Kiderült, Finta József építész áll a Nyugati pályaudvar fölé, vagy inkább helyére tervezett Liget II, más néven budapesti Central Parknak is becézett gigantikus beruházás víziója mögött. A Kádár-kor talán legünnepeltebb építésze a Népszabadságnak mondta el a terv részleteit, amelyet előzőleg – nem kis megdöbbenést keltve – Lázár János jelentett be a csütörtöki kormányinfón.
„A mi javaslatunkban az lesz, hogy a vasút kerüljön a föld alá, a nyugati pályaudvar kerüljön teljes egészében újjáépítésre, és egyébként a föld felszíne fölött egy zöld terület jöjjön létre egymillió fa ültetésével”
– ismertette csütörtökön Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter azt az elképzelést, amellyel “felülépítenék” a Nyugati pályaudvar vágányhálózatát és a Gyurcsány-kormány elbukott kormánynegyedének apropóján lebontott MÁV-egységek telkeit. Azóta Lázár János kijelentése pontosításra szorult, állítólag az irreális mennyiségű fát nem a betonfödémre, hanem általában Magyarországon szeretnék elültetni a jövőben.
– Lenne benne domb, kisvasút, tó, vízesés, csendes zugok és pezsgő sétányok kávézókkal, éttermekkel. A gyerekeket játszóterek, mászófal, tudományos interaktív játszóház és kisállat-simogató várná, és legfőként sok fű és fa
– festette fel a grandiózus elképzelést Finta József építész a Népszabadság hétvégi számában. A lapból kiderül, hogy a Nyugati pályaudvartól az Állatkertig húzódó 20 hektárnyi zöld felét a sínek lefedésével nyernék. A Podmaniczky utca melletti tíz hektár most sík terület, a kettő közötti mintegy nyolcméteres szintkülönbséget teraszos kialakítással, épületekkel, különféle tájépítészeti elemekkel formálnák szerves egységgé. A síneket mesterséges domb rejtené.
A Nyugati pályaudvarnak otthont adó, Eiffel tervezte csarnoképületben legfeljebb egy-két sínpár maradna, a többit a pályaudvar mögé húznák vissza. Ott alakítanák ki a kiszolgáló egységeket is, a csarnok javarészét pedig közösségi térként hasznosítanák, egyfajta kaput nyitva a parkra. A körút felé az Eiffel Irodaház melletti park jelentené a másik kapcsolatot, míg a Podmaniczky utca sínek felőli oldala a híres barcelonai Rambla módjára születhetne újjá éttermekkel, boltokkal, miközben új városi kereszttengely jönne létre a körönd és a Szent István park között – ismertette az első elképzeléseket Finta József a Népszabadságban.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke a Hír Tv-ben értékelte a terveket, szerinte egy ilyen beruházás legalább 150-200 milliárd forintba kerülne. A Népszabadság több botrányos nyugati példát is hoz. A stuttgarti pályaudvar föld alá helyezése 6,8 milliárd euróba, azaz több mint kétezer milliárd forintba került, igaz ott, ahogyan Bécsben, vagy Barcelonában, legalább megoldották a nagy városi fejpályaudvarok föld alatti összekötését, s nem csupán a vasút visszaszorításáról, a ma már valóban fölösleges rendezőpályaudvari egységek beépítéséről, parkosításáról volt szó.
Közismert, hogy Finta József szakmai életútja vitatott. Az Ybl- és Kossuth-díjjal, fővárosi díszpolgári címmel és más hazai, külföldi elismerésekkel méltatott építész alaposan rajta hagyta a keze nyomát a hetvenes-nyolcvanas évek Magyarországán. Első nagyobb műve az egykori Duna Intercontinental (ma Mariott szálló), amely anno valóban kuriózum volt a szocialista blokkban, azonban haza is vágta a Váci utca környékét és a Dunakorzót. Finta közéleti pályafutása is meglehetősen fordulatos. 1985-ben még a Kádár-korszak elvtársi kifizetőhelyeként működő operett-országgyűlésének volt a tagja, ám az idő előrehaladtával felfedezte erdélyi, polgári gyökereit, s 2005-ben már Orbán Viktor konzultációs testületének névsorában lehetett fellelni a nevét.
Így néz ki Finta büszkesége, a Duna Intercontinental hátulról, a Váci utca felől – Fotó: Google
A vezető képet az Origo készítette Finta Józsefről.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS