Ma este már Jézus feltámadását ünnepeljük
Nagyszombaton az esti vigília szertartással kezdetét veszi a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe. Húsvét ünnepén a katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetői Budapesten, Esztergomban, Balatonalmádiban és Győrben tartanak ünnepi szentmisét, istentiszteletet.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye szerint húsvét éjszakáján, az egyház talán legszebb ünnepén a liturgia szimbólumaiban megjelenik a fény és a sötétség, a tűz és a víz, a nap és a csillagok, hogy "együtt magasztalják a feltámadott Krisztust, aki legyőzte a sötétséget, a halált". A vigília szertartása négy, jól elkülönülő részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából.
A jelenlegi liturgikus rend a 4. századra vezethető vissza. A liturgia sötétben kezdődik, utalva arra a sötétségre, amely Krisztus halála után a világra borult, amikor úgy látszott, hogy a halál legyőzte az életet, a bűn legyőzte Krisztust. Ebben a sötétben gyullad meg a remény: Krisztus feltámadásának fénye. A húsvéti vigília szertartása a tűzszenteléssel kezdődik. A megszentelt tűzről a pap meggyújtja a húsvéti gyertyát, melynek fénye Jézus Krisztus feltámadását jelzi, a gyertyába szúrt tömjénszegek pedig Jézus sebeit szimbolizálják. A feltámadásnak nem volt tanúja, hiszen Jézus nem erre a világra, nem ennek a térnek és időnek a keretei közé támadt fel, hanem az örökkévalóságba lépett át, mégis, az egyház liturgiája megjeleníti a feltámadás pillanatát azzal, ahogy a gyertya élettelen testét megeleveníti az új tűz.
A pap elindul a fénnyel a sötét templomba, és "szétosztja Krisztus világosságát a híveknek", akik a húsvéti gyertyáról meggyújtják saját gyertyáikat, majd felhangzik az Exsultet, a húsvéti örömének. A megszentelt tűzről gyújtott gyertyák sokasága Krisztus világosságának elterjedését érzékelteti. Ezután kezdődik az igeliturgia, amely végigvezeti a híveket az üdvösségtörténet nagy állomásain, eljutva az Újszövetségig. Ekkor felhangzik a Glória, Isten dicsőítése, és ismét megszólalnak a nagycsütörtök óta hallgató harangok. A szentleckét követően az ünnepélyes alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezi ki.
Az evangélium Jézus feltámadását, az igazi örömhírt hirdeti. Az evangélium után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés, közben a mindenszentek litániáját éneklik a hívek. A katolikus templomokban ősi hagyományt követve általában húsvét vigíliáján, a nagyszombati szertartás során keresztelik meg a felnőtteket. Ha nincsenek keresztelendők, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait. A szertartás ezután a szentmise szokott rendje szerint folytatódik. A mise végén a feltámadási körmenettel a hívők ünneplése kilép a templom falai közül, és az egész világnak hirdeti az örömhírt: Krisztus feltámad
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek nagyszombaton este hat órától a budapesti Szent István-bazilikában vezeti húsvét vigíliájának szertartását, húsvétvasárnap délelőtt fél tizenegykor pedig az esztergomi bazilikában mutat be ünnepi szentmisét. Steinbach József református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvét vasárnapján 10.30-tól a Veszprém vármegyei Balatonalmádiban, a Baross Gábor úti református templomban hirdet igét úrvacsorás, ünnepi istentiszteleten. Szemerei János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke Győrben a Petőfi téren található öregtemplomban tart úrvacsorás, ünnepi istentiszteletet vasárnap 10 órától.
Forrás, fotó: MTI;
