Kik voltak a munkásőrnők? Miért vállalták, hogy egy erőszakszervezet tagjai legyenek? Volt közöttük olyan, akinek az apját a forradalmárok lőtték le, a másikat részeges férje üldözte el, de volt közöttük ex-ÁVH-s, valamint egy olyan lány, aki később az egyik legismertebb rendezőnő lett. Szántó Erika, aki a Munkásőrség egyik arca lett. Munkásőrnő történetek, avagy a diktatúra kirakatemberei.
A Munkásőrség a Kádár-rendszer félkatonai szervezete volt, amely pártirányítás alatt állt. A Kádár-rendszer propagandájában a belső ellenség elleni erőszakszervezetet „a szocialista államot védelmező önkéntesek élcsapataként” írták le. A munkásőrség társadalmi munka volt, fizetéssel nem járt. Akik beléptek, öt évre vállalták a szolgálatot, amit meg lehetett hosszabbítani.
A munkásőrség szervezetileg különálló fegyveres testület volt, a párt irányítása alatt állt. A belső karhatalom és a rendőrség mellett az ’56-ot követő „belső konszolidáció” legfőbb támaszának nevezték.
Hogyan szervezték be a munkásőröket?
A beszervezendő munkásőrök számát minden évben a pártbizottságok határozták meg a munkahelyi pártszervezeteknek. „Kérjük azt, hogy beszélgessek a dolgozókkal a munkásőrségről, annak fontosságáról és ha valakiben egy kis hajlandóságot látnak – persze csak annál, aki a követelményeknek megfelel – jelezze pártbizottságunknak, hogy segíteni tudjunk mi is” – olvashatjuk a Budapesti Harisnyagyár 1967-es pártjegyzőkönyvében.
Így működött a mindennapokban a diktatúra a munkahelyeken: egy kis elbeszélgetés, egy kis ráhatás, zsarolás a munkaadó részéről – így teljesítették a tervszámokat és annyi embert léptettek be a szervezetbe, amennyi a pártbizottsági elvárás volt.
Munkásőrök 1968-ban. Forrás: Fortepan/Berkó Pál
Az új tagság vegyesen férfiakból és nőkből kellett, hogy álljon. Az eddigi történeti kutatásokból keveset tudunk a munkásőrnőkről. Kik voltak ők? Ennek jártam utána e cikk írása közben. [Írtunk már hírhedt munkásőrökről, itt pedig Avar János családjának történetét jártuk körbe, ahol mindenki – így szinte biztosan ő is – a Munkásőrség tagja volt.]
Egy 1971-es irat szerint „munkásőrnek jelentkezhetett minden büntetlen előéletű, 18. életévét betöltött nő vagy férfi, aki érzelmileg, szellemileg, fizikailag felkészült arra, hogy a munkásőr esküjében vállalandó kötelezettségeit teljesíteni fogja”.
A munkásőrnők életkora
1979-ben 3.4 százaléka volt a nők aránya a munkásőrök között, s ezt Gáti József, a Munkásőrség országos parancsnokának helyettese alacsonyabbnak tartotta a reálisnál.
Szerinte a nők nélkülözhetetlenek voltak a törzsek munkájában, egészségügyi szolgálatban és a híradósoknál is. Fiatal lányok voltak többnyire munkásőrök, akik, mikor férjhez mentek és gyermeket szültek, leadták a szolgálatot. Ugyanis férjeik nem szerették, ha munkásőrök maradtak és a feleségek egyedül, a férjek nélkül vettek részt a munkásőr programokon.
Wisztercil Zsuzsanna, a Magyaróvári Kötöttárugyár gépi varrónője előbb lett munkásőr, mint a férje.
Amikor lőnie kellett, először nyugtatót akart kérni, annyira izgult az újságíró szerint. Azt kérte, álljon valaki mögé, akkor sikerül lőnie. A lövés után megdicsérték, hogy úgy lőtt, mint egy férfi.
Zsuzsát is, mint gyakran a munkásőrnőket úgy jelenítették meg, mint aki már gyermekkorában is fiús játékokat szeretett játszani: fára mászott, csendőrrablózott és önálló véleménye volt mindenről.
