III/III-as spicli volt Glemba, a Laborc-Portik-ankétok résztvevője

Kevés szó esett eddig a Laborc-Portik találkozók egyik hivatásos résztvevőjéről, Glemba Zoltán nyugállományú alezredesről. A PestiSrácok.hu információi szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatójának, Laborc Sándornak egykor jobbkezeként működő tisztje a rendszerváltás előtt a BM III/III-as csoportfőnökségen dolgozott, s karrierjét a szintén állambiztonsági területen dolgozó apja alapozta meg.

SZENVEDI ZOLTÁN – PestiSrácok.hu

A Laborc-Portik találkozó megszervezésében és dokumentálásában részt vevő Glemba Zoltán édesapja, Glemba István titkosszolgálati forrásaink szerint rendőrtisztként szolgálta a kommunista diktatúrát, 1956-ban a BM Karhatalmi Ezredébe, azaz pufajkásnak állva (a Magyarországra érkező szovjet hadsereg oldalán) segített leverni a forradalmat. Forrásaink állítják, hogy Glemba István kivette részét a forradalmat követő megtorlásból is. Ezért számos kitüntetéssel jutalmazták, a Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) lett középvezető, majd a főváros IX.-ik kerületének rendőrkapitányaként fejezte be pályafutását. A rendőrtiszt „belügyes dinasztiát” alapított, fiai is BM alkalmazottak lettek még a kádári évek alatt, sőt azok is belügyi állományban dolgozó feleségeket választottak maguknak.

A Glemba-gyerekek is maradtak a belügyes vonalon

Az ifjabb Glemba István a rendszerváltozás után az egyik akkori nemzetbiztonsági szolgálatnál, a Katonai Biztonsági Hivatalnál tűnt fel, mint osztályvezető. Korabeli sajtóhírek szerint KBH-s korában kapcsolatban állt az alvilági leszámolások megrendelésével gyanúsított Portik Tamással. A fiatalabb fiú, a most 55 éves Glemba Zoltán a BM tartalékos tisztképző iskola elvégzése után a BM BRFK Állambiztonsági Szerv III/III osztály állományába került, mint hivatásos tiszt, tehát belső elhárító lett, operatív területen dolgozott az 1980-as években. Lelkes tagja volt a KISZ-nek és feleséget is a KISZ-ből, valamint az állambiztonsági szolgálattól választott, Sz. Erika gépírónőt. Mivel 1990 januárjában jogutód nélkül felszámolták a BM III/III csoportfőnökséget – valamint csatolt részeit, a fővárosi és megyei III/III-as osztályokat – Glemba Zoltánnak is megszűnt a szolgálati helye. Sikerült azonban átküzdenie magát rendőri területre, amin egyáltalán nem lehet csodálkozni, ismerve a családi és egyéb kapcsolódásait. Egyes forrásaink szerint a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon helyezkedett el az AB osztályon, azaz a rendőrség állambiztonsági osztályán. Más forrásaink szerint viszont a BRFK-n dolgozott. A Laborc-Portik találkozó leiratán azt állítja, hogy életvédelmi területen is megfordult, de ezt rendőrségi forrásaink cáfolják. Parlamenti meghallgatásán pedig azt mondja, hogy „a rendvédelmi szervek több területén dolgoztam”. Azt nem tudjuk, hogy a rendőrségtől miként mentette át magát az immár "jogállami és demokratikus" titkosszolgálathoz, azaz a Nemzetbiztonsági Hivatalba, ahol a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottsági meghallgatásán kiderült, hogy a 201-es főosztályt vezette. „Ez közvetlen a hivatal vezetéséhez volt delegálva, elég szerteágazó tevékenységet folytattunk” - mondta el a bizottság tagjainak.

Glemba Zoltán jelentése vezette nyomra a bizottságot

A Glemba által vezetett főosztály tevékenységéről az NBH jogutódja, azaz az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) vezetője, a bizottság tagja, Göbölös László azt mondja, hogy az egy műveleti támogató önálló főosztály volt, amely közvetlen alárendeltségében működött az akkori főigazgatónak, Laborc Sándornak. Az AH vezetője a bizottsági ülésen tájékoztatta a tagokat, hogy Glemba elszámolásai és jelentései között találták meg a Laborc-Portik találkozó nyomait, s ezen dokumentumok között lelték meg a két találkozót rögzítő felvételeket is. Ekkor jött rá a bizottság, hogy a korábban meghallgatott Vajtó Lajos nem mondott igazat, amikor egy Laborc-Portik találkozóról beszélt, de később valószínűleg rájöhettek, hogy a három érintett összebeszélhetett, mert a később meghallgatott Glemba és Laborc is csupán egy kapcsolatfelvételről számolt be a bizottság tagjainak. Glemba jelentése a Portik Tamással való „speciális érdekviszonyon alapuló kapcsolat létesítéséről” szólt. A javaslatban Glemba azt írta: „...a hazai és a hazánk területén működő szervezett bűnözőkkel szemben vezetett vonaldossziéban végzett felderítő munka hatékonyságának javítása, az informáltsági szintünk további emelése érdekében kutató-felderítő munka keretében, műveleti feldolgozásban titkos információgyűjtés (…) céljából javaslom konspirált kapcsolat kialakítását T . P .-vel.” A kapcsolatfelvétel a jelentés szerint annyira konspirált volt, hogy még Portik Tamás nevének kezdőbetűit is felcserélték, Ehhez képest, a médiából akkor igencsak ismert Laborcék nyilvános, nagy forgalmú helyeken találkoztak.

