Október elsején születhet jogerős ítélet a Debreceni Ítélőtáblán a vesztegetés miatt első fokon tíz év szabadságvesztésre ítélt bíró, N. Norbert ügyében – értesült a PestiSrácok.hu. A Szegedi Törvényszék büntető kollégiumának egykori vezetőjét vezető beosztású, hivatalos személy által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolja a Szegedi Nyomozó Ügyészség. Noha az ügyészi vád csupán a 2009 és 2011 közötti éveket érinti, információink szerint a korrupció miatt elmeszelt bíró már jóval a vád tárgyává tett időszak előtt is folytathatta bűnös tevékenységét.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
Ahogy az ismert, a vád és az elsőfokú bíróság ítélete szerint 2009 és 2011 között N. Norbert, a Szegedi Törvényszék ( korábban Csongrád Megyei Bíróság ) büntető kollégiumának volt vezetője 300-500 ezer forintnyi kenőpénz fejében kedvezőbb döntéseket hozott egy, a nyomozás során alkut kötő szegedi sztárügyvéd védencei számára, ezért a bíróság 2014 júniusában nyolcrendbeli vesztegetés miatt – első fokon – tíz év börtönbüntetéssel sújtotta az egykori tanácsvezető bírót. Emellett a törvényszék a vádlottal szemben több mint három millió forint vagyonelkobzást rendelt el, tíz évre eltiltotta az egyetemi diplomájához kötött foglalkozás gyakorlásától és nyolc évre a közügyek gyakorlásától. Az ügy másodrendű vádlottját, K. József Gábor bírót a törvényszék bűncselekmény hiányában mentette fel a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás vádja alól. Az ügyész mindkét vádlott esetében súlyosításért kért, az elsőrendű vádlott és védője felmentésért, illetve az ítélet enyhítéséért jelentett be fellebbezést, így került az ügy a Debreceni Ítélőtáblára, ahol áprilisban a perbeszédekkel folytatódott a büntetőügy. Úgy tudjuk, a táblabíróság még két határnapot tűzött ki szeptember 29-ére, illetve október 1-jére. Utóbbi tárgyalási napon határozathozatal várható.
Volt évfolyamtársával játszott össze
N. Norbertet még 2011. december 23-án vették őrizetbe és gyanúsították meg a terhére rótt bűncselekményekkel. Az ügyészi nyomozás során ugyanis felmerült a gyanú, hogy N. Norbert pénzért bizonyos személyek részére házi őrizetre vagy lakhelyelhagyási tilalomra változtatta másodfokon az előzetes letartóztatást, a végrehajtandó szabadságvesztést felfüggesztettre, a felfüggesztett szabadságvesztést pedig pénzbüntetésre mérsékelte. De volt olyan ügye is, amikor az ítélkezési szünetben viharos gyorsasággal hatályon kívül helyezett egy elsőfokú ítéletet, és új eljárásra kötelezte az ügyet első fokon tárgyaló bíróságot. Korábban az ügy terheltjei közé tartozott a tíz évre elítélt bíró volt egyetemi évfolyamtársa, K. Zoltán ügyvéd is. A férfi ellen titkosszolgálati módszerekkel kezdtek nyomozni, majd letartóztatták és először befolyással üzérkedéssel, később vesztegetéssel gyanúsították meg. Ő egy 650 millió forintos adócsalási ügyben ajánlotta fel segítségét az ügy egyik előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottjának. Kétmillió forintért vállalta a férfi szabadlábra helyeztetését, aki az ajánlattétel után ki is szabadult.
Egykori bűntársa tett rá terhelő vallomást
A fenti esetet kapcsolatba hozták N. Norberttel, aki a bűnügyben eljáró másodfokú tanács vezetője volt. Az ügyvéd megtört az előzetes letartóztatás alatt és elkezdett beszélni. Kiderült, a bíró K. Zoltántól kenőpénzt fogadhatott el az ítéletért. A vád szerint összesen nyolc esetben sikerült megállapítani, hogy az elsőrendű vádlott és a szegedi ügyvéd együttműködtek abban, hogy az ügyvéd védenceire nézve kedvező bírósági döntések szülessenek. Az eljárás legtöbbször a következő volt: az ügyvéd védencének előzetes letartóztatását a bíróság elrendelte vagy meghosszabbította, a döntés ellen pedig az érintettek fellebbeztek. Az adott ügy másodfokon a Csongrád Megyei Bíróságra került, ahol az elsőrendű vádlott saját bírói tanácsára szignálta azt. A legutolsó együttműködésben házi őrizet volt a cél: N. Norbert a másodrendű vádlottnak azt mondta, hogy a nyomozás már befejeződött, így a gyanúsítottak nem tudnak összebeszélni. Miután együttműködött az ügyészekkel, K. Zoltánnal szemben még az ügy nyomozati szakában megszüntették a nyomozást és már csak tanúként vett részt a későbbi eljárásban, annak ellenére, hogy a vesztegetési pénzből ő maga is részesült, ugyanis a gyanúsítottak, vádlottak hozzátartozóitól kapott összeget megfelezték.