Magyarország, Szigetmonostor, Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) Vörös Meteor vízitelepe, munkásmozgalmi emlékmű avatása. Forrás: Fortepan
Ennek ellentéte volt Győrfy Jolán, akiről az újságíró azt írta, hogy törékeny, fiatal nő volt. Amikor hazavitte a fegyverét, szétszedni még szét tudta, összeszerelni már nem és ez nagyon bosszantotta. Másnap bekötötte egy konyharuhába, úgy vitte vissza a fegyvermesternek. Félt a kézigránátdobástól is, reszketett a keze. Nadrágot és csizmát is túl nagyot, férfiméretet kapott. Amikor megkérdezték tőle, miért lett mégis nő létére munkásőr, azt válaszolta, hogy azért, mert kommunista.
Az egyedülálló nő
A Munkásőr lap tudósított egy olyan munkásőrnőről is, aki egyedülállóként örökbe fogadott egy gyermeket egy balul sikerült házasság után. Azonban ez csak protekcióval volt lehetséges a szocialista időszakban, ugyanis egyedülállónak amúgy nem adtak örökbe gyermeket.
A protekció módjáról nem tudósított a cikk, de feltételezhető, hogy munkásőr kapcsolatok segítették. Ugyanis a munkásőrség egyfajta kapcsolati hálót is jelentett, amelynek tagjai kisebb-nagyobb protekciók szerzésével segítették egymást a diktatúra útvesztőiben. Lehetett így jobb orvosi ellátáshoz jutni, akár előnyösebb pozícióba kerülni a lakásváró listán, vagy megbízható tévészerelőt is tudtak munkásőrkapcsolatok révén szerezni az állampolgárok.
1958. április 4-i díszszemle. Forrás: Fortepan
Az apa 1956 „ellenforradalmi” áldozata volt
Az 1956-os forradalom ellenforradalomként megjelenítése is alapvető volt a munkásőr- és persze a teljes kádári propagandában. Szigeti Józsefné, aki a Baranya-Tolna megyei vállalat téglaellenőre volt, azért lépett be a szervezetbe, mert édesapja az 1956-os forradalomban halt meg, ún. ellenforradalmi áldozat volt. „Amióta munkásőr vagyok, gyakran magam előtt látom az emlékképet: kezemben édesapám pisztolya, ujjai ráfonódnak az enyéimre, hogy szilárdan tarthassam a gyerekkarnak nehéz fegyvert, ott áll mögöttem, irányítja remegő kezem és nagy szeretettel nyugtatgat, bátorít, tanít” – ábrázolta az asszonyt a Munkásőr című újság.
Apja tehát egy militáns, katonai örökséget hagyott rá, amit az asszony a kádári diktatúra erőszakszervezetében élhetett ki.
Pipishegy repülőtér. A felvétel a munkásőrség tömegoszlatási gyakorlatán készült. Forrás: Fortepan/Urbán Tamás
ÁVH-ból a munkásőrségbe
A munkásőrségnél voltak ÁVH-s előélettel bíró nők is, mint a „Lelőke” becenevű nő, akit madárcsontú, fehér hajú asszonyként ábrázolt a újságíró. „’52-ben fölhelyeztek az Államvédelmi Hatóság gazdasági osztályára. (…) Kineveztek gazdasági hivatalvezetőnek, letettem az államháztartási számviteli vizsgát. 1956-ban a büntetésvégrehajtáshoz kerültem. Innen mentem nyugdíjba 61-ben, de nem sokáig bírtam a tétlenséget. Még abban az évben jelentkeztem a munkásőrség budapesti parancsnokságán.”
Olvasni is hátborzongató, hogy az ávón, majd a büntetés-végrehajtásban szerzett ismereteit nyugdíjasként a munkásőrségben gyakorolta.
Az alkoholista férj áldozata
Egyéni tragédiákról is olvashattak a Munkásőr újság lapjain az érdeklődők. A Pest megyei műanyagipari vállalatnál dolgozott a karcsú, szőke Peres Jolán, mégpedig a fröccsöntő csarnokban. Az asszonynak mindene fehér volt, a köpenye, a blúza, harisnyája, de még az alsószoknyájának csipkéje is.
Ő Kiskunlacházáról érkezett, ott lett munkásőr is, de a férje annyira ivott, hogy elmenekült tőle. Fogott egy bőröndöt, belegyömöszölte a legszükségesebbet és a kislányával útra kelt. Lett lakása is Solymáron, és a gmk-s jövedelemmel együtt megkeresett havi 10 ezer forintot. Viszont a kislánya nem tudta megszokni az új helyet és visszaköltözött a nagyszülőkhöz Kiskunlacházára.
Arról is beszélt, hogyan szokott lőni: „a bal kezemet mindig beakasztom az övembe hátul a gerinccsontom fölött, hogy biztosan tartsam a pisztolyt”.
Munkásőrök 1958-ban. Forrás: Fortepan
Az értelmiségi munkásőrnő
Természetesen az értelmiségiek között is volt munkásőrnő. Például Szántó Erika dramaturg és rendező a Magyar Televízióban: „Karcsú, magas, sötét hajú nő. (…) Sietős léptek, gyors, kemény kézfogás. (…) Ahogy könnyed mozdulattal maga mellé dobaj nyúlprém kabátkáját, alakján a kritikus női szem sem talál kivetnivalót.”
Ő Óbudán lépett be a szerveződő munkásőrségbe. „Mai eszemmel tudom, hogy a döntésben nagy szerepet játszott a kalandvágy, kamasz életkorom igénye valami romantikára. (…) Ami szintén belejátszott a dologba: apa nélkül nőttem fel.”
Vegyipari technikumba járt és egyenruhában, pisztollyal érkezett iskolába az éjszakai szolgálatból. Az tény, hogy a munkásőrnők a propagandacikkek ellenére sem számítottak a szervezet erős embereinek. Afféle kirakatbábuk voltak inkább, akik a kádári diktatúra félkatonai erőszakszervezetében megjelenítették a korszak női látszat-egyenjogúságát.
Belscsala
2021-02-19 at 07:59
Mért nincs három élete.
Elemér
2021-02-18 at 16:32
A rossz fát amely nem teremt gyümölcsöt márpedig KI KELL VÁGNI!
Bukohill
2021-02-18 at 01:22
gyozo2018 2021-02-13 at 20:30
Ez fenomenális gondolat! Mivel az SA hivatalosan nem volt felfegyverezve, így csak a Waffen SS jöhet szóba. Hozzájuk hasonlítani a Munkásőrséget…Remekül mulattam.
ViAM
2021-02-17 at 13:30
A ’90-es években a hat lépcsőházas társasházunkban még sok volt a régi BM-es, HM-es, előtte ÁVH-s, majd Munkásőr. Mikor mentem le a lépcsőn, kiérve az udvarra fekete Nemzetőr egyenruhámban, ezeknek rángatózott az arcukon az izom, de tisztelegtek.
Mi semmi előnyben nem részesültünk, inkább megvetésben, s hivatalos helyeken közölték velünk, hogy a félkatonai szervezeteket sehol(!) a világon nem szeretik.
Zsike
2021-02-16 at 23:06
Vidéken az emberek tartottak ezektől a munkásőrnek beállt alakoktól, mert a legtöbbjük – többnyire kötődve a helyi pártszervezethez -, hatalmaskodtak a
emberek felett. Mindenki tudta, h van náluk fegyver otthon, a szekrényben s ha beittak, nem egy esetben lövöldöztek, sőt, nem egy baleset is még előfordult, de még gyilkosság is! Például felénk egyik munkásőr ittasan nemcsak hőbörgött, hanem féltékenységében lelőtte a neje szeretőjét is!
Ezeket az eseteket igyekezett a pártszervezet eltussolni vagy véletlen balesetnek – pld fegyvertisztítás közbeni – beállítani. Persze, mindenki tudta az igazságot. Nekem határozottan az volt a benyomásom, h amikor leszerelték a munkásőrséget, a lakosság felénk legalábbis, megkönnyebbült.
Hesslerezredes
2021-02-16 at 15:52
Attól tartok, hogy a 24. óra 59. percében vagyunk, hogy alakítsunk egy Nemzeti Gárdát (hagyományos elnevezéssel: Nemzetőrséget).
