A 2023-as év eleje jól indult a kínaiaknak – legalábbis ez derült ki a januárban nyilvánosságra hozott kormányzati adatokból. A Covid-hullám végét jelentették be a január végi számokkal. Ebből kiderült: a tavalyi év azonos időszakához képest nagymértékben nőtt a turizmus és a vendéglátás. Négy hónap után először pedig fellendült a gyárak tevékenysége is. Megszűntek a korlátozások, Peking felhagyott a járványadatok rendszeres közzétételével is, és az adatokból kiderül az is, hogy Kína szolgáltatásgazdasága újra életre kelt. A Covidot legyőzték, jöhetnek az újabb célok?
Őrült tempót kezdett el diktálni a kínai gazdaság év elején, miután a Kínai Kommunista Párt bejelentette, hogy az ország legyőzte a koronavírust. Az Economist cikke szerint az egyik népszerű kínai e-kereskedelmi platformon néhány étterem ezer asztal hosszú várólistát halmozott fel a bejelentést követően. Hangcsouban, Csöcsiang tartomány fővárosában hajnali 4 órakor az emberek a Linsun-templom előtt gyűltek össze, hogy tömjént gyújtsanak a Gazdagság Istenének. A National Business Daily állami napilap szerint a többiek, akik felértek a látványos, szédületes üvegjárdákról híres Tienmen-hegy csúcsára Hunan tartományban, este 9-ig kénytelenek voltak várni, hogy visszajussanak egy felvonóra.
A Citigroup bank adatai szerint a kínai háztartások bankbetétei már meghaladják a 120 milliárd jüant (18 milliárd dollárt), ami a tavalyi GDP 100%-a, és 13 milliárd jüannal több, mint a pandémia előtti trendek alapján várható lett volna. Ezek a betétek muníciót adhatnak a „bosszúköltekezés” rohamához.
Peking, 2023. január 22. Újévi nyúlfigurákat néznek emberek a holdújév ünnepe alkalmából egy pekingi parkban 2023. január 22-én. A kínai holdnaptár szerint január 22-én köszönt be az új év, amely az állatövek szerint jelölt 12 esztendő közül a nyúl éve lesz. A kínai újév, a holdújév a világ népességének több mint egynegyede számára az év legnagyobb ünnepe. Kínában, Dél-Koreában és Kelet-Ázsia több más országában is megünneplik. Fotó: MTI/EPA/Mark R. Cristino
A közelgő kiadási robbanás értékelésének pontosabb módja a háztartások jövedelme és a fogyasztói kiadások közötti szakadék vizsgálata. A járvány előtti három évben a háztartások a rendelkezésre álló jövedelmük 30%-át takarították meg. A járvány idején 33%-ot takarítottak meg. Ennek az extra megtakarításnak az összesített eredménye körülbelül 4,9 milliárd jüan. Ha a fogyasztók ezt hozzáadnák idei költéseikhez, az 14%-kal növelné fogyasztásukat (az infláció korrekciója előtt).
Az Economist szerint azonban a „kínai roham” pontos mérete végső soron a szélesebb gazdasági feltételektől függ. Az ingatlanárak csökkentek, a munkaerőpiac pedig gyenge. A fiatalok munkanélkülisége még mindig 16% felett van, a kínai munkaerőpiac ugyanakkor gyorsan fellendült a korábbi covid-kudarcok után, és a munkanélküli fiatalok a városi munkaerőnek csak körülbelül 1%-át teszik ki. Szerencsés esetben egy kis többletköltés magasabb eladásokat és erősebb munkaerő-felvételt eredményez, ami további kiadásokra ösztönöz. Mindez azt jelenti, hogy a fogyasztás teheti ki Kína idei növekedésének oroszlánrészét: a Citigroup szerint csaknem 80%-át, ha a szolgáltatásokra fordított állami kiadásokat is beleszámítjuk. Ez több mint két évtizede a legmagasabb arány lenne.
Ami Kínában történik, az nem marad Kínában
Az IMF január 30-án közzétett előrejelzései szerint az ország gazdasága idén 5,2%-kal nő, ami a világgazdaság bővülésének kétötödét adja. Amerika és az euróövezet együttesen kevesebb mint ötödével járul hozzá. Közgazdászok szerint Kína GDP-jének politikailag előidézett, 1%-os bővülése körülbelül 0,25%-kal növeli a világ többi részének GDP-jét egy-két év után.
Az Economist cikke ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a kínai globális növekedés felfutása nem feltétlenül jó, a jegybankok ugyanis továbbra is próbálják megfékezni az inflációt. Ha a magasabb kínai kereslet növeli az árnyomást, a döntéshozók kötelességüknek érezhetik, hogy kamatemelésekkel vagy a csökkentések késleltetésével lassítsák gazdaságukat. Lael Brainard, a Fed alelnöke megjegyezte, hogy a zéró covid kínai felhagyása bizonytalan hatással van a globális keresletre és az inflációra, különösen a nyersanyagok esetében. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank vezetője pedig arra figyelmeztetett, hogy a visszafordítás növeli az „inflációs nyomást”, mivel Kína több energiát fogyaszt. Egy másik bank, a Goldman Sachs szerint az újranyitás 15–21 dollárral növelheti egy hordó Brent kőolaj árát, amely jelenleg 85 dollár körül forog.
Úgy tűnik tehát, hogy a kínai vezetés eldöntötte: ideje a koronavírust végleg maguk mögött hagyni. De mi következik ezután? Miért és hogyan lép új és veszélyesebb szakaszba a Kína–USA verseny?
Forrás: PS, Economist; Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Vlagyimir Asztapkovics
Facebook
Twitter
YouTube
RSS