Már 2006-ban felvetődött a neve
Noha az ügyészi vád és az elsőfokú ítélet csupán a 2009-2011 közötti időszakra tért ki, információink szerint az N. Norbert bíró körüli ügyek már jóval a vád tárgyát képező időszakot megelőzően felmerültek vádlotti és gyanúsítotti körökben is. Egy, neve elhallgatását kérő informátorunk arról számolt be portálunknak, hogy az N. Norbert által tárgyalt büntetőügye kapcsán, 2006-ban neki is felajánlották, hogy pénz fejében, bírósági szakban elsikálják az ellene indított, kisebb súlyú eljárást. A közvetítést elvállaló, a szegedi éjszakában jól ismert férfi az ítélet előtt nem sokkal százezer forintot kért forrásunktól, aki végül nem ment bele az üzletbe. Informátorunk szerint a helyi maffiózó és N. Norbert kapcsolata a kilencvenes évek végére nyúlik vissza, de a férfi többször azzal is hencegett, hogy a vesztegetés miatt immár első fokon tíz évre elítélt bírón kívül másokat is ismer a Csongrád Megyei Bíróságon.
Címlapfotó: nava.hu/Kékfény
Anyõ
2015-08-19 at 09:15
Olvasom a hozzâ szólåsokat,valamiben talån minden
kinek igaza van. Én úgy fogalmaznâm meg,hogy a
polip karjaiban. Mindenki utån nem tudnak utånna
nêzni,mert van ,aki nem bukik le. Valószinűnek tar
tom,hogy egy kliens,aki fizetett,az jelentette fel!
Kohn
2015-08-18 at 15:35
Mi a különbség ügyvéd és sztárügyvéd között?
Az ügyvéd ismeri a törvényt. A sztárügyvéd ismeri a bírót.
Itt látható a jéghegy csúcsa.
Kicsiben kezdődik, haveri bíróra történő szignálással, “eltűnt”, “késve érkezett” iratokkal.
Erdő Géza
2015-08-18 at 12:14
“Kétmillió forintért vállalta a férfi szabadlábra helyeztetését, aki az ajánlattétel után ki is szabadult.”
Ilyenről már hallottam a 90-es évekből, csak akkor az ügyvéd zsebre tette a pénzt, oszt a végén széttárta a kezét, hogy “sajnos nem sikerült”. A pénzt persze lenyelte. 🙂
Erdő Géza
2015-08-18 at 12:01
“a vádlottal szemben több mint három millió forint vagyonelkobzást rendelt el”
Három?????? Ez ugye elírás?! Talán 300 milliót. Törvény kellene arról, hogy a bizonyíthatónak a többszörösét hajtsák be a korrupt jogászokon, ügyvédeken, ügyészeken, bírókon. Akkor talán elrettentheti őket a korrupciótól, csalástól, részrehajlástól, sőt, a politikai elvárásoknak való megfeleléstől is, mert hajlok arra, hogy akár össze is kapcsolódhat… Gondoljunk arra a bizonyos “haveri kutya” ügyre…
Erdő Géza
2015-08-18 at 12:10
Talán azért is, mert az az abszurd világába tartozik, ahogy a Hagyó-Hunvald-Biszku stb., stb. (hosszú a sor) ügyekkel is bánnak.
khm
2015-08-18 at 09:11
“Például megemlítik, hogy a bíróságoknak a lakosság körében mért bizalmi indexe az elmúlt évtizedben tizenöt százalékkal csökkent.
Ez a bizalmi index egyébként nemzetközi felmérések szerint Nyugat-Európa országaiban a hetven-kilencven százalékos tartományban mozog, Magyarországon negyvenöt százalék. – See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/33211/Pelikan_elvtars_biroi_esku#sthash.UxFuQQod.dpuf”
Vajon miért is éreztük már ezt sokan eddig is így?