A bíróság megállapítja, hogy a II. r. alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az origo.hu oldalon 2020. április 30. napján megjelent: „Bánó Andrást, a köztévéből kétszer is súlyos etikai okokból elküldött tévést nevezte ki Karácsony Gergely egy gazdasági társaság felügyelőbizottságába” című cikkben valótlanul állította a felperesről, hogy „hamis felvételt mutatott be az MTV Egyenleg című műsorában”, valótlanul állította továbbá, hogy: „kiderült, hogy a felvétel nem eredeti, ezt a Sony vizsgálata is megerősítette, vagyis Bánó meghamisította az eredeti felvételeket”. Továbbá azt a valós tényt, hogy: „ezután nem dolgozhatott többet az MTV-ben egészen addig, amíg az MSZP-SZDSZ kormány nem került hatalomra 1994-ben” abban a hamis színben tüntette fel, hogy a munkakörébe való visszahelyezése politikai döntés volt, holott arra a munkaügyi perben hozott jogerős bírósági döntés alapján került sor.
A bíróság megállapítja, hogy a II. r. alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a mandiner.hu oldalon 2020. május 1-jén megjelent „Vagyongazdálkodással bízta meg Bánó Andrást Karácsony Gergely” című cikkben valótlanul állította a felperesről, hogy: „hamis felvételt mutatott be az MTV Egyenleg című műsorában”, továbbá valótlanul állította, hogy: „kiderült azonban, hogy a felvétel nem eredeti, ezt a Sony vizsgálata is megerősítette”.
A bíróság megállapítja, hogy a II. r. alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a magyarnemzet.hu hírportálon, valamint a Magyar Nemzet nyomtatott napilapban 2020. május 2. napján megjelent „Bánó fog felügyelni” című cikkben valótlanul állította a felperesről, hogy „hamisított felvételt mutatott be a köztelevízió Egyenleg című műsorában”, valamint, hogy: „egy vizsgálat fényt derített a hamisításra”. Azt a valós tényt, hogy: emiatt a felperest kirúgták az MTV-ből, majd az MSZP-SZDSZ kormány 1994-es hatalomra kerülésekor vették vissza”, abban a hamis színben tüntette fel, hogy a felperes korábbi munkáltatójához való visszahelyezése politikai alapon történt, holott arra a munkaügyi perben hozott jogerős bírósági ítélet rendelkezése következtében került sor.
A bíróság megállapítja, hogy a II. r. alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a www.bama.hu, a www.baon.hu, a www.kemma.hu, a www.szoljon.hu, a www.beol.hu, a www.veol.hu, a www.kisalfold.hu, a www.zaol.hu, a www.nool.hu, a www.heol.hu, a www.teol.hu, a www.delmagyar.hu, a www.duol.hu, a www. feol.hu, a www.szon.hu, a www.sonline.hu és a www.vaol.hu híroldalakon, továbbá a nyomtatott megyei napilapokban: Békés Megyei Hírlap, Dunaújvárosi Hírlap, Észak- Magyarország, Hajdú-bihari Napló, Heves Megyei Hírlap, Fejér Megyei Hírlap, Új Dunántúli Napló, Új Néplap, Kelet-Magyarország, Kisalföld, Nógrád Megyei Hírlap, Petőfi Népe, Somogyi Hírlap, Tolnai Népújság, Vas Népe, Zalai Hírlap 2020.05.02-án megjelent „Bánó felügyelni fog” című cikkekben valótlanul állította a felperesről, hogy „hamisított felvételt mutatott be a köztelevízió Egyenleg című műsorában”, valamint, hogy: „egy vizsgálat fényt derített a hamisításra”. Azt a valós tényt, hogy: emiatt a felperest kirúgták az MTV-ből, majd az MSZP-SZDSZ kormány 1994-es hatalomra kerülésekor vették vissza”, abban a hamis színben tüntette fel, hogy a felperes korábbi munkáltatójához való visszahelyezése politikai alapon történt, holott arra a munkaügyi perben hozott jogerős bírósági ítélet rendelkezése következtében került sor.
A bíróság megállapítja, hogy a II. r. alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a hirvilag.hu oldalon 2020. augusztus 3-án és a mandiner.hu oldalon 2020. augusztus 5. napján közölt „Stefka István: Göncz Árpád és a skinheadek – Bánó Andrásék és Hardy Mihályék aljas hírhamisításának története” című cikkben valótlanul híresztelte a felperesről, hogy: „A Bánó András vezette Egyenleg meghamisította az eredeti felvételt.” Valótlanul híresztelte, hogy „az Egyenleg meghamisította a történteket” és, hogy: „Ez volt a médiaháború egyik legnagyobb hamisítása.”, valamint, hogy: „Az Egyenleg a volt nomenklatúra titkosszolgálati eszközeivel kreálta ezt a botrányt?”. Azt a valós tényt, hogy: „A fegyelmi bizottság elmarasztalta az Egyenleg főszerkesztőjét.” abban a hamis színben tüntette fel, hogy a munkáltató döntése alapos volt, ezzel szemben a felperes által indított munkaügyi perben hozott jogerős ítélet szerint a felperes eltávolítása jogellenes volt.
A bíróság a II. r. alperest eltiltja a további jogsértéstől.
A bíróság kötelezi a II. r. alperest, hogy adjon elégtételt a felperesnek akként, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 nap alatt az origo.hu, a mandiner.hu, a magyarnemzet.hu a www.bama.hu, a www.baon.hu, a www.kemma.hu, a www.szoljon.hu, a www.beol.hu, a www.veol.hu, a www.kisalfold.hu, a www.zaol.hu, a www.nool.hu, a www.heol.hu, a www.teol.hu, a www.delmagyar.hu, a www.duol.hu, a www. feol.hu, a www.szon.hu, a www.sonline.hu és a www.vaol.hu és a hirvilag.hu oldalakon, a reggel 8.00 és 10.00 óra közötti hírfolyamban, az egyes híroldalakon megjelent cikkek címének betűtípusával és betűméretével megegyezően, legalább 4 óra időtartamban tegye közzé az alábbi közleményt: „A lapunk ellen indított személyiségi jogi perben a bíróság megállapította, hogy dr. Bánó Andrással kapcsolatban valótlan tényeket állítottunk.”, és e közleményre való kattintás útján tegye közzé az adott híroldalon megjelent cikkre vonatkozó, a jogsértés megállapítását tartalmazó ítéleti rendelkezést, teljes terjedelmében.
A bíróság kötelezi a II. r. alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 nap alatt a Magyar Nemzet, a Békés Megyei Hírlap, a Dunaújvárosi Hírlap, az Észak-Magyarország, a Hajdú-bihari Napló, a Heves Megyei Hírlap, a Fejér Megyei Hírlap, az Új Dunántúli Napló, az Új Néplap, a Kelet-Magyarország, a Kisalföld, a Nógrád Megyei Hírlap, a Petőfi Népe, a Somogyi Hírlap, a Tolnai Népújság, a Vas Népe, és a Zalai Hírlap nyomtatott napilapban az ott megjelent cikkek címének betűtípusával és betűméretével, az eredeti cikkek megjelenési helyével megegyező helyen tegye közzé az adott napilapban megjelent cikkre vonatkozó, a jogsértés megállapítását tartalmazó ítéleti rendelkezést, teljes terjedelmében.
A bíróság kötelezi a II. r. alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 1.700.000 (egymillió-hétszázezer) forintot, valamint 265.000 (kétszázhatvanötezer) forint perköltséget.
Ezt meghaladóan a bíróság a II. r. alperessel szembeni keresetet elutasítja.
A bíróság kötelezi a II. r. alperest, hogy fizessen meg e határozat jogerőre emelkedését követő hatvanadik napig az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 318.000 (háromszáztizennyolcezer) forint meg nem fizetett illetéket.
A bíróság megállapítja, hogy a III. r. alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a 2020. május 1-jén a pestisracok.hu oldalon megjelent: „Tovább gyülekeznek a kommunista ex-szadeszos múmiák a budapesti közpénzek körül Bánó, a feketeöves hírmanipulátor is sarzsit kap a fővárostól” című cikkben valótlanul állította a felperesről, hogy: „Bánó Andrást a Göncz Árpád kifütyüléséhez már ott sem lévő, korábban letartóztatott nácikat hamisító egykori tévést” nevezték ki, valótlanul állította, hogy „a Bánó által bemutatott bőrfejűek ekkor már rendőrségi őrizetben voltak.”, továbbá, hogy a felperes: „hamis felvételt mutatott be az MTV Egyenleg című műsorában”, és valótlanul állította, hogy „az eredetinek és vágatlannak nevezett felvételről a Sony cég európai központjában mutatták ki, hogy hamisítvány” .
A bíróság megállapítja, hogy a III. r. alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a pestisracok.hu oldalon 2020. augusztus 3-án megjelent Stefka István: „Göncz Árpád és a skinheadek – Bánó Andrásék és Hardy Mihályék aljas hírhamisításának története” című cikkében valótlanul állította a felperesről, hogy: „A Bánó András vezette Egyenleg meghamisította az eredeti felvételt.” Valótlanul állította, hogy „az Egyenleg meghamisította a történteket”, hogy: „Ez volt a médiaháború egyik legnagyobb hamisítása.”, valamint azt is, hogy: „Az Egyenleg a volt nomenklatúra titkosszolgálati eszközeivel kreálta ezt a botrányt?”. Továbbá azt a valós tényt, hogy: „A fegyelmi bizottság elmarasztalta az Egyenleg főszerkesztőjét” abban a hamis színben tüntette fel, hogy a munkáltató döntése alapos volt, ezzel szemben a felperes által indított munkaügyi perben hozott jogerős ítélet szerint a felperes eltávolítása jogellenes volt.
