Nem, nem elírás. Az antiszemitizmusÉRT. Nem pedig az antiszemitizmus ELLEN. Az utóbbit, a magyarországi antiszemitizmus háttérbe szorulását olyan embereknek köszönhetjük, mint például Kertész Imre, aki Nobel-díjas íróként többször is hangoztatta zsidó származása mellett a magyarságát, és mindkettőre büszke volt. Vagy Orbán Viktor, aki nemcsak Izraellel és annak kormányfőjével ápol kiváló viszonyt, de a hazai zsidó szervezetek és prominens képviselőik jelentős részével is.
Az utóbbi időben számos cikkben, műsorban, videóban foglalkoztam, foglalkoztunk is azzal a kérdéssel, hogy a világ zsidósága hogyan döbben rá szép fokozatosan, hogy a baloldal elárulta őket, már nem fontosak számukra, és a balosok kifejezetten a zsidók elpusztítását nyíltan hangoztató palesztinok ügyét képviselik. Ezzel szemben a keresztény jobboldal az, amely nemcsak a közös vallási gyökereket vallja, de bátran kiáll Izrael mellett is, elismerve nemcsak a jogát az önvédelemre, hanem látva azt is, hogy Izrael megtestesíti mindazt, amit a nemzeti, szuverenista jobboldal fontosnak tart: erős hitbéli alapokon álló, a család szentségét tisztelő, határait védő NEMZETÁLLAM.
De vannak, akik bele vannak ragadva a régi toposzokba. És a mai napig fasisztázzák, antiszemitázzák a jobboldali magyar kormányt (ahogy azt tették már ’90-től kezdve, akár Antall Józsefnek, akár Orbán Viktornak hívták az aktuális miniszterelnököt). És amikor a valóságtól ennyire elrugaszkodva, a tényekkel nem foglalkozva, nemcsak önsorsrontó módon, de végtelenül ellenszenves, zsigeri gyűlölettel orbánoznak a Vásárhelyi Máriák, Juszt Lászlók, Dés Lászlók, akkor egy kicsit visszaerősödik az antiszemitizmus. És most Nádas Péter a legújabb, aki beállt a sorba (nem mintha korábban ne állt volna benne).
Nádas Péter életrajza így kezdődik a Wikipédián:
Budapesten született 1942. október 14-én zsidó munkáscsaládban Tauber Klára nőmozgalmi munkás és Nádas László telefonműszerész gyermekeként.
De ez ma már édeskevés, sőt. A zsidók lekerültek az áldozati totemoszlopról. A woke-kánon már őket is az elnyomók közé sorolja. Ezért aztán Nádas Péter nem kaphatta meg a berlini Haus der Kulturen der Welt (a Világ Kultúráinak Háza) által évente odaítélt Nemzetközi Irodalmi Díjat. A Die Zeit lapban a zsűri két tagja elmondta, hogy egy francia írónő a fehér bőrszíne miatt került le a lehetséges győztesek listájáról, és ezért került a helyére egy fekete írónő. Nádasnak szintén a bőrszíne miatt nem volt esélye, és a díjat végül egy szenegáli – természetesen fekete – írónő kapta. Egy német irodalomkritikus azt nyilatkozta, hogy a zsűri hibát követett el, amikor nyilvánosságra hozta a szempontokat („lődd le a hírvivőt”), de amúgy szerinte is fontos és helyes, hogy a jelöltek latolgatásakor nemcsak a mű értéke számít.
Szóval Nádas nem kaphatott díjat. Hogy jó író-e Nádas Péter? Fogalmam sincs. Tőlem aztán íróként lehet akár jó is. De emberileg egy kretén. Mert mielőtt esetleg még elkezdenénk sajnálni, nézzük csak meg, mit nyilatkozott 2022-ben a Neue Zürcher Zeitung-nak: szerinte, miután Putyin megtámadta Ukrajnát, Orbán is ugyanerre készült.
A valóságban persze épp Ukrajnából érkezett ilyen fenyegetés Magyarország felé. 2019-ben Szergej Melnicsuk parlamenti képviselő jelentette ki (miután Oroszország annektálta a Krím-félszigetet), hogy az ukrán hadseregnek két óra elegendő, hogy a Balatonig hatoljon. Aztán 2021-ben Pavel Zsebrivszkij, a donyecki polgári–katonai közigazgatás korábbi elnöke ezt megerősítette, azzal, hogy a 128-as hegyivadász dandáruk egymaga képes szétverni az egész magyar honvédséget.
De Nádas Péter Orbánt vádolta azzal, hogy meg akarta támadni Ukrajnát. Na, az ilyen bicskanyitogató mondatokkal, az ilyen Nádas Péterek tesznek a legtöbbet azért, hogy a megszűnőben lévő magyarországi antiszemitizmus időnként új erőre kapjon.
Vezető kép: Nádas Péter Kossuth-díjas író a 93. Ünnepi Könyvhét megnyitóján 2022. június 9-én. Fotó: MTI/Mónus Márton
Facebook
Twitter
YouTube
RSS