A Semmelweis Egyetem (SE) kutatóinak a világon az elsők között sikerült megvizsgálniuk az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-vel hétfőn.
A Semmelweis Egyetem kutatóinak vizsgálata egy jelentős lépéssel visz közelebb a koronavírus megismeréséhez. Az intézmény Általános Orvostudományi Karának dékánja, Kellermayer Miklós által vezetett munkacsoport a Nemzeti Népegészségügyi Központ Nemzeti Biztonsági Laboratóriumának szakértőivel működött együtt. Az ITM által támogatott kutatás bebizonyította, hogy a koronavírus könnyen összenyomható, de alakja gumilabdaszerűen helyreáll, szerkezetében, tartalmában a fizikai behatás nem tesz kárt. Az organizmus mechanikai és öngyógyító tulajdonságai biztosíthatják az alkalmazkodást a környezeti körülmények széles köréhez. Ezek a sajátosságok különlegesen ellenállóvá teszik a koronavírust, közrejátszhatnak szokatlanul nagy fertőzőképességében is.
A magyar kutatócsoport a vizsgálatban a mintegy 80 nanométer szélességű SARS-CoV-2 részecskét egy ettől is kisebb tűvel szúrta meg. A tű hegyét a vírus tetejétől az aljáig nyomták, amitől az összenyomódott, majd a tű eltávolításakor azonnal visszapattant. Ezt száz alkalommal megismételték ugyanazon az organizmuson, ám a vírus szinte teljesen sértetlen maradt. Mindez azt bizonyítja, hogy a SARS-CoV-2 lehet az ember által ismert fizikailag egyik legrugalmasabb és legellenálóbb vírus – olvasható az egyetem internetes oldalán (semmelweis.hu).
Az egyetem kutatóinak vizsgálata azért is számít egyedülállónak, mert a szakirodalomban a vírusról eddig megjelent cikkek mindegyike inaktivált, kémiailag kezelt vagy fagyasztott mintán készült. A magyar munkacsoport azonban aktív és fertőzőképes koronavírust vizsgált; erre a mérésre az intézmény atomi erőmikroszkópja adott lehetőséget. A vírusok a gazdatestet elhagyva általában sebezhetővé válnak, a SARS-CoV-2 azonban tárgyak felületén megtapadva is hosszú ideig fertőzőképes maradhat. A kutatás szerint ehhez a részecskét borító tüskék rugalmassága is hozzájárulhat. Az eddigi kutatások tükrében nem egyértelmű, hány ilyen koronaszerű tüske borítja a vírus külsejét: a Cambridge-i Egyetem tanulmánya szerint körülbelül 24, míg a németországi Max Planck Intézet 40-re becsülte a számukat. A magyar kutatók által vizsgált organizmus 61 tüskével rendelkezett. A kutatók szerint ez is bizonyítja, hogy a vírusszerkezet változékonysága nagyobb lehet, mint korábban gondolták.
A magyar tudósok a tüskéket alkotó fehérjéket is fizikai vizsgálat alá vetették. A koronaszerű alkotóelemek a tű fizikai behatására olyan magas frekvenciával lendültek ki, hogy a másodpercenkénti 300 felvétel készítésére is képes atomi erőmikroszkóp is csak elmosódott képet tudott készíteni róluk. A kutatók szerint ez a nagysebességű mozgás segíthet a vírusnak könnyebben megtalálni a gazdasejteket és összekapcsolódni azokkal. Szintén vizsgálták a SARS-CoV-2 hőellenállását: eredményük szerint megjelenését tekintve a vírus egyedülálló módon akkor alig változik, ha 10 percen át 90 Celsius-fokos hőnek van kitéve. Mindössze néhány tüskéjét veszítette el, de a szerkezete sértetlen maradt. Ez magyarázatot adhat arra is, miért maradt fertőzőképes a meleg éghajlatú országokban vagy a nyári időjárás ellenére is.
Az ITM közleménye szerint a program a minisztérium támogatása mellett, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) finanszírozásával valósulhat meg. A tárca 25 kutatás-fejlesztési projekt létrejöttét segíti, amelyek a magyar tudományos élvonal szaktudására építve mérséklik a járvány egészségügyi és gazdasági kockázatait. A minisztérium által koordinált projektek között megtalálhatók a vírus terjedését vizsgáló, az operatív törzs döntéseit megalapozó mérések, a védekezést segítő eszközfejlesztések, a betegek felépülését támogató kutatások, fejlesztések is. Az elért eredmények hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország sikeresen küzdjön meg a koronavírus okozta válsághelyzettel – olvasható az ITM közleményében.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
Namond
2020-09-22 at 12:11
Titkos CIA kód?
zolatiguszti
2020-09-22 at 00:23
Namond, ott írják a mikroszkóp elmosódott képet tudott csinálni csak nem létszik a QR kód.
QuEr
2020-09-21 at 23:15
Lehet, még QR kód is van rajta. ?
Namond
2020-09-21 at 22:02
Mit láttak, az evolúció eredménye, vagy van gyártási száma?
NOmentum
2020-09-21 at 20:54
Ez egy nagyon érdekes kutatás, ha értjük, miről szól. A vírus külső lipidburkát a szappanos vízzel való alapos kézmosás (20-30 másodperc) már felbontja. Az alkoholos kézfertőtlenítők még gyorsabbak.
A probléma csak az, hogy a szappan és az alkoholos fertőtlenítők használata nem ajánlott az emberi szervezeten belül…:)
A vírusölő szerekben az a pláne, ha a szervezeten belül ölik a vírust. Erre jó lenne valami vírusölő szer, de az immunrendszer védekezését nehéz hatékonyságban túlszárnyalni. A vakcina is az immunrendszer aktiválásában játszik szerepet, ha működik. Ezen kívül vannak a vírusölő gyógyszerek, amelyek pl. a HIV ellen hatékonynak bizonyultak (kellett hozzá több évtizedes kutatómunka), ami azért fontos, mert a HIV ellen nincs vakcina.
Tehát akár ruganyos a vírus, akár nem, a védekezés a következő lépésekből áll:
1. Öljük meg (oldjuk fel) a vírust a testen kívül
2. Ne engedjük a vírust a testbe jutni
3. Ha már a testben van, akkor jobb, ha erős immunrendszerrel találja magát szemben, mert akkor nem tud súlyos betegséget kialakítani, hanem tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel átmegy az emberen
4. Ha a saját immunrendszer gyengébb, akkor a jól megtervezett és letesztelt vakcina besegíthet
5. Ha minden kötél szakad, akkor marad a vírusölő gyógyszer, ami súlyos-krónikus betegek életét is megmentheti. Egyelőre nagyon hatékony ilyen “gyógyszer” a vírust legyőző ember vérplazmája, amely a legyengült immunrendszerű betegek immunrendszerét külső szervezetből származó ellenanyagokkal támogatja meg.
moliere
2020-09-21 at 20:52
Már így is van, aki fertőtlenítőszerrel gargarizál… Hagyjuk.
'Doki'
2020-09-21 at 20:08
És a különféle fertőtlenítőszerek mennyire képesek megbontani a vírus külső burkát? Ezt mennyire vizsgálták? ? Jó lenne tudni, vajon milyen fertőtlenítő szerek mennyi idő alatt hatnak?
egon samu
2020-09-21 at 16:21
Akkor talán ezt az aktiv és fertözö változatot kellene keresni, nem a tünekmentes emberekben elöforduló töredékeket és maradványokat, melyek nem fertöznek.
Persze a százezres számokkal nagyobb hatást lehet elérni, mint a néhány száz vagy ezer tényleg fertözö esettel.
bl
2020-09-21 at 15:43
Kellene egy olcsó katalizátorfelület ami felbontja, ami hasítja.