A bíróság a III. r. alperest eltiltja a további jogsértéstől.
A bíróság kötelezi a III. r. alperest, hogy adjon elégtételt a felperesnek akként, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 nap alatt a pestisracok.hu oldalon, a reggel 8.00 és 10.00 óra közötti hírfolyamban a megjelent cikkek címének betűtípusával és betűméretével megegyezően, legalább 4 óra időtartamban tegye közzé az alábbi közleményt: „A lapunk ellen indított személyiségi jogi perben a bíróság megállapította, hogy dr. Bánó Andrással kapcsolatban valótlan tényeket állítottunk.”, és e közleményre való kattintás útján tegye közzé az adott cikkre vonatkozó, a jogsértés megállapítását tartalmazó ítéleti rendelkezést, teljes terjedelmében.
A bíróság kötelezi a III. r. alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 600.000 (hatszázezer) forintot, valamint 60.000 (hatvanezer) forint perköltséget.
Ezt meghaladóan a bíróság a III. r. alperessel szembeni keresetet elutasítja.
A bíróság kötelezi a III. r. alperest, hogy fizessen meg e határozat jogerőre emelkedését követő hatvanadik napig az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 60.000 (hatvanezer) forint meg nem fizetett illetéket.
A bíróság megállapítja, hogy a IV. r. alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a 2020. május 2. napján a magyarhirlap.hu internetes sajtótermékben és a Magyar Hírlap aznapi nyomtatott lapszámában megjelent: „Karácsony botrányos kinevezései” című cikkben valótlanul állította a felperesről, hogy: „1992. október 23-án hamisított felvételt mutatott be az MTV Egyenleg című műsorában.”
A bíróság a IV. r. alperest eltiltja a további jogsértéstől.
A bíróság kötelezi a IV. r. alperest, hogy adjon elégtételt a felperesnek akként, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 nap alatt a magyarhirlap.hu oldalon, a reggel 8.00 és 10.00 óra közötti hírfolyamban a megjelent cikk címének betűtípusával és betűméretével megegyezően, legalább 4 óra időtartamban tegye közzé az alábbi közleményt: „A lapunk ellen indított személyiségi jogi perben a bíróság megállapította, hogy dr. Bánó Andrással kapcsolatban valótlan tényeket állítottunk.”, és e közleményre való kattintás útján tegye közzé a jogsértés megállapítását tartalmazó ítéleti rendelkezést, teljes terjedelmében; továbbá a Magyar Hírlap nyomtatott napilapban a cikk címének betűtípusával és betűméretével, és eredeti megjelenési helyével megegyező helyen tegye közzé a jogsértés megállapítását tartalmazó ítéleti rendelkezést, teljes terjedelmében.
A bíróság kötelezi a IV. r. alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 100.000 (százezer) forintot, valamint 30.000 (harmincezer) forint perköltséget.
Ezt meghaladóan a bíróság a IV. r. alperessel szembeni keresetet elutasítja.
A bíróság kötelezi a IV. r. alperest, hogy fizessen meg e határozat jogerőre emelkedését követő hatvanadik napig az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 30.000 (harmincezer) forint meg nem fizetett illetéket.
A bíróság megállapítja, hogy az V. r. alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy Hír TV 2020. május 5. napján sugárzott „Keménymag” című műsorában valótlanul állította a felperesről, hogy: „Bánó András kiválóan tud hamisítani videót, meg oda tud nácikat rakni, ahol egyébként nincsenek is”, továbbá valótlanul állította, hogy az adásba: „Bánó Andrásék egy már régebbi muszterből skinheadeket, meg ilyen neonácikat vágtak bele”.
A bíróság az V. r. alperest eltiltja a további jogsértéstől.
A bíróság kötelezi az V. r. alperest, hogy adjon elégtételt a felperesnek akként, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 nap alatt a „Troll” című véleményműsor soron következő adásában – annak felolvasásával – tegye közzé a jogsértés megállapítását tartalmazó ítéleti rendelkezést, teljes terjedelmében.
A bíróság kötelezi az V. r. alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 600.000 (hatszázezer) forintot, valamint 100.000 (százezer) forint perköltséget.
Ezt meghaladóan a bíróság az V. r. alperessel szembeni keresetet elutasítja.
A bíróság kötelezi az V. r. alperest, hogy fizessen meg e határozat jogerőre emelkedését követő hatvanadik napig az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 100.000 (százezer) forint meg nem fizetett illetéket.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ezen a bíróságon lehet benyújtani elektronikusan, a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten.
A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.
A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.
A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS