Magyar igazságszolgáltatás: két éve tárgyalják, de még sehol nem tart Vizoviczki vesztegetési ügye

Gyakorlatilag még sehol nem tart a bizonyítással az adócsalással is vádolt diszkópápa, Vizoviczki László és társai vesztegetési ügyében a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa. A PestiSrácok.hu információi szerint a két éve folyó eljárásban eddig a vádlottakat hallgatták ki, valamint három tanút,  a beidézett ötvenből. De sem szakértői meghallgatásra, sem pedig más bizonyításra eddig nem került sor, így biztosra vehető, hogy még több év is eltelhet, mire egyáltalán elsőfokú ítélet születhet a magyar kriminalisztika egyik legsúlyosabb vesztegetési perében. A csiga lassúság oka sokrétű, összeszedtük belőle jónéhányat. 

Már lassan két éve, 2015. január 14-én kezdődött el a költségvetési csalással (ebben az ügyben márciusban döntést hozhat a Fővárosi Törvényszék) is vádolt diszkópápa és több magas rangú rendőri vezető zárt tárgyalása a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsán – írta meg szerdán a Magyar Idők. Ismert, az éjszaka császárának tartott Vizoviczki László, Gulyás Imre, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szervezett bűnözés elleni főosztályának volt vezetője, Hopka Lajos, az NNI speciális bűnözői csoportok elleni osztályának egykori vezetője, Kalmár Tamás, a BRFK egykori közrendvédelmi főosztályvezetője, valamint Koblencz Attila, a BRFK volt felderítő nyomozója és társaik ellen 2014 augusztusában emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség. A nyomozás még a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött 2012 februárjában, majd május végén fogták el az első gyanúsítottakat. A bűnszervezetben, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt indult eljárásban huszonkét vádlott, köztük hét volt rendőrtiszt – öten vezető beosztású, volt rendőrfőtisztek –, volt tűzoltó százados, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőr főhadnagya, egy önkormányzati köztisztviselő és egy közegészségügyi felügyelő van.

Jócskán elhúzódik Vizoviczkiék vesztegetési pere

A PestiSrácok.hu információi megegyeznek a Magyar Idők értesüléseivel, miszerint a bizonyítási eljárás a vesztegetési ügyben idén biztosan nem fog befejeződni. Úgy tudjuk, az eljárás elhúzódásának okai azzal magyarázhatók, hogy az ügyet tárgyaló hadbíró két-három havonta tűz ki kettő, jobb esetben négy napra tárgyalási határnapokat, amelyeken csak délelőtt (!) tárgyalnak. Értesüléseink szerint  eddig a vádlottakat hallgatták ki, rajtuk kívül ötven tanút idézett a bíróság személyes meghallgatásra, de közülük mindössze hármat – köztük Vizoviczki egykori jobbkeze, az ügy koronatanúja, Varga István – sikerült meghallgatni. Sem szakértői, sem más bizonyítás eddig még nem történt meg, ahogy rengeteg olyan tanúnak a vallomását sem ismertették még, akiket a Debreceni Törvényszék  bírája nem idézett be. Legközelebb pedig csak két hónap múlva, március elején tart tárgyalást a katonai tanács. A lassan két éve folyó büntetőperen értesüléseink szerint még a fővádlott, Vizoviczki László sem tett vallomást arra hivatkozva, hogy az adócsalási ügyére készül, ezért kettő eljárásra nem tud koncentrálni. Értesüléseink szerint utóbbi ügyének elsőfokú befejezése után fog egy nagyobb lélegzetű vallomást tenni.

Minden titkosítva

A vádlottak és védőik – valamint jóformán az ügyészség – dolgát nem csak az nehezíti meg, hogy tulajdonképpen mind a huszonkét vádlott a fővárosból jár Debrecenbe tárgyalni, hanem a titkosítás miatti ügykezelés is. A bíróság mindent titkosított, egyik fél sem viheti magával jegyzeteit, anyagokhoz nem jutnak hozzá, csak szigorúan a bírói tanács vezetőjének szobájában van lehetőség iratbetekintésre. Az érintettek saját jegyzeteit, vagy a tárgyalási jegyzőkönyveket is a bíró szobájában tudják csak megnézni, feltéve, ha bent találják a bírót a törvényszék épületében. Úgy tudjuk, a tárgyalás kezdő szakaszában felvetődött, hogy a bíróságnak kéne fel járnia Budapestre, amire egyébként volna is lehetősége, és van is erre vonatkozó bírósági gyakorlat. A tárgyaló bíró azonban arra hivatkozva utasította el az erre irányuló kérelmeket, hogy rengeteg az iratanyag az ügyben, amit nem tud állandóan Budapestre szállítani. Pedig bizonyos, hogy olcsóbb lenne az államnak is, ha nem az ügy összes szereplője vándorolna Debrecenbe tárgyalni.

Évek múlva lehet csak elsőfokú ítélet

Az ügy pikantériája, hogy egy évvel ezelőtt Darák Péter, a Kúria elnöke arról beszélt az Infórádió Aréna című műsorában, hogy vizsgálják, miként gyorsíthatnának az elhúzódó eljárásokon. Úgy nyilatkozott, hogy elemzik azokat a szakmai kérdéseket, amelyek az eljárások elhúzódásához vezetnek. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke (OBH) 2015-ös évről szóló beszámolójában tavaly novemberben pedig éppen azt emelte ki, hogy csökkent a bíróságok ügyhátraléka és rövidültek az eljárások. Hozzátette: a Fővárosi Törvényszéken például 2012-höz képest 43 százalékkal csökkentek a két éven túli ügyek. Nos, Vizoviczki és társai vesztegetési ügye nem éppen ezt bizonyítja, hiszen ha ilyen csigalassúsággal folyik a per, még évek telhetnek el, mire elsőfokú döntés születik, az adófizetőket is terhelő perköltség pedig minden bizonnyal további milliókkal dagad majd.

Nem ez a megszokott gyakorlat

Ifjabb Balsai István ügyvéd a PestiSrácok.hu-nak hangsúlyozta, hogy az ügyek észszerű időn belül való befejezése nem csupán alkotmányos alapjog, hanem követelmény is az igazságszolgáltatás részére. Az ügyvéd szerint ez a tempó ugyan eleget tesz a büntetőeljárási törvény kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó szabályok betűinek, azonban azok valódi céljával mégis ellentétes. Hasonló fajsúlyú ügyekben a bevett gyakorlat az, hogy a bíróság havonta 4-5, egész napos, reggeltől késő délutánig tartó tárgyalást tart. Példaként ifjabb Balsai István a Prisztás-gyilkosság ügyét hozta fel, amelynek elsőfokú tárgyalása kilenc hónap alatt, míg a megismételt eljárás fél éven belül lezajlott. Pedig abban a büntetőügyben is több mint húszezer oldalnyi irat keletkezett és a törvényszéken több tucat tanút hallgattak meg. Ráadásul a bíróság jogsegély útján az akkor még egy brazil börtönben ülő Kisbandi vallomását is beszerezte. Ifjabb Balsai István még azt is hozzátette, nagyon fontos lenne, hogy ebben az ügyben a közvélemény naprakész módon legyen informálva a büntetőeljárás menetéről. Az ügyvéd szerint kiemelt társadalmi érdek a legszélesebb körű nyilvánosság biztosítása, annál is inkább, mert ilyen súlyú hatósági korrupciós büntetőügy nem járt az igazságszolgáltatás előtt még a rendszerváltoztatás óta. Szerinte, ha kiderül, hogy a nyilvánosság kizárásának és a zárt tárgyalás elrendelésének nem volt megfelelő indoka, akkor az abszolút hatályon kívül helyezési ok lesz a másodfokú eljárásban.

Címlapfotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu