Kövér László a PS-nek: Nagy az igény a kommunizmus örököseinek körében a múlt eltörlésére (Videóval!)

Az ezredforduló óta február 25. a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja – erre emlékeztek ma a nemrégiben újra felavatott Nemzeti Vértanúk Emlékművénél, ahol koszorúzásokkal és a diktatúra szörnyűségeinek felidézésével adóztak az áldozatok előtt. A szimbolikus emlékművet, amelynek eredetijét 1945-ben a megszálló szovjet csapatok pusztították el, majd helyére Nagy Imre szobra került, októberben avatták újra. A hely szimbolikáját az adja, hogy a teret és a rajta álló Nagy Imre-szobrot a baloldal évtizedekig használta a kommunizmus bűneinek szőnyeg alá söprésére és relativizálására. Erről beszélt a PestiSrácok.hu stábjának Kövér László, akit arról is kérdeztünk, hogy vajon elég-e a kommunizmus mai képviselői elleni harcban az emlékezetpolitika. Emellett videónkból az is kiderül, hogy miért érdekük a velünk élő kommunistáknak a nemzeti politika és oktatás ellen hergelni a közbeszédet, ahogy az is, hogy miért érdemes az előző generációk tudását a felnövekvő nemzedéknek továbbadni.

Közép- és Kelet-Európában elsőként Magyarország döntött arról, hogy legyen emléknapja a kommunizmus áldozatainak. Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozatát követően 2001-ben emlékeztek meg először az áldozatokról az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban. Azóta minden évben tartanak emlékünnepségeket február 25-én. A megszálló szovjet hatóságok 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. A képviselőt bírósági tárgyalás nélkül 25 év kényszermunkára ítélték, csaknem egy évtizedet töltött börtönökben és munkatáborokban. Szabadon engedése után már csak néhány évig élt, 51 évesen, 1959-ben hunyt el. Szimbolikusan a kisgazda politikus törvénytelen letartóztatásával indult el az a csaknem ötvenéves folyamat, amelyben a kommunista párt szisztematikusan kiirtotta a társadalom azon tagjait, akik bármilyen kritikával illették a rendszert, netán ellenszegültek annak. Ezzel elindultak egy olyan úton, ami a totális egypárti diktatúra felé haladt.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke megkoszorúzza a Nemzeti vértanúk emlékművét a Vértanúk terén, a kommunizmus áldozatainak emléknapján, 2020. február 25-én. Fotó: MTI/Kovács Tamás

Múlt nélkül nincs jövő

A megemlékezésen több középiskola is képviseltette magát, a PestiSrácok.hu stábja pedig a diákok véleményére is kíváncsi volt a kommunista terror megítélésével, illetve annak emlékezetével kapcsolatban. A beszélgetésekből kiderült: van, aki szerint már “elavult” dolog a kommunizmusra emlékezni, hiszen szüleik is a “puha kommunizmusban” nevelkedtek, a nagyszülők meséi pedig már inkább csak a múlt homályába vesző anekdotának hatnak. Ennél is is riasztóbb, hogy a megkérdezettek közül senki sem mondta azt, hogy az iskolájukban kimerítően foglalkoznának a magyar történelem jelen korunkra is kihatással lévő korszakával. Persze mondhatnánk – egyébként helyesen –, hogy az iskolapad nem az aktuálpolitikai kérdések megvitatásának helye; a kommunista diktatúrák bűneinek szőnyeg alá söprése, bagatellizálása és az ilyen közegben felnövekvő generáció politikai aktivizálása rávilágít arra, hogyan lehetnek sikeresek Magyarországon neobolsevik elveket valló pártok, illetve arra is, hogy hogyan kapaszkodhatott fel újra a rég megbukott Gyurcsány Ferenc.

Kocsis Máté, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője és frakciótársa, Böröcz László megkoszorúzza a Nemzeti vértanúk emlékművét a Vértanúk terén, a kommunizmus áldozatainak emléknapján, 2020. február 25-én. Fotó: MTI/Kovács Tamás

Fotó: MTI/Kovács Tamás