Egyébként, ha jól tudom, az MŐ-nek 5,56 mm-es kalasnyikov rendszerű gépkarabélyai voltak (ez a ronda zöldes műanyag tusás AMD 65 változata volt) a néphadsereg, rendőrség és határőrség 7,62-es kaliberű fegyvereihez képest.
Úgyhogy ők már akkor NATO-kompatibilisek voltak, paradox módon.
(Az interneten fellelhető egy teszt, hogy melyik kalibertől lenne értelme lövést KAPNI – meg fogtok lepődni: a 7,62-estől. Az 5,56 mm-es összevissza bukdácsol a szervezetben, borzasztó károkat okozva!, a másik átszalad rajtad.)
zolatiguszti
2021-02-16 at 14:41
Ezredes, apám nagyapám is munkásőr volt, havonta jártak lőgyakorlatra. Éjszakaira is.Gránátot is dobtak ilyenkor.
80-as években akartam csinálni magamnak egy Metálos töltényövet az öregem akkora zacskó AK hüvelyt hordott haza hogy elképesztő. Két három gyakorlat alatt lett vagy 4-5 kiló hüvelyem. Meg nyeles gránát biztosító szegem.Mai napig emlékszem a fém szeg végén lógó zsákvászon szerű szalagra.
Honvédségnél bezzeg én is 10 lőszert kaptam oszt ennyi 1,5 évre jónapot.
Harckocsizó voltam de míg biztonsági őr nem lettem később pisztollyal nem lőttem.
Gránát meg drága nem dobáljuk el őket.
Legalább vezetni vezettünk valamennyit.
Hesslerezredes
2021-02-16 at 10:46
Valaki azt írta, hogy – legalábbis – lő-kiképzésben a munkásőrség valószínűleg jobb volt, mint a Magyar Néphadsereg állománya.
Ez nem valószínű – ez biztos.
Egyrészt a munkásőrség férfitagjai jórészt maguk is katonaviselt emberek voltak.
Másrészt – én emlékszem – amikor sorkatonaként minket vittek éleslövészetre, akkor összesen – ÖSSZESEN – 10, azaz tíz darab lőszert kaptunk. Lőttünk – nagyjából – a cél felé, és akár eltaláltuk, akár nem, mindenképpen megfeleltünk.
Megjegyzem a lőtéren mellettünk lövő szovjet katonáknál az volt, hogy a katona mellett volt egy LÁDA LŐSZER, ott állt a vöröskatona mellett a tiszt, és addig lövette (meg csapkodta a fejét taslikkal), amíg a fiú el nem találta a célt – nem számított, hogy addig mennyi lődözött el -, mert a szovjet hadseregen a katonáját MEGTANÍTOTTA LŐNI.
Ennyit (sem) ért a magyar néphadsereg.
Úgyhogy a munkásőrség biztos, hogy sokkal hadrafoghatóbb volt.
Hesslerezredes
2021-02-15 at 16:14
mn502312021-02-14 at 17:51: Ön és az Önt provokáló ettársak is tévedtek volt.
A partizánok, a népfölkelők (kombattánsok) ugyanolyan védelmet élveznek, mint a reguláris hadsereg katonái, feltéve, hogy a fegyvereiket nyíltan viselik, megkülönböztető jelzést viselnek és egyébként betartják a Genfi Konvenció szabályait.
Ennek a munkásőrség megfelelt (volna).
Az más kérdés, hogy vegytisztán egy párthadsereg volt.
És az is más kérdés, hogy a genfi szabályokat általában NEM tartják be, különösen aktív ütközetben nincs idő hadifoglyokkal és sebesültekkel bajlódni – mindkét fél a másik ilyen harcosait simán agyonlövi és megy tovább.
Sajnos a háború már csak ilyen – borzalmas.
Ízléstelen, amit idézek, de itt is érvényes: “Költő hazudj – csak rajt’ ne kapjanak!”
Nürnbergben is egyetlen érv volt a vádlók kezében – az, hogy Németország nem mondta fel a háború kezdeményezésének tilalmát tartalmazó, általa is aláírt Népszövetségi egyezményt – egészen egyszerűen elfelejtették felmondani. Sokmindent – szinte mindent – felmondtak – de erről egészen egyszerűen megfeledkeztek.
