Aktuális politikai kérdésekről és a kormány tevékenységének bírálatáról szólt május elseje. A Jobbik parlamenti vitanapot kezdeményez a halálbüntetésről. Az MSZP bért emelne, a DK ingyen áramot és vizet adna, a PM alapjövedelmet juttatna mindenkinek, az Együtt szerint pedig a magyar családok rosszabbul élnek, mint hét éve. A kormánypárt sajtóközleményben fejtette ki: a kabinet 2010 óta következetesen képviseli a keményen dolgozó emberek érdekeit. A Fidesz-KDNP-n kívül minden párt saját eseménnyel készült.
Fidesz: minden magyar család léphessen egyet előre
A Fidesz sajtóközleményt adott ki melyben összefoglalták az elmúlt éveke eredményeit és a jövő programjának egyes részleteit. Mint írták, 2010 óta következetesen képviseli a keményen dolgozó emberek érdekeit. “Igazságos, egykulcsos, alacsony személyi jövedelemadót vezettünk be és visszaállítottuk a családi adókedvezményt. Ezzel összesen 3600 milliárd forintot hagytunk a családok zsebében, 1300 milliárd forintot csak a családi adókedvezménynek köszönhetően.” Támogatják a munkahelyteremtő beruházásokat, elindították a munkahelyvédelmi akciót, a legnehezebb helyzetben lévőknek a közfoglalkoztatás keretében biztosítanak munkát. “Emeltük a minimálbért és megőriztük a nyugdíjak vásárlóértékét, sőt az alacsony inflációval növeltük is. Csökkentettük a rezsit és végigvisszük a bankok elszámoltatását.”
Felhívták a figyelmet arra, 2016-ban tovább csökkentik a személyi jövedelemadót, a kétgyermekes családok újabb segítséget kapnak a családi adókedvezmény növelésével valamint jelentősen csökkentik a sertés tőkehús áfáját és egyes közszolgáltatási díjak mértékét. “A Fidesz célja, hogy 2016-ban minden magyar család léphessen egyet előre!” – közölte a párt.
Vona: a Jobbik vitanapot kezdeményez a halálbüntetésről
A Jobbik parlamenti vitanapot kezdeményez a halálbüntetésről – jelentette be Vona Gábor pénteken a párt budapesti majálisán. A párt a Hajógyári-szigeten tartott rendezvényt egy Tagok legyünk vagy szabadok? feliratú molinó alatt. Vona elmondta: a Jobbikon belül is van, aki ellenzi a halálbüntetést, ám ő a társadalmi igazságtétel és a visszatartó erő miatt a halálbüntetést jogosnak tartja. Példának a kaposvári esetet és Szita Bencét hozta. Elmondta: az Európai Unióból nem lehetne azonnal kilépni, mert Magyarország csődhelyzetbe kerülne (ahogy azt tegnap megírtuk, többek között a kilépés az egyik feltétele a halálbüntetés visszaállításának).
Szót emelt az Egyesült Államok és az Európai Unió között készülő szabadkereskedelmi egyezmény ellen, és kifogásolta, hogy a kormány “nem veri a tamtamot” amiatt, hogy tőkeerős amerikai vállalatok “letarolhatják Európát”. Vona Gábor működésképtelennek nevezte az uniót, és megemlítette, hogy a közeljövőben levélben fordul a kelet- és közép-európai országok pártjaihoz, azt kérve, pártpolitikai különbségeket félretéve lépjenek fel közösen annak érdekében, hogy az EU más irányt vegyen, és például bizonyos szektorokban piacvédelmet lehessen elérni.
A bevándorláspolitikáról szólva azt mondta: ha a kormány fel akar lépni az ügyben, akkor támogatják, de tartanak tőle, hogy ez csak blöff. Szerinte az országnak nem kellenek menekültek, de arra fel kell készülni, ha kárpátaljai magyarok érkeznek menekültként.
Vona elmondta: pártja kormányon a munkahelyteremtést helyezné a fókuszba, de aki nem dolgozik, az ne várjon plusztámogatást. “Nem hatnak meg a jogvédő szervezetek könnyes elemzései” – mondta, hozzátéve, hogy egy ország működtetéséhez világos viszonyokat tart szükségesnek. Kitért “a cigány-magyar együttélés” kérdésére is. Bírálta, hogy más pártok úgy oldják meg a problémát, hogy “beválasztanak egy díszcigányt a soraik közé“, és a társadalom előítéletességére fogják a gondokat. Azt mondta, nem etnikai alapon van probléma, hanem amiatt, hogy széles rétegek “törvényen kívüli életformára rendezkedtek be”, és szerinte innen kell kezdeni a vitát.
