Rangos német állami kitüntetéssel, a Tiszteletkereszttel ismerte el a Német Szövetségi Köztársaság annak az amatőr hadtörténésznek a tevékenységét, aki társaival együtt világháborús hadisírokat azonosít és gondoz Magyarországon. Szebenyi István volt az, aki korábban megtalálta azokat a bizonyítékokat, amelyek a hazai hatóságokat elvezették a több mint húsz évvel ezelőtti, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás valódi elkövetőihez, valamint segítették tisztázni a példátlan bűncselekmény körülményeit. Szebenyi – bár hosszú évekig kereste igazát – minden szinten elutasításra talált, és nem minősítették nyomravezetőnek a móri mészárlás vizsgálatában.
Hadisír gondozói tevékenysége elismeréseként a német állam rangos kitüntetését, az úgynevezett Tiszteletkereszt bronz fokozatát vette át szerdán Budapesten az az amatőr hadtörténész, aki korábban jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a magyar hatóságok elfoghassák a több mint húsz évvel ezelőtti, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás valódi elkövetőit, és a vakvágányra terelődött vizsgálat tisztázhassa a történteket. Szebenyi Istvánnak az eredeti terv szerint a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete, Julia Gross adta volna át a kitüntetést, neki azonban a Lengyelországot ért rakétatámadás miatt más feladatai adódtak, így Szebenyi Uwe Zvonar vezérkari alezredestől, véderőattasétól vette át az elismerést.
Szebenyi István neve akkor került be a köztudatba, amikor több mint négy évvel a nyolc áldozatot követelő móri mészárlás után fémkeresőzés közben az egyik Tatabánya melletti erdőben megtalálta azokat a fegyveralkatrészeket és egyéb eszközöket, amelyek révén a hatóságok végül be tudták azonosítani és elfogni a példátlan bűncselekmény valódi elkövetőit. Az újabb vizsgálat kiderítette azt is, hogy a támadók egyike, a később a letartóztatása idején öngyilkosságot elkövetett Nagy László végzett Veszprémben egy nyugdíjakat kézbesítő postással is. Érdekesség, hogy utóbbi ügyben Szebenyit jogerősen is nyomravezetőnek minősítette a bíróság, a móri vérengzés történetében – bár hosszú évekig pereskedett igazáért – Magyarországon, majd az Európai Emberi Jogok Bíróságán is jogerősen pert vesztett. Emlékezetes, a móri bankrablás történetében tévesen ítélték tényleges életfogytiglanra Kaiser Edét, aki – az amatőr hadtörténész felfedezésének köszönhetően – végül Szebenyinek – is – köszönheti visszanyert szabadságát. Szabadulása után Kaiser a Polbeat Extra című műsorunkban találkozott először Szebenyi Istvánnal.
Vezető kép: Facebook/ Szebenyi István
Facebook
Twitter
YouTube
RSS