Pesti Srácok

Legyilkolják a marhákat, miközben rovarevésre tanítják a kisgyermekeket Nyugaton

Legyilkolják a marhákat, miközben rovarevésre tanítják a kisgyermekeket Nyugaton

Hallották már az „étkezési féreg” kifejezést? És azt, hogy „rovarmenü”? Nem tudom, végül melyik néven fog hamarosan berobbanni a köztudatba a rovarokból készült iskolai ebéd, de éppen a holland gyerekeken tesztelik a legújabb elmebetegséget. Mindezt az élelmiszerválság okozta problémára adott válaszként akarják bevezetni a köztudatba, illetve belekeverik a klímakatasztrófa elleni harcot, mert hát az állatok esznek, isznak, lélegeznek, van anyagcseréjük, tehát veszélyt jelentenek a bolygóra. Éppen ezért Hollandia közben épp arra törekszik, hogy leölje az állatállománya jelentős részét, a kieső élelmiszert pedig a már említett férgekkel, rovarokkal akarja pótolni, amihez persze szükség van egy erősen indoktrinált fiatalságra, akik néhány év múlva már nyitottak lesznek az újdonságra, ahogy ez a nemátalakító műtétekkel kapcsolatban is történik. Minden érthető? Ha nem, akkor olvasson tovább.

Szóval egy videó kering az interneten, amelyet eredetileg az RTV Oost holland médium vett fel, és amelyen egy mosolygós, haladó, független „rovarnagykövet” és egy politikus látható, amint lisztkukacokat, csillagfürtférgeket és más rovarokat osztogatnak tinédzserkor előtti diákoknak Zwolle város egyik iskolájában.

És nem, ez nem egy biológiaóra, ahol a gyerekeknek a rovarok anatómiáját mutatják meg. Ez egy új átnevelő program része; tulajdonképpen úgy is fogalmazhatnánk, hogy az iskolás gyerekek egy új, étkezéssel kapcsolatos „oktatásnak” vannak kitéve, amely az egészséges és fenntartható táplálkozásról szóló oktatási csomag része.

Biztosan néhányan ezt komolyan gondolják és lelkesen támogatják, sőt, szentül hisznek a rovarevés jövőjében, amelyre a lakosság nagyobbik része persze nem nyitott, éppen ezért van szükség arra, hogy minél fiatalabb korban elkezdjék a beszoktatást, ahogy az a transzneműséggel és a nemátalakító műtétekkel kapcsolatban is hasonlóan történik.

PestiSracok facebook image

Mindeközben – micsoda véletlen – a holland kormány 25 milliárd eurós tervet mutatott be az állatállomány számának radikális csökkentésére, mert állítólag túl sok az állati trágya, és mondjuk ki, túl sokat finganak az állatok, ami rossz a környezetnek. Micsoda véletlen egybeesések, nemde? Mondanom sem kell, a farmereknek nagyon nem tetszik a dolog. Tegye fel a kezét, aki szerint összeesküvés-szaga van a dolognak.

A németek is szeretik a férgeket

De mindez nem holland unikum. A németeknek is van hasonló ötletük. Ők a gazdasági válság, a szankciós válság és a háború kellős közepén arra készülnek, hogy szépen lassan kivezetik az iskolákból teljes egészében a húst, és kizárólag vegetáriánus vagy vegán ételeket adnak a kicsiknek. Ha van Önök között táplálkozási tanácsadó, akkor kérem, írják meg kommentben, hogy mi lehet az ilyen fajta étkezés következménye, mert ezt most nem részletezném itt.

A németek, mint azt tudjuk, minden agymosásnak és felesleges őrületnek a legnagyobb szorgalommal, önként vetik alá magukat, és hódolnak be az éppen aktuálisan követendő trendnek, legyen az nácizmus, klímaaktivizmus, LMBTQ-jogok, vagy éppen a veganizmus, ezért a német élelmiszerlánc, az Aldi azt hirdette ki, hogy elkezdhet rovar alapú élelmiszereket árusítani, hogy segítsen a fehérjehiányos családoknak a folyamatos – és egyre súlyosbodó – megélhetési költségek miatt. Sőt, receptsorozatot is indított, hogy hogyan kell elkészíteni ezeket az ételeket: a választékban szerepel például a tücsökburger, aminek már a hallatán is joggal fordul ki az ember bele.

Az angoloknak sincs ennél nagyobb gondjuk...

De van még tovább is. Az Egyesült Királyságban is próbálkoznak ezzel, és az egészben a legérdekesebb, hogy itt nemcsak levették a húst az iskolai menzák választékából, de kimondottan arra is felszólították a diákokat és azok szüleit, hogy ne hozzanak otthonról sem húsételeket az iskolába. Nincs is ennél fontosabb most.

És ide kellene egy velős konklúzió, egy örök igazság, vagy egy frappáns megjegyzés, de vannak pillanatok, amikor jobban teszi az ember, ha csendben marad. Egyébként szerintem ez az egész a Momentumnak nagyon tetszene. Jó étvágyat!

Fotó: tofugirl.com

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.