A Jobbik alapvető célja programjukkal a legszélesebb társadalmi rétegek elérése, megszólítása. Vona a Jobbikot és az LMP-t a 21. század pártjaiként jellemezte, és hangsúlyozta azt is: egyik párttal sem lépnének koalícióra, mert nem közösek a célok és a jövőképek, és kisebbségben is megpróbálnának kormányozni. Egyúttal szóvá tette, hogy a kormánypártok igyekeznek jobbikos témákat átvállalni, de a cselekvésig nem jutnak el.
A Budapesti nemzeti majális elnevezésű rendezvényen felszólal a Jobbik több alelnöke is, emellett gyerekprogramokat és hagyományőrző bemutatókat tartanak. A majálison pénzt gyűjtenek a nehézsorsú kárpátaljai magyar családok megsegítésére, és “magyar vért a magyar rászorulóknak” mottóval véradást is tartanak. A rendezvényen Hungarica, az Ismerős Arcok, a Lord és a Romantikus Erőszak ad koncertet.
MSZP: a jobboldal teret enged a szélsőséges gondolatoknak
Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint Magyarországon a jobboldal teret enged a szélsőséges gondolatoknak. Tóbiás pénteken pártjának a munka ünnepén tartott rendezvényén a Városligetben azt mondta, a szélsőséges eszmék, politikai korrupcióval társítva, gyökeret vertek “a Fidesz-Jobbik világában. Beépült, mint egy egészséges testbe a vírus. Alattomos kór az, amely lerohanta és megmérgezte a társadalmunkat.” Ma a kormány nem védi, hanem megosztja és bántalmazza a társadalmat – összegzett.
A szintén a Városligetben megtartott szakszervezeti majálison többek között a munka törvénykönyvének igazságtalanságait, az érdekképviselet ellehetetlenülését, a minimálbér emelését vetették fel problémaként a szakszervezetek az MSZP elnök-frakcióvezetőjének. Tóbiás elmondta, a szakszervezetek arról beszéltek neki, hogy hatályos munka törvénykönyve miatt sok visszaélés történik a munkaadói oldalon, teljes mértékben ellehetetlenül az érdekképviselet. Hozzátette: a minimálbér összegének 50 százalékos nettó emelését szorgalmazták a szakszervezetek, de felvetették a túlórák kérdését is.
Mint mondta, a vasárnapi zárva tartás ügyében a szakszervezetek osztják az MSZP azon álláspontját, hogy mindaddig, amíg az emberek heti öt nap alatt nem tudják megkeresni a megélhetéshez szükséges pénzt, szükség van a plusz munkanapokra. „Ha valaki többletmunkát végez hétvégén, 200 százalékos bérpótlék jár neki arra a napra” – javasolta Tóbiás József.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke azt hangsúlyozta, hogy nincs önmagában jobb- vagy baloldali jövő, csak közös jövő van. A Fidesz száz évvel ezelőtti politikát követ, újfeudalizmust épít, le akarja rombolni az emberek azon hitét, hogy kemény és tisztességes munkával előrébb lehet jutni – jelentette ki.
Gyurcsány – DK: a rendszerváltozás óta elfeledett hatmillió embernek kell igazságot adni
A Demokratikus Koalíció szerint a rendszerváltozás óta eltelt huszonöt év legalább az ország kétharmadának adósa maradt, ezért ennek az “elfeledett hatmillió” embernek kell igazságot adni. A DK olyan programot készít, amely rájuk hívja fel a figyelmet, és amikor a párt kormányra kerül, ezek az emberek az ország tisztességesen megfizetett, megbecsült tagjai lesznek – mondta Gyurcsány Ferenc pártelnök a DK a Városligetben. Az elfeledett hatmillió ember programja című elképzeléseiket ismertetve.
Gyurcsány szerint ha méltóképpen akarják ünnepelni május elsejét, szeretnék megteremteni a munka becsületét és sikeres részei akarnak lenni az európai nemzetek közösségének, akkor előfeltétel, hogy “Orbánnak és kormányának mennie kell”. Szavai szerint a kormányon lévők minden nap ártanak hazánknak, ezért ha kell, minden nap elmondják, előrehozott választásokat akarnak.
A pártelnök a rendszerváltozást nagyszerű történelmi teljesítménynek nevezte, de hangsúlyozta, hogy sok ember nem sikerként éli meg elmúlt huszonöt év nagyobbik részét. Kijelentette, hogy kormányra kerülve “nyakunkba fog szakadni” egy ország, amelyik “fáradt, csalódott és reménytelen”. Hangsúlyozta, hogy 1956 és a rendszerváltozás között csaknem háromszorosára nőtt az emberek reáljövedelme, ami viszont azóta gyakorlatilag nem növekedett. Az állam által megállapított létminimum 93 ezer forint annyira elég, hogy ebből egy felnőtt enni, lakni tudjon. Eközben az állam szerint legális ennél kevesebbért, 67 ezer forintért napi nyolc órában dolgoztatni egy embert – emelte ki.