Fütyült is a talpuk alatt a szél…
Hesslerezredes
2021-02-15 at 11:27
Mit mondott a munkásőr elvtárs Húsvétkor a munkásőr elvtársnőnek:
“Elvtársnő! Végezhetek-e mozgalmi munkát az alapszervében?” :)))))))))))))))))))))))))))
gyozo2018
2021-02-14 at 19:03
https://www.youtube.com/watch?v=jO6DTCjkFDo
Jó a részidő, elvtársak!
mn50231
2021-02-14 at 17:51
Saját esetem a munkásőrséggel:
Valamikor az “átkosban” egy kiemelt országos állami nagyvállalat számítóközpontjában dolgoztam vezető mérnökként. Egyszer aztán hívat a vállalat személyzeti főosztály vezetője és kezdődik az agitáció. Nincs ott egy munkásőr sem maguknál, az egész vállalatnál is csak kettő (az akkori 1 600 közül), maga fiatal, katonaviselt, stb. Gondolja meg, aztán jelentkezzen. No, nem jelentkeztem, erre újra hivatott az elvtársnő a dolog miatt. De akkorra már fel voltam készülve eszmeileg, szakmailag. Előadtam, hogy kedves ……., én voltam katona, nagyjából tisztában vagyok a dolgokkal. Ha, mint katona, fogságba esem a háború alatt, hadifogoly leszek, akinek még “jogai is vannak”. Azonban a munkásőrség nem reguláris hadsereg, hanem milícia, nevezhetjük talán partizánoknak is. Fogságba esés után az ilyeneket azonnal kivégzik, mint diverzánsokat. Én pedig ezt nem szeretném. Soha többet velem nem próbálkoztak ezek után.
Királytigris
2021-02-14 at 13:52
Gáspár Anette!
Megnéztem. Tetszett.
“A szomszédban lakik egy demokrata… de szájon vágnám!”
A mézes jelenet sem volt utolsó!
polizza
2021-02-14 at 11:32
Kovács Zsuzsa 2021-02-14 at 09:37
Nem lelkesedtem nagyon a gimis osztályomért, nem éreztem igazán jól magam köztük. Sem akkor, sem később, a pár találkozón, amin ott voltam.
De! amiket azóta az interneten keresztül megtudtam, konkrétan, biztos infoként, ill. lehet, hogy csak névazonosságként, osztálytársakról, szülőkről, sőt tanárokról, az elrémisztő és annak alapján én sem mentem már el és nem is fogok többet. Nem vágyom közéjük, akkor sem, ha persze nem mindenkire vonatkozik. Bár a vezéregyéniség hajlam kilóg erősen.
Felsőoktatás dettó.
És igen, mi hallgatunk, ők most is hangosak és lehengerlők és vádaskodók.
Nem vagyok rájuk kíváncsi, és nem vagyok hajlandó többet hallgatni őket.
Kando Karoly
2021-02-14 at 10:17
Amennyire tudom valojaban jok voltak propagandafogasnak, allig felfegyvereztek őket, de Kádár sem tartotta őket sokra. Ha megnezzuk az 1989 es romaniai forradalmat, a Securitate is elegge gyengen szerepelt(pedig jobban ki volt kepezve), miutan atallt a hadsereg. Viszont sokaknak jo kiugrasi lehetoseg volt(ahogy korabban az AVH, aminek a tiszti kara belpesti volt, a legenyseg viszont a legszegenyebb helyekrol(Viharsarok, Tisza mente, Borsod) jött.
https://www.wikiwand.com/hu/Munk%C3%A1s%C5%91rs%C3%A9g
https://index.hu/belfold/2020/02/05/ujjaalakult_a_munkasorseg/
Karcsi bácsi.
2021-02-14 at 09:39
Most is megvannak a baloldali szavazók a DK sorai között.