Új folyamatok és tendenciák

Glemba jelentését úgy folytatja, hogy ”Az általa szolgáltatott mélységi, másoktól meg nem ismerhető információkat minden esetben más forrás útján ellenőriznünk kell, majd a későbbiek során, mivel előadásában tetten érhető, hogy saját aspektusának megfelelően szolgáltatja azokat, amennyiben azonban helytállónak bizonyulnak, akkor nagyban elősegíthetik a tervszerű, célirányos és folyamatos információgyűjtő tevékenységünk irányainak meghatározását, a műveleti területeink aktuális állapotának megismerését, az új folyamatok, tendenciák előrejelzését.” Ezen a ponton nem lehet tudni, hogy milyen tendenciákra gondolt az alezredes, vajon a Laborc-Portik találkozón elhangzott, politikusokra nézve kellemetlen "tendenciákra", vagy a szervezett bűnözés irányaira. Utóbbiról ugyanis vajmi kevés szó esik, előbbiről viszont jóval inkább. A jelentés szerint: „E kivételesnek és speciálisnak mondható sajátos érdekviszony alapján kialakítandó együttműködés előkészítése során nem merült fel arra vonatkozó információ, amely alapján a műveleti munkánkat támogató szándékát vissza kellene utasítanunk.” Annak fényében, hogy Glemba Zoltán korábban rendőr volt – igaz akkor is az állambiztonsággal foglalkozott -, ráadásul a találkozóról készült felvételek leirataiban Glemba meglepő jól informáltsággal beszél a bűnözőről, nehéz elképzelni, hogy az egykori ügynöknek ne lettek volna komolyabb ismeretei Portikról, és ne tudta volna, hogy neki tulajdonképpen védelemre volt szüksége első sorban.

„ (…) a bőrére rengetegen vadásznak. És megpróbált – amikor hazajött -, megpróbált sakkozni, de nem tudta a felét sem úgy lerendezni, hogy abból neki gondja ne legyen. (…) Azért jó lenne tudni, valóban miért, mit csinált ez 10 éven keresztül odakint. Mert olyan hírek jártak, hogy az valami eszméletlen, hogy Amerikában – mikor kint élt -, akkor az egyik képviselőnek a lányával összejött, azzal a képviselővel, aki az amerikai Szenátusban az olaj ügyekért volt felelős. Állítólag annak a lányával élt egy ideig együtt.(....) És nézd meg, már a hazajövetele után, ugye. Ő tele volt lóvéval, amikor kiment, akkor is. Őt azért keresték annyira, mert a lóvét le akarták húzni, és nézd meg, már a médiában mennyire, az internet felé beleetette magát, fölvásárolta.” - mondta Glemba Laborc Sándornak a Vadrózsa étteremben folytatott beszélgetés emlékezetes jegyzőkönyvének tanúsága szerint, miután Portik Tamás és az őt kísérő Vajtó Lajos MSZP-közeli üzletember és volt állami cégvezető elhagyta az éttermet.

Hosszú távra terveztek

Ezért nem hihető, hogy Laborcék nem találtak Portikról olyan adatot, amely kizárta volna vele a hosszú távú együttműködést. A Gyurcsány-adminisztráció titkosszolgálati vezetői és az alvilág meghatározó alakja közötti, hosszú távra szóló kapcsolatépítés szándékát ugyanis mind a jelentésben, mind a találkozókról készült leiratban számos adat alátámasztja. A Glemba által Laborcnak írt és a parlamenti bizottsági tagok kezére jutott jelentésben például az is szerepel, hogy a kapcsolatot Portikkal egy tiszta telefonon keresztül tartják majd. Valamint a második, a Menza étteremben történt találkozó végén egy újabb találkozó helyszínét beszélték meg. Az sem tiszta, hogy Glemba a bizottság előtt miért bagatellizálta a Portikkal való találkozót. Ha valakinek, hát egy ex-zsarunak és ügynöknek tudnia kell, kicsoda Portik Tamás és milyen helyet foglal el a hazai alvilágban. Úgy véljük, nem meglepő, hogy Glemba Zoltán2009-ben, amikor is Laborc Sándor a fideszes és MDF-es politikusok egyre dagadó lehallgatási botránya, illetve a Mol Zrt, üzleti titkait is érintő úgynevezett UD Zrt-ügy miatt végül is távozni kényszerült a titkosszolgálat éléről, maga is elhúzta a csíkot a nyugdíjba. 51 évesen...