Kormányra kerülésük után öt éven belül szeretnék elérni, hogy a minimálbér ne legyen kevesebb a mindenkori létminimumnál. Hozzátette, ezt úgy kell megtenni, hogy az ország működőképes maradjon. Nem a vállalkozásokat akarják tönkretenni a magasabb bérrel, hanem azt akarják, hogy a vállalkozások és az állam tegyenek erőfeszítést arra, hogy mindenki emberhez méltó életet éljen és ha dolgozik, akkor fizessék meg.
“Aki dolgoztat, az fizessen is!” – jelentette ki, hangsúlyozva, azt tapasztalja, sokan még a jogos bérüket sem kapják meg, arra hivatkozva, hogy rosszul megy az őket foglalkoztató cégnek. Emlékeztetett arra, hogy a cégek vezetői és tulajdonosai már jelenleg is teljes vagyonukkal felelnek a környezeti károkozásért. A DK részvételével létrejövő kormány megvalósítja majd, hogy a gazdasági társaságok vezetői és tulajdonosai teljes vagyonukkal, korlátlan mértékben feleljenek a munkásoknak járó bérért is.
“Számoljunk le a rezsihazugsággal és teremtsünk rezsiigazságot” – mondta. Visszautalt arra, hogy miközben a rendszerváltozás óta a reáljövedelmek lényégében nem nőttek, a rezsiköltségek jelentősen magasabbak lettek. “A kormány intézkedései miatt a magasabb jövedelműek többet kaptak, az alacsony jövedelműek kevesebbet, a közműszolgáltatók pedig tönkrementek.” Az emberi élet minimumához szükséges legalapvetőbb javakhoz, némi vízhez és áramhoz mindenki ingyen jusson hozzá – javasolta.
Gyurcsány szerint “lopásra és gazemberségre épül ez a kormányzat”, rokonok, haverok, bennfentesek gazdagodnak, miközben a többség belefárad a küzdelembe. A kabinet a legrosszabb ösztönökre játszva szeretné rávenni az embereket, hogy “zárják be” az országot; az élet urának és Istennek képzelik magukat, úgy gondolják, hogy ha “szerezhetnek három szavazatot”, akkor szívesen napirendre veszik a halálbüntetést – fogalmazott.
A DK elnöke kijelentette, hogy megfojtja az országot a korrupció. “A politikai korrupció sokáig nem válogatott oldalak között, mértékben lehetett különbség, de ma már minőségben is van.” Hozzátette, nincsen új Magyarország, amíg a törvényalkotók lopnak. “Aki hozzányúl a közöshöz, aki önmagát gazdagítja, azzal szemben nem lesz megbocsátás!”
LMP: a legkevesebbet keresőknek is meg kell adni a létminimumot
Az LMP szerint a legkevesebbet keresőknek is biztosítani kell a létminimumot. Ezt is tartalmazza a pártnak a dolgozói szegénység felszámolására tett hétpontos javaslata, amelyet Schiffer András társelnök ismertetett a párt majálisán. Hangsúlyozta: nem a mesterségesen alacsonyan tartott bérekkel, hanem a munkaerő képzettségével kell felvenni a versenyt más országokkal. Elmondta: emelnék a béreket a közszférában, csökkentenék a gyermekeket nevelők és az induló kisvállalkozások terheit, valamint a helyben termelt élelmiszerek áfáját, átalakítanák a közfoglalkoztatás rendszerét, és nemet mondanának az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi egyezményre.
Schiffer András, bírálva, hogy az adózók fele kevesebb mint nettó 87 ezer forintot keres. Kifejtette: többkulcsos adórendszerrel és a munkavállalói járulékok csökkentésével a minimálbér nettó értékét 35 százalékkal, az átlagbérét 24 százalékkal emelnék, ezzel 3 millió forintos éves jövedelemig mindenki jól járna.
Növelnék a közszférában hetedik éve befagyasztott béreket, mivel ott egyharmados a dolgozói szegénység. Az állami, önkormányzati cégek munkavállalói esetében is kötelezővé tennék a bérajánlások végrehajtását, továbbá a pedagógiai asszisztensek, az egészségügyi szakdolgozók és a szociális dolgozók jövedelmét is megemelnék, utóbbiakét 30 százalékkal.