Kovács Zsuzsa
2021-02-14 at 09:37
Gáspár Anett: Kedves Anett! Nem is tudja, mennyire érdekes számomra, amit írt!! A lánya, Borbála osztályfőnököm és magyar és orosz tanárnőm volt a(z utóbb hírhedt libsifészekké vált – nem véletlen, ls az újlipótvárosi vonzáskörzetét) Berzsenyi Gimnáziumban 1974-78 között. Akkor mi csak azt tudtuk, h az édesapa a híres klasszika-filológus. A lánya sztem jó magyartanárnô volt. Csak évtizedekkel később tudtam meg, miféle család volt az, a férjem Faludy egyik könyvében olvasott egy sztorit két rendszeresen (az akkor köztéren felállitott sakktáblák egyikén) sakkozó idős úrról, akik latinul beszélgetve szidták a rendszert. Volt egy fiatal kibicük – mint kiderült, Trencsényi Waldapfel Imre, aki csendben jegyzetelgetett – majd elvitte az öregurakat az ÁVÓ, mert a jó klasszika-filológus besúgó volt, az általa jól értett latin nyelvű beszélgetés eljutott a “megfelelő helyre”. Ezt hallva néztem utána a családnak a wikin, volt két bátyja is a klasszika-filológusnak, és egy lánytestvérük is, ha jól emlékszem, azok se voltak különbek. Mi gimis éveinkben nem tudtuk egymásról, h ki milyen beállitottságú családból jön, mindenki mélyen hallgatott, akinek, mint nekem is, rendszerellenesek voltak a szüleink. Volt pár éve egy érettségi találkozónk, mely alkalomból Borbála és néhány volt tanárunk olyan természetességgel kezdték nyomni a ballib szöveget és a kormány szidalmazását, mintha magától értetődő lenne, h minden volt “berzsenyis” azon az oldalon áll. Már ez is nagyon felháboritott, de a köteles tisztelet, meg a rám egyébként túl kevéssé jellemző konfliktuskerülés okán nem szóltam (ahogy jellemző módon mind hallgattunk, akiket érintett… – ez az öncenzúra is megérne egy misét, mint mind mostanig jelen lévő társadalmi jelenség!!). Aztán Bori (ahogy hívtuk) kör-emailben nevezte “honleányi” kötelességének a Szabadság téri II világháborús emlékműnél szervezett gyurcsányista tüntetésen való részvételét. Akkor annyira felháborodtam, hogy keményen beolvastam neki, azóta több érettségi találkozóra nem mentem.
Így élnek túl ezek a családok, itt vannak a mai napig köztünk, ez csak egy a sok tíz- és százezer közül. Aztán nem értjük, ki szavaz a dékára meg ki szavazott a szadeszre (és ki fog a momentumra. Hát ezek, többek közt).
Kaspar Mauser
2021-02-14 at 08:47
A munkásőrség defibrillásáról nekem is jöttek értesítések a Fb-n. Pont nekem, amin méltán felháborodtam /veres csillg, erőszakszervezet újbóli létrehozása népirtó ideológiák nevében/és jelentettem is a FB központi bizottsága felé, de kb. annyi eredménye volt, mintha a 80-as években egy tanácselnököt jelentettem volna fel gyorshajtásért, annyi különbséggel, hogy megverni azért nem próbáltak. A cikkben kiemelt: “Apja tehát egy militáns, katonai örökséget hagyott rá, amit az asszony a kádári diktatúra erőszakszervezetében élhetett ki.” dolgot én nem ítélem el, illetve a militáns örökséget, mert az igenis KELL, és ott kell kiélni, ahol lehetőség van erre. MŐ. harcértéke: a szocialista típusú sorozott haderőre jellemző, ahol minden pszichológiai vizsgálatot mellőzve bevágtak mindenkit (én némelyik katonatársamtól jobban féltem volna, mint az ellenségtől élesben), viszont volt egy nagyon nagy különbség a MŐ javára az MN-el szemben. Míg mi az MN-ben több időt töltöttünk lövészet címszó alatt azzal, hogy egyetlen elgurult töltényhüvelyt megkeressünk /volt olyan sorállományú “katona” tsam, aki egész idő alatt 3 ! éleset lőhetett csak el…/, nos a MŐ-nél számolatlanul lehetett puffogtatni. De még csak józannak sem volt feltétlen muszáj lenni. Lőni viszont jobban megtanultak, és sokkal több anyagi ellátmányt kaptak, mint a MN lőszerben, kézilőfegyverben, annyi, hogy nehézfegyverük: av-ik és tü-ük már nem volt… Én mindig csodálkozom azon, hogy a MŐ-nél hogy nem volt halálos, vagy súlyos baleset ebből.
Karoly
2021-02-14 at 06:27
Egerben a munkasorok tömegét alkalmazták az önkormányzatnál 1989 után, minden képesítés nélkül.
Jelenleg az ellenzék szavazó bázisa, mint Újerdő DK-ban.
Kerekferke
2021-02-13 at 23:34
“Egyesületként újjáéled a Munkásőrség
5/02/2020 20:47 | Szerző: Klubrádió
Hagyományőrző Munkásőr Társaság néven, civil egyesületként újjáalakult az 1956-os forradalom leverése után létrehozott Munkásőrség, a szocialista hatalmi rendszer közvetlen pártirányítás alatt működő félkatonai szervezete. A társaság országos parancsnokát kérdeztük.
.
Juhász Norbert, a társaság országos parancsnoka azt mondta: korábban a Munkáspártban dolgozott kilenc éven át és ott sok olyan emberrel ismerkedett meg, aki tagja volt a régi munkásőrségnek. Jelezte: sajnos az ideológiájában is változott azóta a Thürmer Gyula-féle párt.
.
Juhász Norbert azt hangsúlyozta: a Munkásőrség, amely több mint harminc éven át létezett, nem azonos azokkal az erőkkel, amelyek a „törvényes rendet helyreállították” 1956 után, ezek, amelyeket a köznyelv pufajkásoknak hív, karhatalmista alakulatok voltak, a rendőrség, a belügy és a határőrség alakulataiból, a Munkásőrség pedig 1957. januárjában alakult meg. Így szerinte „a munkásőrök egyetlen ártatlan emberi életet se oltottak ki”. Azt is mondta: a Munkásőrség szocialista viszonyok között olyan volt, mint a Nemzeti Gárda. (Műsorvezetőnk, Szénási Sándor közbevetette, hogy a Munkásőrség a pártot szolgálta, a Nemzeti Gárda pedig szándékai szerint a nemzetet szolgálja.)
A Munkásőrséget törvénnyel oszlatták fel, ők nem azonosak ezzel az egykori testülettel, civil szervezetként ennek hagyományait igyekeznek továbbörökíteni – mondta Juhász Norbert. (Egyenruhájukon továbbra is megtalálható a vörös csillag – a szerK.)
.
Csúsztatások, hazugság a köbön! Ráadásul tilos a vöröscsillag használata. A bíróság bejegyezte.
Vajon a nyilas különítményesek “hagyományőrző” egyesületét is bejegyezné?
Kerekferke
2021-02-13 at 23:26
Ne feledkezzünk meg arról, hogy léteznek. Nemrég hozták létre az egyesületüket. Vajon kik gründolták, honnan a pénz, és megfelelő ellenőrzés alatt állnak-e.
&
“A legfontosabb, hogy a Munkásőrséget át tudjuk menteni, egy új, baloldali felállású vezetés legitim szervezeteként a baloldali erők segítésére és támogatására. ”
– Borbély Sándor országos parancsnok a Munkásőrség Országos Parancsnokságának (MOP) 1989. október 2-ai ülésén[5]”
Gáspár Anette
2021-02-13 at 23:16
Királytigris 2021-02-13 at 23:0
A Csapd le, csavsi c. filmben Eperjes hatalmasat alakított, mint munkásőr szakaszvezető ??). Titokban, a sufniban alakiznak, tartanak lőgyakorlatot. A film amúgy is óriási, de Eperjes és a msőr szakasza mindent visznek. 😁
Gáspár Anette
2021-02-13 at 23:08
A parafrázisa volt:
“Munkásőrnek egy baja, egy baja
Mért nincs három fegyvere, fegyvere
Egyiket a párja kapja, másikat a pártja kapja,
harmadik meg velük van tele.”
