Ki nyer ma?
Személy szerint nagyon unom az állandó "magára alakította a Fidesz Magyarországot" siralmakat. Persze, nehéz lehet úgy élni, hogy a baloldal kormányzása idején semmilyen érdemi reformot nem hajtott végre, olyanokat legalábbis nem, amelyeknek az ország hasznát látta volna. Metódusuk lényege most sem a választások megnyerése, ezekkel a kvalitásokkal és a választók szabad döntésének hátráltató tényezőjével az nem is menne. A voksolás eredményének megkérdőjelezése a módszer.
A haladók most éppen Miskolcon aggódnak: mi lesz, ha megint "igazságtalanul" és "egyenlőtlenül" szabják át a város egyik választókörzetét. Miután ugyanis a város lakossága 160 ezer alá csökkent, eggyel kevesebb körzetre van szükség, és úgy esett, hogy épp az egyik kommunista fellegvár lett a törvény áldozata.
A körzet érintett szoci képviselője szerint adminisztratív eszközökkel akarnak leszámolni vele és pont azt a szavazókört csatolnák el, amelyikben lakik.
Általánosságban, aki problémának gondolja, hogy a szavazókörök nem az általa kedvelt pártnak kedveznek, az nem érti a demokrácia lényegét. A törvény szerencsére még a komcsi fellegvárakra is vonatkozik, de libsi-pánikra semmi ok: a Miskolci Törvényszék egyelőre jobb indoklást kérve visszadobta az átalakításról szóló döntést. És ezzel senkinek semmi gondja nem lehet, Magyarország ugyanis továbbra is demokratikus jogállam, és ez így van jól.
A ballibek viszont már most az októberi önkormányzati választások másnapját élik és országos egyenlőtlenségeket delirálnak annak ellenére, hogy az önkormányzati választókerületek lényegesen több lehetőséget kínálnak, mint az országgyűlési felosztás. Segítsünk hát nekik és szolgáljunk fel néhány tudásmorzsát, amelyeket őszig - arra számítok - n+1 alkalommal kell majd elővennünk és megnyugtatnunk velük a haladókat: nem a rencer rossz, csak ők.
Arról például mindig elfelejtenek remegő szájjal beszámolni, hogy 1994-ben az akkori kétharmad az önkormányzati választások szabályait változtatta meg rendkívül aljas módon. Horn Gyuláék egyfordulóssá tették a korábbi kétfordulós rendszert, azaz relatív többséggel is képviselői és polgármesteri mandátumot lehetett szerezni. Csakhogy ők nem évekkel a voksolás előtt hozták meg az új szabályokat, hogy az ellenfél akár fel is készülhessen, hanem alig néhány hónappal az őszi választások előtt.
A liberálforradalmárok az országos átalakítások kapcsán azt sem nagyon hangoztatják, hogy az Alkotmánybíróság már 2005-ben kimondta a magyar választókörzetek arányosabb felosztását. A választójog egyenlőségére alapuló demokrácia egyik alapelve ugyanis az, hogy egy-egy választókörzetben nagyjából ugyanannyi embernek kell élnie (maximum 15 százalékos eltérés lehet). A választópolgárok így szavazatukkal azonos mértékben járulhatnak hozzá egy-egy képviselő megválasztásához. Az új választójogi törvény 2011-es elfogadása előtt volt olyan térség, ahol a legkisebb és a legnagyobb szavazókörben kétszeres eltérés volt a szavazók számában. A szocialista többségű országgyűlésnek ezért a bírósági döntés szerint 2007-ig kellett volna egy arányos rendszert kialakítania, ezt azonban mégsem tették meg. Ennyi erővel akár a konzervatív oldal is mondhatná, hogy 2010 előtt csalással nyertek. Ha az alkotmánybírósági döntést a lehető leggyorsabban végrehajtják, már 2006-ban jöhetett volna a Fidesz, 2010-ben pedig nem kétharmada, hanem durva háromnegyedes többsége lett volna a kormánynak.
A Fidesz tűzte zászlóra azt is, hogy visszaszorítsa az országgyűlés irreálisan magas képviselőszámát, a kevesebb képviselő pedig kevesebb körzettel is járt. (Képzeljük csak, milyen bosszantó lenne, ha ma nem 66 földön fetrengő haladót kellene fizetnünk havi másfél millió forintos zsebpénzzel, hanem mondjuk a 2010-es eredményeket alapul véve 123-at...).
De a lényeg nem is ez.
Hanem az, hogy az emberek, kedves ellenzékiek, nem hülyék. Ha annyira elégedetlenek lennének, rajzolhatnák akár Soros György alakúra is a választókörzeteket, akkor sem szavaznának a Fideszre. Ugyanígy, ha Márki-Zay Péter kezébe adnánk most pár zsírkrétát és ő rajzolná meg a szivárványos Mindenki Magyarországát a térképen, akkor sem kapnátok elég szavazatot. A jobboldal 2010-ben még az átszabások előtt, a saját játékotokban, a ti szabályaitok szerint vert titeket bucira. A kétharmadok, kedves ellenzékiek, nem ezen múlnak. Hanem azon, hogy nem képviseltek semmit. Azon, hogy az ötlettelen nyomorult nihil légüres terében lebegtek nem csak kilenc éve, hanem jóval több ideje. Hogy nem vagytok alternatíva, csak egy ideig el tudtátok hitetni, hogy igen.
De egyet se féljetek, a választók természetes mozgása majd úgyis a a ti malmotokra hajtja a vizet. Hogy? Még így is képtelenek vagytok nyerni? De hát a fővárosban is állítólag mindenki baloldali vagy liberális, mégis Tarlós István lett a főpolgármester. Kétszer.
Nem baj. Szerencsére májusban, a következő esedékes választáson egész Magyarország egy nagy választókerület lesz, így ott végre lesz esélyetek nyerni. Igaz, azt is átszabták már jelentősen egyszer: azt az Európai gerrymanderinget úgy hívták, hogy Trianon. Kár, hogy akkor nem voltatok ott, hogy tiltakozzatok.
