lánczi andrás
Nem jó, de nem változtatunk – Gondolatok Lánczi András Politikai megváltás c. könyve nyomán
Mindenki utálja a bürokráciát, mindenki utálja a politikát, mégis mindenki folyton ezekről beszél, ezeket szidja. Mégsem mondja senki, hogy akkor esetleg ne így csináljuk, ahogy mindenki utálja, hanem változtassunk rajta. Többek között ezt is át kéne gondolni, ami a politikai filozófia feladata lenne – ennek, a mára lényegében eltűnt műfajnak a szükségességéről írt fontos könyvet nemrégiben Lánczi András. A politikai filozófia újraélesztésében látja a lehetőségét, hogy kitaláljuk, hogyan szabadulhatnánk ki az életünk minden apró szegmensét leuraló politika alól, hogy ne csak állandóan beszéljünk a szabadságról, hanem valóban képesek legyünk megélni. Lánczi olyan dolgokkal szembesíti a civilizációnkat, amelyeket valahol mélyen legalább sejtünk, sőt sokszor valószínűleg tudunk is, de az anyagi és szellemi értelemben berendezett kis világunk teljes felforgatását jelentené a problémáink gyökeres megoldása. Gondolatok a gondolatébresztő könyv nyomán.
Az progresszív áfium ellen való orvosság – széljegyzet Lánczi András most megjelent kötetéhez
Ennyire komolyan az ember még sose akarta leigázni a jövőt; mégis: az ember esendő lény, megváltásra szorul. De honnan várhatjuk a megváltást, ha kiüresítettük az isteni égboltot? Van-e veszélyesebb az identitását vesztett, de az Isten szerepére ácsingózó embernél? Van-e orvosság a mindent elsöprő progresszió ellen? Lehetséges-e racionális politika, és ha igen, akkor annak sikere megválthatja-e a 21. század emberét? E kínzó kérdésekre keresi a választ Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus a Politikai megváltás – Lehetséges-e racionális politika? című most megjelent kötetében, amely a KKETTK Alapítvány gondozásában, a XXI. Század Intézet Új Idők sorozatában látott napvilágot.
Miért nem jön már a politikai Megváltó?! – Megjelent Lánczi András könyve az életünket gúzsba kötő átpolitizáltságunkról
Megválthatja-e az elmagányosodott, lelkibeteg modern embert a politika? Ezt taglalja legújabb könyvében Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus, miközben kiterjedt kórképet ad erről a modern emberről, egyúttal azt is bemutatva, hogyan és miért jutott ebbe a technikailag szuperfejlett, lelkileg pedig minden korábbinál esendőbb állapotba. Az isteni szempontokat és érveket erőltetetten maga mögé utasította a jelenkor, ám az emberek lelke ettől még megmaradt, és a lelki igényeik sem változtak. Ez a lelki igény hovatovább piaci igényként jelenik meg, és a politikusok nem is restek ezt a mindig aznapi piaci igényt kielégíteni a hatalom érdekében. A XXI. Század Intézet Új idők sorozatában megjelent könyvében azonban Lánczi András a politikáról való nagyobb ívű gondolkodás, a politikafilozófia felélesztését szorgalmazza.
Lánczi András: Amikor a progresszívek megölték Istent, a dekadencia lett az irány
Lánczi András filozófussal, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új budapesti programintézményének, a Politikai Filozófia Európai Centrumának vezetőjével beszélgetett az Index. Lánczi szerint nem pusztán az a kérdés, hogy a politikai filozófiát hogyan lehet használni, hanem hogy ez kit milyen mélységben segít az életében egy döntési helyzet előtt, illetve miként tud eligazítani a közös emberi életben. Azt el kellene már fogadni, hogy Churchillek ritkán születnek, a magyar miniszterelnök pedig mélyen érti a politikai filozófia kérdéseit és válaszait. Ha nem lenne politikus, akkor is biztosan lenne filozófia az életében – mondta az Indexnek Lánczi András. A filozófussal most a politikai filozófiáról beszélgettünk, amelynek inkább az a kérdése, hogyan lehet nem a politikát, hanem a filozófiát szolgálni, mert a modern politikának inkább ideológiára van szüksége, semmint filozófiára.
Lánczi András szerint megkésett rendszerváltás zajlik a felsőoktatásban
A mostani kormány jelentősen több forrást biztosít a korábbiaknál, de cserébe komoly teljesítményt vár el az intézményektől – mondta Lánczi András, a Corvinus volt rektora a Magyar Nemzet keddi számában olvasható interjúban, amelyben annak a véleményének is hangot adott, hogy megkésett rendszerváltás zajlik a felsőoktatásban.
Közép- és kelet-európai jogi egyetem alakult Varsóban
A Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes részvételével rendezett ünnepi ceremóniával alakult meg pénteken Varsóban a Collegium Intermarium nevű, a Három Tenger Kezdeményezés országaiból származó hallgatóknak klasszikus jogászképzést nyújtó egyetem. A mesterképzést, valamint többfajta posztgraduális képzést indító, ösztöndíjakat is nyújtó magánegyetemet az Ordo Iuris nevű, konzervatív jogászokat egyesítő lengyel civil szervezet kezdeményezésére akkreditálta a varsói oktatásügyi minisztérium. A Collegium Intermarium küldetéseként az alapítók az európai civilizáció hagyományos értékein – a római jogi kultúrán, a görög filozófián és a keresztény erkölcsön – alapuló képzést határozták meg.
Lebukott a "magas, jóképű főpolgármester": eltanácsolták a Corvinus Egyetem doktori iskolájából
Karácsony Gergelyt eltanácsolták a Corvinus Egyetem doktori iskolájából, miután nem teljesítette az előírt követelményeket. Még úgy sem, hogy a megszokottól eltérően két év haladékot kapott - minderről Lánczi András, az intézmény rektora írt vasárnap közzétett levelében. A professzor kiemelte: az egyetem másokhoz hasonlóan minden támogatást megadott Karácsony Gergelynek, aki ennek ellenére sem tudott élni ezzel a lehetőséggel. Soraiból kiderült az is, hogy a főpolgármester nyelvi felkészültsége sem volt kielégítő. Mint arról a PestiSrácok.hu szombaton részletesen írt, Karácsony Gergely önéletrajzában számos ferdítés és hamis információ van. Eltagadja például, hogy a legbrutálisabb Gyurcsány-korszakban, 2006-tól az “őszödi böszme” politikai tanácsadója volt az akkori Miniszterelnöki Hivatalban, ellenben nyelvvizsgát és PhD-fokozatot delirál magának, holott nyelvből csak “lektorátussal”, azaz egyetemi igazolással rendelkezik, tudományos fokozatot pedig sosem szerzett.
Kiderültek a Corvinus reformjának részletei
Új vagyonkezelői alapítvány jön létre a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartójaként. Az egyetem versenyképességének növelése a célja annak a vagyonkezelői alapítványnak, amely Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány néven, az új működési modell alapján jön létre a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartójaként.