A puskadal meg mindent visz, mert a hadházyra asszociáltak, akik hallották. Még a 80-as években is heti legalább kétszer egy órában nyomták a rádióban a mozgalmi dalokat.
Ja, meg a Harsan a kürtshó c. úttörő műsort és a Miska bácsi levelesládája c. úttörő propaganda műsort.
Királytigris
2021-02-13 at 23:03
Gipsz Jakab!
Nem igaz.
buga jakab
2021-02-13 at 23:02
Munkásököl vasököl,odacsap/sújt ahová köll…
Királytigris
2021-02-13 at 23:00
Az egész munkásőrség egy kalap sz..t ért. Ezeket a majmokat csak a fegyvertelen tömegbe való lövetésre lehetett volna bevetni. Ha már visszalőnek, ezek az egérlyukba is elbújtak volna, mintahogy ÁVÓ-s elődeik tették az 1956-os Forradalom alatt.
Igazi harcértéke a nullával volt egyenlő.
Gipsz Jakab
2021-02-13 at 22:57
Juteszembe,a Munkásőr-újság utolsó főszerkesztője a később
harcos rendszerváltóvá váló kósa csaba volt…,aki az Muosz
ból kiváló MUSz-funkcionáriusává vált!/lett…..
klárifári
2021-02-13 at 22:41
győző2018-at folytava: munkásőrnek egybaja,nincs esze….
az ismert indulójuk parafraziásaként
Olvasó
2021-02-13 at 21:38
Olvasni is hátborzongató, hogy egy egyedülálló nő örökbe fogadhatott egy gyereket, a feltételezhető munkásőr kapcsolatok segítségével.
Esvány
2021-02-13 at 20:52
“Olyan, mint egy szélütött munkásőr” mondtuk az idiótákra.
Gáspár Anette
2021-02-13 at 20:45
Rejtőzködő legendárium
Szépirodalmi Kiadó & Szemtanú Kiadó 1990.
148. oldal utolsó bekezdés
Gáspár Anette
2021-02-13 at 20:40
Akkor elemezzük az MTA és intézményeinek a munkásőreit is.
Kedvencemet, Trencsényi Waldapfel Imrét, aki az Úttörő Szövetség és a KISZ alapításánál bábáskodott. Egyenruhában, fegyverrel járt az ELTÉ-re előadást tartani klasszika filológiából. A fegyverét gondosan kitette az asztalra, és úgy kérdezte meg, vajon miért nem akaródzik a hallgatóknak jelentkezniök a KISZ-be.
gyozo2018
2021-02-13 at 20:35
https://www.youtube.com/watch?v=iVagEGJUZBM
ó időben, rossz időben
Hordom kedves fegyverem.
Összeszoktunk és azóta
Egyre jobban kedvelem
.
||: Hejj, te puska, puska vagy!
Nem csinos kis fruska vagy!
Mégis épp oly drága vagy nekem, hejj,
Mint a szívszerelmesem. :||
Hogyha puskám rendben tartom,
Tisztítom és zsírozom,
Jobbra sem hord, balra sem hord,
Pont a célba vág golyóm.
||: Hejj, te puska, puska vagy!
Nem csinos kis fruska vagy!
Cserben engem nem hagynál tudom, hejj,
Benned bátran bízhatom. :||
Ellenségünk bőre viszket,
Bandájával lesben áll.
Rárohanna szép hazánkra,
Csak parancsra, jelre vár.
||: Hejj, te puska, puska vagy!
Nem csinos kis fruska vagy!
Bárki lépné át e szent határt, hejj,
Tudja meg, szavad halál! :||
gyozo2018
2021-02-13 at 20:31
https://www.youtube.com/watch?v=dFIx84zWbyE&t=76s
gyozo2018
2021-02-13 at 20:30
“A Munkásőrség a Kádár-rendszer félkatonai szervezete”
Fenét!
Tipikus katonai szervezet volt, mint Hitler pártkatonai szervezete is az olt. Országos és kapcsolatban a “testvérországok” szervezetivel.
Poppy
2021-02-13 at 20:20
Már akkor is mint most, csak kirakatbáboknak használták a nőket. Akik a magukbafojtott agressziót így fejezték ki.