“Európa az európaiaké, a menekülteknek idővel haza kell térniük” – ezt merészelte mondani a balliberális nyugati gondolkodók által egy ideje már nem feltétel nélkül ajnározott Dalai láma. Annyira az elevenükbe vágott az üzenet, hogy idegengyűlölőnek, nacionalistának, sőt, szélsőjobboldalinak is nevezték több helyen. Érdemes megnézni, hogy milyen nyilatkozatai voltak korábban a buddhista vezetőnek és vajon miért ennyire veszélyes a tiszta, őszinte beszéd ma Nyugat-Európában.
Konferenciát tartottak Malmőben szeptember 13-án, melyen az idős buddhista vezető is részt vett. A bevándorlóktól hemzsegő városban hagyta el a vallási vezető száját a fent említett mondat, mely az állítólagos idegengyűlöletet tűzzel-vassal irtó, önmagukat teljesen feladó balliberálisokat felháborította. Pedig a Dalai láma nem csak erről beszélt, hiszen kijelentette, hogy be kell fogadni a rászorulókat, a menedékkérőket, akiket Európa erkölcsi felelőssége segíteni, oktatni. Azonban az eredetileg Tendzin Gyaco néven ismert vallási vezető szerint ezeknek az embereknek később haza kell térniük és a saját országukat újjáépíteni; ezen kívül feltette a kérdést, minden érkező valódi menekült-e. A Nobel-békedíjas Dalai láma tisztán és érthetően beszélt, azonban azzal komoly gyomrost vitt be a féktelen migráció támogatóinak, valamint a muszlim térfoglalóknak. Ilyet manapság csak a szégyenpadra küldött Orbán Viktortól és “fasiszta elvbarátaitól” hallhatnak az érzékeny és politikailag korrekt fülek.
Német kalifátus
Ha csak józan paraszti ésszel gondolunk bele ebbe az üzenetbe, akkor vajon mi kivetnivalót találhatunk benne? Miért ördögtől való a saját kultúránkat és identitásunkat vállalni, a saját hazánkban? Külön fájdalmas, hogy ezt nem egy európai ember mondja ki tisztán és érthetően, hanem a buddhista vezető. A Dalai lámának nem ez az első húzása a féktelen migrációt támogatók nagy bánatára. Két évvel ezelőtt interjút adott a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, melyben nyíltan kijelentette, hogy túl sok a menekült Európában és ez nem vezet jóra a jövőben, valamint köntörfalazás nélkül elmondta, hogy Németország nem válhat arab országgá, ahogy Európa sem. Nem fogadták kitörő örömmel a politikai korrektséget felrúgó, őszinte gondolatokat nyíltan vállaló vallási vezető nyilatkozatát, aki egyébként egyetlen mondatával sem hintett gyűlöletet, csak a realitást mutatta meg az európaiaknak és a világnak az öreg kontinensen egyre kevésbé használt tükörben. Ráadásul a vallási vezető 1959 óta ugyancsak menekültként él. Neki is el kellett hagynia a hazáját, így igazán látnia és éreznie kell, mit jelent az, ha fel kell adnia azt a helyet, ahonnan származik. Ő valódi menekült, nem pedig a gazdasági jólétért és kalandokért vándorbotot fogó bevándorló. Szégyen, hogy nem egy felelős európai vezető mondja ki ezeket a szavakat a saját kontinense érdekében, hanem egy békés, szeretetről tanító buddhista vezető a világ másik feléből.
Trump is OK?
A jelenlegi migrációs állapotok elítélése mellett Donald Trump megválasztását követően sem lehetett a balliberálisok által elvárt szólamokat kicsikarni tőle, hiszen 2016. november 23-án Mongóliában elmondta, hogy semmilyen baja nincs Trumppal, így a korábban a liberálisok által kedvelt Tendzin Gyaco veszélyes ellenféllé kezdett válni. Most pedig újra lecsapott a korábban a balliberálisok által ajnározott vallási vezető, aki szerint Európa az európaiaké. Tendzin Gyaco ezzel végérvényesen belépett a idegengyűlölő, szélsőjobboldali, muszlimgyalázó söpredék sorába, aki most már nem is példakép, hanem egy megtévesztett, gyűlölködő öregember, aki utálja a muzulmánokat és az idegeneket.
Tendzin Gyaco 1935. július 6-án, Tibet észak-keleti részén született, később őt választották a 14. Dalai lámává. Hitük szerint a Dalai lámák az együttérzés Buddhájának megtestesülései, akik tudatosan térnek vissza újra meg újra a földre, hogy az emberiséget szolgálják. A “Dalai láma” azt jelenti: a “Bölcsesség Óceánja”. 1940. február 22-én hivatalosan trónra emelték, mint Tibet legfelsőbb egyházi és világi vezetőjét. 1949 végén a kommunista Kína megszállta Tibetet, a régens, a kormány és a nemzeti parlament kívánságára három évvel a kitűzött határidő előtt átvette a teljes világi hatalmat. Remélve, hogy csökkenteni tudja a katonai megszállás népére nehezedő következményeit, 1954-ben Pekingbe utazott. Azonban a békés egymás mellett élésre irányuló minden törekvése hiábavalónak bizonyult, amikor a kommunista reformok hatására Kelet-Tibetben népi felkelés tört ki, majd ez átterjedt 1959 márciusában Lhászára, s az egész nemzetre. Ennek következményeként el kellett menekülnie. Az éjszaka leple alatt, álruhában hagyta el a nyári rezidenciáját, majd Indiában kapott politikai menedékjogot. Közel százezer tibeti menekültnek sikerült követnie a Dalai lámát a száműzetésbe. Az ENSZ-ben három határozat is született Tibettel kapcsolatban – 1959-ben, 1961-ben és 1965-ben -, amelyben a világszervezet felhívja Kína figyelmét a tibeti nép emberi-, valamint önrendelkezési jogainak tiszteletben tartására. A kínai uralom alatt, az elmúlt több, mint 50 évben elszenvedett népirtás mintegy 1,2 millió tibeti halálát okozta, több ezer kolostort romboltak le,ez a hagyományos társadalom teljes megsemmisülését idézte elő. 1967 óta a Dalai láma külföldi körutakat tett, melyek során több, mint 40 országba eljutott. 1963-ban a dalai láma megfogalmazta fiatal kormánya új alkotmányát, amelyet számos reform követett. A reformok után kialakult új alkotmánynak a „Száműzött tibetiek alaptörvényei” címet adták. A szabályzat szólásszabadságot, vallásszabadságot, gyülekezési szabadságot, illetve a személyek szabad mozgását mondja ki. 1989. október 5-én kapta meg a Nobel-békedíjat. Magyarországon hét alkalommal járt. Gyakran tart vallási és egyetemes értékű világi beszédeket is. Találkozott VI. Pál pápával a Vatikánban 1973-ban, II. János Pál pápával 1980-ban, majd 1982-ben, 1986-ban, 1988-ban, 1990-ben és 2003-ban. II. János Pál rendkívül nagy hatással volt rá, önéletrajzában így ír róla: „Nagy szellemi vezető, nem fér hozzá kétség; aki merénylőjét képes testvérének nevezni, mint II. János Pál, az nagy lelki-szellemi magasságokba jutott.” Szintén nagy hatással volt rá Teréz anya is. 2011-ben, több éves előkészítés után, a dalai láma önként lemondott világi tisztségéről. (buddhistaegyhaz.hu nyomán)
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS