Pesti Srácok

Különvélemény – Már húzzák a terepszínű ruhát, de nem háborúpártiak

Amíg a globalista propaganda azt hazudozza, hogy a háborúpártiság csak egy politikai fogás, addig nyugaton már lassan vasalják a bevonuló ruhát. Persze június 9-ig lehet még ezzel az állítással maszatolni, de a választás után már nehéz lesz elhitetni az emberekkel, hogy mindaz, ami Európában zajlik meg sem történik, csupán a jobboldal kampányfogásáról van szó.

A Különvélemény podcast e heti adásában a háborús pszichózis állt. Az a háborús pszichózis, amely próbálja elhitetni az unió polgáraival, hogy kötelességük az EU-n és a NATO-n kívül zajló katonai konfliktusban részt venniük, különben oroszpártiak. Ez a morális zsarolás azért is érdekes, mert valahogy más országok megsegítésére nem fordított korábban ekkora figyelmet az európai közösség. Pláne akkor nem, ha az Egyesült Államok volt az agresszor. Természetesen mindez nem annulálja az oroszok agresszióját, hiszen bármi is volt az előzmény, tény, hogy ők törtek át a határon, de Európa felégetése mégsem kellene, hogy opció legyen. Különösen nem a mi fiaink és lányaink vére árán.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.