Külföldi lapok: "Orbán diadalmas győzelmet aratott"

A nagy világban kelettől nyugatig, északtól délig vasárnap óta mindenhol kiemelkedő téma a magyar országgyűlési választások eredménye. A külföldi újságírók és szakértők több dologgal magyarázzák a Fidesz diadalát: ki a rezsicsökkentésben, ki a választási rendszer megváltoztatásában látja a siker okát. A szélsőjobb előretörését viszont mindenképp aggasztó jelenségnek tartják a külföldi megfigyelők.

A magyar választás egyetlen igazi tétje az volt, hogy megmarad-e a Fidesz kétharmados kormánytöbbsége, írja a brit Guardian. Az egyik legmérvadóbb baloldali napilap elismeri, hogy az előző kormányzatok hozzá nem értése miatt a Fidesz nemcsak a jobboldalon, de a középen lévő szavazókat is egységbe kovácsolta, sokan értékelik, hogy az országnak határozott vezetése van.

The Wall Street Journal című vezető amerikai politikai-üzleti napilap európai kiadásának keddi számában megjelent szerkesztőségi kommentár szerint is a vasárnapi országgyűlési választás eredménye nem volt meglepő, a szavazók autoriter megnyilvánulásai ellenére Orbán Viktort választották a baloldallal szemben, amely az elmúlt évtizedben a gazdasági összeomlás peremére kormányozta az országot - írta a WSJ. Az amerikai lap az elmúlt négy évre visszatekintve megállapította, hogy Orbán beásta pártját a hatalomba, erőteljesen nacionalista irányvonalat követett, államosította a 14 milliárd dolláros magánnyugdíjalapot, ismételt kísérleteket tett a központi bank politika alá rendelésére, és olyan médiatörvényt fogadott el, amely lehetővé teszi a Fidesz által irányított kormányzat számára, hogy súlyos bírságokat szabjon ki egyebek közt "kiegyensúlyozatlan hírszolgáltatásért". A WSJ riasztó jelenségnek tartja, hogy növelte szavazati arányát a Jobbik.

A Libérationfrancia baloldali lap úgy véli, hogy Orbán Viktor olyan diadalmas győzelmet aratott, amelyről az európai vezetők csak álmodoznak. A diadal ugyanakkor a lap szerint részben azzal magyarázható, hogy a választási rendszert a "populista jobboldali és nacionalista" Fidesznek kedvező módon teljesen átalakították. A választókerületek újrarajzolása, az egyfordulós rendszer, valamint az európai demokráciákban példátlan győzteskompenzáció olyan eszközök, amelyekkel a szakértők többsége szerint Orbán pártja nyerte volna a korábbi választásokat is. Florence La Bruyere szerint a "populista intézkedések", az adó- és a rezsicsökkentés nagyban hozzájárultak a Fidesz vezetőjének újraválasztásához. A lap kiemelte, hogy a "látszatdemokráciában" a szavazógyárként működött parlament 850 törvényt fogadott el: a szövegeket péntek este terjesztették be, hétfőn megszavazták és kedden kihirdették.

La Libre Belgique szerint, amely Belgium második legnagyobb példányszámú francia nyelvű napilapja Orbán Viktor marad Magyarország erős és vitatott embere. Corentin Léotard, a lap tudósítója elkeseredett ellenzéki szavazókat szólaltat meg, akik egyrészt kételkednek abban, hogy a következő négy évben Magyarországon tudnának élni, másrészt arról számolnak be, hogy a Fidesz mindent központosított, pénz tekintetében és a médiában is hozzá került az előny. Hozzáteszi ugyanakkor: senki sem gondolhatta komolyan, hogy "a lejáratódott alakokból álló" baloldali pártszövetség győzhet. A szerző által szélsőjobboldalinak minősített Jobbik a négy évvel ezelőttinél jobb eredményét annak köszönheti, hogy sikeresen szólította meg azokat, akik sem Orbánban, sem ellenfeleiben nem hisznek.

Az Economist a Simon-ügyet hozza fel példaként arra, hogy miért nincs valódi ellenzék. Annak ellenére, hogy közös választási szövetségben indulnak, a baloldal még azóta is tovább forgácsolódott, hogy nincsenek hatalmon, és nincs hiteles vezető politikusuk. A gazdasági lap szerint viszont egyre többen kritizálják a központosított államirányítást.

A konzervatív Die Welt az online kiadásában Boris Kálnoky cikkét közölte Orbán a kétségbeesett ellenzéknek köszönhetően nyert címmel. A szerző kiemelte, hogy a baloldali ellenzék Összefogás néven kívánt indulni, de még ezt sem sikerült elérnie, mert a név már foglalt volt, és amikor az urnák lezárása után "kirajzolódott a totális vereség", az ellenzéki szövetség tagjai "mindenféle összefogás nélkül bánkódtak".

A Bloomberg amerikai gazdasági portál kifejtette, hogy a politikai megítéléstől függetlenül a magyar gazdaság bővült az elmúlt időszakban. Az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárások alól és visszafizette az IMF-hitelt. A lapnak a Morgan Stanley befektetési intézet szakértője azt mondta, őket inkább az érdekli, hogy az unortodox gazdaságpolitika folytatódik-e, ez ugyanis sok külföldi tulajdonú céget hozott nehéz helyzetbe.

Orbán győzelmének titka a gazdaságban rejlik - állítja a La Stampa is, amely szerint az utóbbi négy évben Magyarország kiemelkedett a válságból, nőttek a bérek és csökkent a munkanélküliség. "Most Orbán új csodát ígért, és a magyarok úgy döntöttek, hisznek neki" - fogalmazott a torinói napilap.

Az erdélyi magyar lapokban arról olvashatunk, hogy a Romániából leadott szavazatok is hozzájárultak a magyarországi országgyűlési választások eredményéhez, de "a tősgyökeres magyarországi szavazók" döntötték el, hogy továbbra is a Fidesz-KDNP szövetség kormányozzon Magyarországon. A székelyföldi Háromszék napilap vezércikkében igazi hungarikumnak minősítette, hogy a kormányzó pártok "úgy vezették ki a legmélyebb gödörből az országot, hogy a lakosság bizalmát mindvégig megőrizték". A Szabadság cikkírója szerint az erdélyi szavazók nem elsősorban az egyik vagy a másik politikai érdekcsoport győzelméhez akartak hozzájárulni. Szerinte a szavazást "afféle késve érkezett történelmi igazságtételként", "a magyar nemzethez tartozás szimbolikus gesztusaként" élték meg az erdélyi magyar választók.

Egy másik német lap, a Tagesspiegel azzal zárja az elemzését, hogy a Fidesz legfontosabb feladata a következő négy évben az lesz, hogy azokat is megszólítsa, akik nem a kormány intézkedéseit, hanem a végrehajtás módját és a kormányzati kommunikációt kritizálják.

Egész Magyarország újra Orbán Viktoré, a Fidesz győzelemre volt ítélve - írta a Rzeczpospolita című konzervatív lengyel lap hétfői cikkében. Ha az előzetes eredmények megerősítést nyernek, az egyéni választókerületekkel együtt a Fidesz 133 mandátumot szerezhet, éppen annyit, amennyi a kétharmados többséghez kell.

Forrás: MTI/MNO/origo

Összeállította: Szabó Fruzsina Anna

Vezető kép: MTI/Czeglédi Zsolt