Az egyetemi, főiskolai tanulmányok megkönnyítéséért a tanulmányok végéig, de legfeljebb a gyermek 24 éves koráig biztosítanák a szülőknek a családi adókedvezményt és a családi pótlékot. Az induló mikro- és kisvállalkozásoknál az LMP 6,5 százalékos járulékcsökkentést vezetne be, a hosszú távú cél pedig az, hogy adó- és járulékterheik he haladják meg bevételeik felét. Az LMP emellett a helyi gazdaságok “felpörgetéséért” 5 százalékra csökkentené a helyben termelt alapvető élelmiszerek áfáját – folytatta Schiffer András. A közfoglalkoztatottaknak minimálbért fizetnének és azoknak tartanák fenn ezen állásokat, akik nem képesek visszakerülni a munkaerőpiacra. Schiffer András szégyennek nevezte, hogy jelenleg a második legnagyobb közfoglalkoztató a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, szerinte ezzel a kormányzat mesterségesen tartja alacsonyan a közszféra béreit.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió között kötendő szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatban Schiffer András egyebek mellett azt kifogásolta, hogy az ellentételezés nélkül engedné be az amerikai cégeket az európai közbeszerzési piacra.
Az LMP majálisán részt vevők kerekasztal-beszélgetéseket is meghallgathatnak a dolgozói szegénységgel, valamint a Városliget jövőjével kapcsolatban. Előbbit Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke és Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökének részvételével szervezték, míg utóbbin Beliczai Erzsébet (Levegő Munkacsoport), Majkó Zsuzsanna, az ujjealigetben.blog.hu szerzője, Garay Klára, a Városliget Baráti Kör vezetője és Pozsár Péter építész szerepel.
Együtt: a magyar családok rosszabbul élnek
Az Együtt szerint hét évvel a 2008-as magyar és világgazdasági válság kezdete után a magyar családok rosszabbul élnek, mint akkor, több adót fizetnek és sokaknak munkahely sem jut, ezen változtatni kell – mondta Szigetvári Viktor pártelnök pénteken a fővárosban.
A pártelnök az Együtt családi napján tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: el kell törölni az egykulcsos adót, jelen formájában meg kell szüntetni a közmunkát, a piac és az állam között olyan tisztességes együttműködést kell megvalósítani, amely “kerüli az elmúlt huszonöt év demagógiáját”, új munkahelyeket hoz létre, és segíti a lemaradókat.
Szigetvári Viktor hozzátette: az Együtt és pártalapítványa, a Váradi András Alapítvány erről akar beszélni az elkövetkező időszakban, és ezt képviseli a költségvetési vitában is.
Pápa Levente, az alapítvány kuratóriumának elnöke közölte: az Együtt elkötelezett híve a szociális piacgazdaságnak, azt gondolják, hogy ez az a gazdasági forma, amely a legnagyobb jólétet tudja biztosítani az állampolgároknak. Fontos azt is belátni – folytatta -, hogy “meg kell haladni a kilencvenes évek liberális konszenzusát”, és el kell fogadni, hogy a piac önmagában nem fogja megoldani az ország foglalkoztatási válságát.
Az államnak aktív eszközökkel segítenie kell a munkához jutást – mondta, hangsúlyozva: e célra többet kell költeni, a legnagyobb probléma ugyanis a foglalkoztatási válság.
Jelezte, hogy az alapítvány és az Együtt az elkövetkező hetekben több javaslatot is tesz majd ebben a témában.
Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: a közmunka kismértékben gyógyszer, nagy mennyiségben nagyon káros, lényegében a “halál”. A közmunkában részt vevők számát a párt 50-100 ezerre csökkentené.
PM: az alapjövedelem megélhetést biztosít és méltóságot ad
A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint az általuk kezdeményezett alapjövedelem bevezetése a megélhetés biztosítása mellett méltóságot is ad azoknak, akiknek nem jut munka.
Tordai Bence, a PM szóvivője a párt budapesti május elsejei rendezvényén az MTI-nek azt mondta, a jövőben biztosan szükség lesz olyan megoldásra, amely azoknak is megélhetést biztosít, akik munka nélkül maradnak, és a kiszolgáltatottságnak is véget kell vetni.
Hozzátette: egyetértenek a szakszervezetek azon követelésével, hogy a minimálbérnek el kell érnie a létminimumot, de ma csaknem egymillió ember fizetése ezalatt marad, és ezt a helyzetet is orvosolná az alapjövedelem.
Hangsúlyozta, nem segélyről van szó, nem vész el, ha munkába áll az ember, hanem támogatja a keveset keresőket is. Szerinte a legtöbb embernek az az érdeke, hogy az alapjövedelmet valamilyen formában bevezessék, ezért a baloldali pártok mellett a szakszervezeteket is bevonnák az erről szóló, már elkezdődött társadalmi párbeszédbe.
Forrás. MTI
Fotó: MTI/Index/Jobbik/Origo
Facebook
Twitter
YouTube
RSS