“Korunk nagy problémája a hitelesség hiánya és a vele járó bizalmatlanság, ami a szabadságunkat is kikezdi” – hangzott el a XXI. Század Intézet Eötvös Józsefről elnevezett előadássorozatának legújabb konferenciáján, a Várkert Bazárban. Az esemény előadója Lánczi András filozófus, egyetemi tanár volt, aki “Erkölcs és filozófia a politikai megváltás korában” címmel tartott előadást.
Az eseményen Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója úgy fogalmazott: nagy öröm, hogy sikerült meghonosítani ezt a nagy presztízsű előadás-sorozatot, amely egyfajta polgári együttlétet szimbolizál. Hozzátette, hogy a közösen töltött esemény által többek leszünk, gazdagodik a látásmódunk. Köszöntőjében kiemelte, hogy büszke a mai előadóra, Lánczi András filozófusra, aki segíti megérteni a világ eseményeit.
“A kereszténység volt Európa archimédeszi pontja, és az európai politika ma sem létezhet kereszténység nélkül” – erről beszélt Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter az eseményen.
A szabadelvű liberális jogállam működésének feltétele a keresztény erkölcsiség. Ezzel szemben áll a mai Európa, amely veszélybe került, félreismeri önmagát
– figyelmeztetett a kormánypárti politikus.
Kavecsánszki Ádám, a Polgári Magyarország Alapítvány elnöke felszólalásában úgy fogalmazott, hogy szerinte korunk nagy problémája, a hitelesség hiánya és a vele járó bizalmatlanság, ami – úgy látja – a szabadságunkat is kikezdi. Hozzátette, hogy ezt a folyamatot szeretné visszafordítani a konferencia-sorozat is.
Lánczi András nagyívű előadása a modern emberről és a modern korról szólt. Emlékeztetett, hogy a régiek és modernek vitája a 6. századtól kezdve a mai napig tart. Szerinte jelenleg ma a vita arról szól, hogy vannak olyan kulturális erők a nyugati civilizációnkban, amelyek zárójelbe akarják tenni azt a kultúrát, amelyből született. A filozófus “Erkölcs és filozófia a politikai megváltás korában” című előadásában többek között arról beszélt, hogy a mai nyugati világban egyre több a nárcisztikus egyén, amit gazdasági érdekek vezetnek. Terjed a bizalmatlanság, cinizmus, kiábrándultság, hitetlenség, közösség- és tradícióellenesség, a teljes kiüresedés, az emberi élet értelmetlenségének bevallása.
A kiterjesztett, nárcisztikus énnel a közösségi lét vált problémássá. Az egyén és a közösség egyensúlyát helyre kell állítani
– szögezte le a filozófus. Kifejtette, hogy a modernség tulajdonságai többek között az, hogy megszakítja folyamatosan a kapcsolatot a tapasztalattal és a logikát helyezi előtérbe. Lánczi András úgy látja, hogy a kritikus el nem köteleződés jellemzi a mai modern kultúrát. Figyelmeztetett, hogy a
kötődés nélküli ember a legkiszolgáltatottabb.
Szerinte az emberi élet értelme nem privát kérdés és a modern világ magára hagyta az egyént, miközben hatalmasra növelte a szabadságát.
Úgy látja, hogy az indivíduum csúcsterméke a nárcisztikus ember, amely típus abból jött létre, hogy a 80-as évek végétől megfigyelhető volt az, hogy az emberek kiábrándultak a politikából, a különféle irányzatokból és így az üressé váló énjüket próbálták kitölteni. Hozzátette, “itt nem a magányról van szó, hanem a hitvesztésről, valamint a közösség- és tradícióellenességről.”
A XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarország Alapítvány együttműködésének köszönhetően 2015-ben indult útjára az Eötvös-előadások című rendezvénysorozat. Az évről-évre Magyarországon ritkán megforduló külföldi, illetve nagy tekintélyű hazai előadókat felvonultató sorozat célja, hogy a résztvevők az adott témában legjáratosabb, leginkább lényeglátó és leghitelesebb értelmezők segítségével gondolkodhassanak el folyamatosan változó világunkról, a közéletet leginkább foglalkoztató aktuális kérdésekről.
Fotó: Hatlaczki Balázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS