A február 1-jéig megalakuló Szuverenitásvédelmi Hivatal első nagy feladata az lesz, hogy a hamarosan induló választási kampány és választási küzdelem tisztasága felett őrködjön – mondta a hivatal vezetésére felkért Lánczi Tamás politológus kedden, az M1 aktuális csatorna műsorában.
Lánczi Tamás a műsorban megtisztelőnek nevezte, hogy őt jelölte a posztra Orbán Viktor miniszterelnök, és azt, hogy kinevezési okiratát Novák Katalin köztársasági elnöktől veheti majd át.
A szuverenitásvédelmi törvény alkotmányos önazonosságként hivatkozik a szuverenitás fogalmára, ami a mindennapok nyelvén azt jelenti, hogy az ország gazdasági, kulturális, kommunikációs, politikai önazonosságát és függetlenségét kell védeni, és ehhez a törvény rendel bizonyos eszközöket
– fogalmazta meg a hivatal feladatait Lánczi Tamás. Hangsúlyozta: a hivatal nem hatóság, nem végez nyomozást és nem alkalmaz szankciókat, feladata alapvetően az elemzés és a feltárás lesz, tevékenységében pedig a nyilvánosság lesz a legfontosabb eszköze.
Vizsgálatokat folytat le, együttműködik más állami szervekkel, ha pedig visszaéléseket tapasztal, akkor ezeket nyilvánosságra hozza és jelzi ezt az illetékes szervnek
– tette hozzá. Lánczi Tamás közlése szerint a 2022-es, “guruló dollárok” elnevezésű ügyhöz hasonló visszaélések felderítéséhez “más állami társszervekkel való együttműködést” tud igénybe venni. Azokat az információkat, amelyek más állami szerveknél képződnek, azokat, ha úgy tetszik, elkérheti egy együttműködés keretében, ezeket elemezheti és megvizsgálhatja, ezekből vonhat le következtetéseket, amelyeket nyilvánosságra hozhat, ezt jelezheti a törvényhozónak – fejtette ki a hivatal leendő elnöke, megjegyezve: a Szuverenitásvédelmi Hivatal probléma esetén valamilyen jogalkotási hiányosságra vagy hatósági intézkedés szükségességére is felhívhatja a törvényhozó figyelmét. Példaként említette, hogy a szuverenitásvédelmi törvény vonatkozó passzusa szerint, ha valaki tiltott finanszírozást fogad el, azt jelenleg a törvény jelenleg három év szabadságvesztéssel fenyegeti, de a büntetést nem a hivatal, hanem az illetékes állami szerv fogja kiszabni.
Lánczi Tamás emlékeztetett: idén júniusban helyhatósági és európai parlamenti (EP-) választásra készül az ország, ezért különösen fontos megakadályozni a 2022-ben tapasztaltakhoz hasonló visszaéléseket.
Az új hivatal feladata kifejezetten az lesz, hogy megakadályozza a külföldi befolyásszerzési kísérleteket, és ha ennek a jelét észleli, akkor megtegye a szükséges intézkedéseket, azaz felhívja erre a hatóságok figyelmét
– erősítette meg. A politológus műsorvezetői kérdésre elmondta: ha az Európai Bizottság, vagy bármely más uniós szerv megpróbál “túlterjeszkedni” a jogkörein, vagy megpróbálja csorbítani Magyarország szuverenitását, akkor az is “önmagában egy vizsgálat tárgya lehet”, és érdemes lehet ezzel foglalkozni. Hozzátette: Magyarország ugyanakkor bizonyos jogköröket, szuverenitásának egy részét közösen gyakorolja más tagállamokkal, az ezekből adódó “súrlódások” vizsgálata viszont nem tartozik a hivatal elsődleges feladatai közé.
Lánczi Tamás a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt is hangsúlyozta, hogy a hivatal létrehozásával kapcsolatban Brüsszelből aggódó “hangok” jöttek; ezeken “az aggodalomba burkolt támadásokon” azonban nem lehet csodálkozni, mivel ott mindig is voltak olyan szereplők, akik megpróbáltak túlterjeszkedni a hatáskörükön és bele akartak avatkozni a magyar alkotmányos életbe. A Szuverenitásvédelmi Hivatal leendő elnöke kérdésre válaszolva elmondta, hogy a magyar modellhez a romániai dezinformációellenes hivatal vagy az Európai Unió Brüsszelben működő, az unión kívülről érkező befolyásolási kísérleteket kiszűrő hivatala hasonlít a legjobban. Ilyen jellegű, a nemzeti, a gazdasági vagy elsősorban a nagyvállalati érdekeket védő, külföldi gazdasági befolyás elleni szabályozási rendszert Nagy-Britannia és Franciaország is létrehozott már – tette hozzá. Minden állam, amelyik racionálisan jár el, az foggal-körömmel védi a szuverenitását – fogalmazott Lánczi Tamás.
Forrás: MTI
csakafidesz
2024-01-03 at 08:33
Ilona 2024-01-02 at 21:12
Pont ezért javasoltam, hogy csak az vehessen részt a helyi választáson aki legalább egy éve az adott településen életvitelszerűen lakik. Azt is javasoltam, hogy csak az lehessen polgármester aki legalább öt éve él az adott településen. (Ld. a momentumos gödi polgármestert aki néhány hónapja volt csak Gödön és azt se tudta merre van az iskola..)
csakafidesz
2024-01-03 at 08:29
Micsoda? Nálunk nem engedik be a szavazatszedőket a temetőkbe? Ez kérem ellentétes az európai normákkal..
Ilona
2024-01-02 at 21:12
2019-ben az önkormányzati választások előtt – szinte mindenki tudja, – hogy Budapestre a baloldaliak által szervezve hirtelen 90 000 külföldi érkezett, hogy már budapesti lakosként Karácsonyra szavazzon.
Még előadásokat is tartottak nekik, hogy hogyan kell szavazni, hiszen többségük még magyarul sem beszélt a hírek szerint. A hatóságok ezt a Karácsonyi “mikro” szavazói támogatást későn vették észre.
Remélhetőleg az illetékes minisztériumok felfigyelnek erre most 2024-ben még időben, hogy ez ne történhessen meg, amely 2019 október 13-án megtörtént.
Karácsony győzelmét eldöntötte ez a 90 000 külföldről érkező ember, hiszen Karácsony még így is csak kb.40 000-el kapott több szavazatot, holott a számok szerint a 90 000 kimondottan rá szavazók miatt, Karácsonynak legalább 90 0000 szavazattal többet kellett volna kapni, ha valóban annyira népszerű lett volna.
Azonban még a 90 000 külföldi támogatása mellett is csak kb. 40 000-el lett több szavazata, amely napjainkban Budapest csődjéhez vezetett, mert így sajnos Karácsony nyert, a főváros lakosai pedig vesztettek. Ilyen körülmények miatt Karácsony nem lehet magára büszke és azt sem mondhatja, hogy nagyon népszerű az autósok üldözése után is.
Ha nincs az a 90 000 beszervezett baloldali külföldi, akkor Tarlós István nyert volna kb. 50 000 szavazattal . +50 000 -90 000 = – 40 000. Sajnos Tarlós István +50 000 többlet szavazatát elnyelte a 90 000 külföldi ál budapestiek szavazata.
Az már bebizonyított tény, hogy baloldal nagyon kedveli a külföldiek ilyen-olyan támogatását, és eszközökben nem válogat, de ezt nem szabad többé megengedni.
Remélhetőleg a Szuverenitásvédelmi Hivatal arra is figyelni fog, hogy csalás ne történhessen.
Tisztességtelen előnnyel senki se nyerhessen, ez a minimum aminek teljesülni kell.
Hozzászóló:Ilona, a közgazdász, Tiszaújvárosból.
Józsué
2024-01-02 at 13:08
Romai jogász 2024.01.02. 13.00.Parkinson professzorról es törvényéről nem hallottam. Fejtds ki bővebben.
Római jogász
2024-01-02 at 13:00
Sajnos ez sem lesz más, mint szinte az összes többi: sima (szófo)sóhivatal.
Parkinson professzor tapsikol a …fene tudja hol, hogy látja a “törvényei” maradéktalan megvalósulását.
2 ÉNAKI
2024-01-02 at 12:58
Megjelent a DK trombita csöve,tudatván az országgal,hogy Orbán Viktor retteg a hatalom vesztéstől ezért érezte szükségét a Szuverenitási Hivatal megalakításának.Ez több okból eleve marhaság. Aki ezt állitja,önmaga a hatalom vesztő,minden igyekezete azon van,hogy ezt a szégyen teljes állapotot Miniszterelnökünkre ruházza át.Orbán,ha félne a hatalom elvesztésétől,akkor úgy igenelne,nyalna az EU nak,ahogy azt Gyurcsány és hívei teszik. Nem fél a Nemzeti Kormány,mert tömeg áll a háta mögött,amit úgy hívnak a Nemzet.
gyozo2018
2024-01-02 at 12:25
Édi
2024-01-02 at 11:05
És Lánczi apucikája és a megbyzóik kértek egy tejeskávét kugló(f…)al.
Eltartunk jó sok pénzért egy teljesen fölösleges intézményt.
Mielőtt a kijelölt hivatásának eleget tehetne, már ki is herélték.
Hej, ha TGM ezt megérhette volna.
Logikus
2024-01-02 at 12:22
Nagyon helyes! Védeni kell az országot a külföldi beavatkozásoktól!
Már régen létre kellett volna hozni ezt a hivatalt…
gyozo2018
2024-01-02 at 12:01
Miért nem egyenesen a CIA-t bízták meg a vezetésével, vagy Présmajomembert?
Ezek szerint
2024-01-02 at 12:01
Lanciek nyilvánosságra hozzák, amit az egész ország beszél, mikor már képtelenseg lesz befogni a száját.
Édi
2024-01-02 at 11:05
Lánczi hangsúlyozta, a Hivatal nem végez nyomozast, tulajdonképpen nem csinál semmit, csak megszűrve, nyilvánosságra hozza, ami szerinte nyilvánosságra hozható abból, amit más hivatalok megállapítottak, de nincs felhatalmazásuk szűretlenül nyilvánosságra hozni.