Minden eddiginél nagyobb részvételre lehet számítani a mostani parlamenti választáson – hangsúlyozta Mitrovits Miklós, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a Mi kérdezünk című műsorunkban a mai lengyelországi voksolásról. Szavai szerint mind a jobb-, mind a baloldal úgy állítja be, hogy ez a választás egyértelműen az ország jövőjéről szól, ezért hatalmas a tét. A nyár óta zajló kampány tele volt durva, személyeskedő vitákkal. Ugyanakkor a közbeszédet főleg a biztonság, a haderőfejlesztés és a migráció kérdései uralták. Brüsszel, Kijev és Moszkva is árgus szemmel figyeli a mai voksolást.
Az utolsó pillanatok sem telnek el botrányok nélkül a választások előtt Lengyelországban. Szombaton a rendőrség körülzárta a Varsó központjában lévő Pilsudski teret, ugyanis mint kiderült, egy férfi azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja magát. A Reuters beszámolója szerint az X-en (korábban Twitter) közzétett képeken egy férfi látható, amint felmászik a szmolenszki emlékműre, amely a 2010-es légi katasztrófa áldozatainak állít emléket.
Fej-fej mellett a két nagy párt
Lengyelországban két ház van: az alsóház, a Szejm és a felsőház, a szenátus. A Szejm az ország 41 választókerületét öleli fel, ahol is pártlistákat állítanak. A 100 tagú lengyel felsőházban csak egyéni jelöltek indulnak. A kormányalakításhoz 231 képviselőre van szükség a 460 tagú alsóházban. Az októberben végzett felmérések alapján a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt a szavazatok 35–37 százalékát kapná; a Donald Tusk által vezetett Polgári Koalíció (KO), amely magába foglalja a centristákat egészen a zöldekig, 28–31 százalékra számíthat. Bejutna a parlamentbe még az Új Baloldal (9–11 százalék), valamint a Konföderáció (8–10 százalék). Emellett a Harmadik Út támogatottsága a koalíciók számára meghatározott nyolcszázalékos bejutási küszöb határán billeg.
Biztonság, haderőfejlesztés
Nyár óta, amikor beindult a kampány, főleg a biztonság és a hadseregfejlesztés uralta a közbeszédet. A Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt nemzeti szuverenitást, függetlenséget, kemény migrációs politikát ígér, míg a Polgári Koalíciótól a brüsszeli érdekek kiszolgálására, a migránskvóta elfogadására, globalista politikára lehet számítani. A hét közepén tartott tévévitában a kormányzó Jog és Igazságosság és az ellenzéki Konföderáció szószólói is elutasították a migránsok elosztását tartalmazó európai uniós paktumot abban a tévévitában, amelyet a vasárnapi parlamenti választások előtt szervezett a lengyel közszolgálati televízió. Érdemes kiemelni, hogy a Harmadik Út nevű, a Lengyel Parasztpártból (PSL) és a Lengyelország 2050 nevű pártból álló tömb nevében ez utóbbi tömörülés vezetője, Szymon Holownia kijelentette:
senki sem kényszeríthet rá minket, hogy akaratunk ellenére befogadjunk menekülteket vagy migránsokat.
Kibékíthetetlen ellentét
Érzékelhető volt az elmúlt hónapok alatt, hogy a kampányt főleg a személyi ellentétek, durva támadások jellemezték. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök például azt állította, hogy Donald Tusk halálosan megfenyegette Andrzej Duda államfőt, a kormányfő szerint ugyanis valós fenyegetést jelentenek az ellenzék vezetőjének 2021-es szavai. Jarosław Kaczyński és Donald Tusk között komoly, személyes ellenségeskedés van, főleg a szmolenszki repülőgép-szerencsétlenség óta – erről már a Mi kérdezünk adásában beszélt Mitrovits Miklós, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, utalva a személyes ellentétek kiéleződésére. A műsorban a kutató kiemelte:
nagy bázisa van Lengyelországban azoknak, akik hisznek abban, hogy a tragédia összeesküvés volt, amelyben Donald Tusknak is van szerepe.
Az egész világ Lengyelországra figyel
Moszkvától Brüsszelig mindenki nagyon figyeli ezt a választást. Mint ismert, az Európai Bizottság és a Varsó közötti, jogállamiságról szóló vita lezárása évek óta húzódik és még mindig nem kapták meg a lengyelek a nekik járó uniós forrásokat. A mai voksolás Magyarország számára is kiemelten fontos: hazánk számára az lenne a jó, ha a szuverenista álláspontot képviselők győznének. A magyar–lengyel viszony az ukrajnai háború kirobbanását követően valamelyest elhidegült, azonban az ukrán gabonaválság, valamint a migrációs nyomás fokozódása és a brüsszeli kötelező migránskvóta elleni harc újra együttműködésre sarkallta Budapestet és Varsót.
Fotó: MTI/AP/Czarek Sokolowski
Orientál
2023-10-15 at 23:53
Hogyha Tuskék alakítanak kormányt akkor kíváncsi leszek a migrációs politikájukra.
dr. Kolompár Genitália
2023-10-15 at 18:33
“Lengyelország választ: a tét azország jövője”
Ennek megállapításához hány évig kellett iskolába járni?
Miki
2023-10-15 at 14:38
Azért a SAS kollégánk hozzászólása lengyelek súlytalanságáról némi informáltsági deficitre utal,SAS mellett elrobogott az utóbbi 2 év nyomtalanul elsősorban katonapolitikai szempontból.Nem szégyen,csak kissé kellemetlen
mirti
2023-10-15 at 14:04
“Pepe”…egyetértek abban mindenképpen ha egy országban a választások esélye fej fej mellett van akkor az az ország elveszett!!!…a kérdés az az ,hogy néhány év alatt miért alakult ilyenné az arány ..pedig nem így volt…Ennyire erős lett volna a nyugati lobbi tevékenység ( netán “Tuskó” / soros féle befolyás ? …ez most már mindegy !
Gomboc7
2023-10-15 at 14:02
nemzeti2023-10-15 at 10:29
Nem hinném, az EU mögött álló erők soha nem hátrálnak meg, legfeljebb más eszközökhöz nyúlnak mint Magyarország esetében is.
Egy-egy velük szemben álló kormány győzelme csupán 4 év időnyereséget jelent.
mirti
2023-10-15 at 13:30
egy negativ liberális/globalista fordulat Lengyelország halálát ill. a lengyel kultúra végleges vesztét jelenti !!!…Ha a lakosság nem eléggé bölcs ,hogy ezt felmérje …nekik annyi!!! Itt sem lehet majd azt csinálni egy rövid idő után ,hogy bocsi nem ezt akartuk….
Pepe
2023-10-15 at 13:14
Ha egy országban a választáson fej-fej mellett állnak a nemzeti és a nemzet ellenes erők pártjai, akkor az az ország lehúzhatja a redőnyt.
Egy ilyen országban nem lehet egy erős, hatékony kormányt illetve parlamentet felállítani.
Csak idő kérdése a bukás.
Girolámo
2023-10-15 at 12:28
A lengyeleknek nagyon lassú a felfogása.
Nem találna rajtuk a világ semmilyen fogást,ha eszükön lennének.
Nem jött be nekik az elmúlt 50 évben,hogy ők egy 40 milliós keresztény nemzetállam?De bejött és mégis feszengenek,mert a Háttér rókája kiénekli a sajtot a lengyel holló csőréből.
Bekóstolni az oroszokat?
Vannak dolgaink(szinte minden népnek), melyekre csak az idő lenne a válasz.
A mai kornak a legfőbb parancsa a változás.Ha vannak egy nemzet számára evidenciák,akkor ezeket kell megtámogatni.
Nem a terjeszkedés évei jönnek,hanem a racionalizáció időszaka.
Aki meg elavúlt rendszerekre esküdött,az kezdje el leírni a hülyeségeit részletekben,vagy fölé nőnek!
Sas
2023-10-15 at 10:53
teljesen elhibázott rágörcsölni erre-mivel–kiszámíthatatlan , hogy mi lesz-de bármi lesz-nem lesz maradandó-mivel ott nincs NER- ergo minden választás eredménye efemer jelentőségű–hol az egyik-hol a másik nyer-minden stabilitás nélkül-ott nincs Orbánhoz fogható politikai tehetség.
Sas
2023-10-15 at 10:40
nincs EU-Ez egy kretén USA gyarmat-a lengyel választás pedig hangulati alapon megy végbe-amennyiben a kretének nyernek-1 éven belűl megbuknak-.De ha a nem kretén oldal nyer-ők is 1 éven belűl megbuknak-akár ki nyer-1-éven belűl megbukik-aztán megint nyer és megint megbukik-ilyen a hülye többpártrendszer.
nemzeti
2023-10-15 at 10:29
Nagyon nagy hatással lesz ránk és Európára nézve is
ez a választás.
Újabb négy év miatt már meghátrálna az EU.
Ők nagy ország. Kell hogy nyerjenek.
Ha nem, tényleg egyedül maradtunk.
Sas
2023-10-15 at 10:17
semmilyen kihatása nem lesz-ránk-nekünk 3 szövetségesünk van-érdek-alapon:1. a germán nagytőke,2. az amerikai -fehér-tőke,3.a deep state Kissinger-típusú része.-A lengyel semmit sem számít.
Miki
2023-10-15 at 10:01
Tegnap megúsztuk a rác támadást,ma pedig meg kell úszni ezt is,mert és amennyiben a nácikollaboránsunoka tusk nyer,nekünk becsöngettek és nem kicsit.
Logikus
2023-10-15 at 09:02
Csak győzzenek a szuverenisták!