Pesti Srácok

Kiss Ernő-per: Kocsis a bűnös úton szerzett pénz egy részét akarta legalizálni a tábornok bemártásával?

Kiss Ernő-per: Kocsis a bűnös úton szerzett pénz egy részét akarta legalizálni a tábornok bemártásával?

Még a Nemzeti Védelmi Szolgálat is ellentmondásosnak tartotta a Kiss Ernővel szemben súlyos vádakat megfogalmazó volt MVM-vezér, Kocsis István történetét. Legalábbis ez derült ki a bíróságon ma felolvasott, NVSZ által írt feljegyzésből, amiben Zsombok György, a szolgálat korábbi főigazgató-helyettese által megtartott eligazítást rögzítették. A dokumentumban az is szerepelt, hogy a milliárdos hűtlen kezeléssel vádolt Kocsis esetében annak a lehetősége is felmerült, hogy csupán saját, esetlegesen illegálisan szerzett vagyona egy részét akarja Kiss Ernő „megvádolásával” eltüntetni.

PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu

Iratismertetéssel folytatódott Kiss Ernő nyugalmazott dandártábornok tárgyalása pénteken a Fővárosi Törvényszéken. A KBI egykori vezetőjét befolyással üzérkedéssel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vádirat szerint ugyanis Kiss Ernő azért, hogy Kocsis István és volt főtanácsadója, Szász András ellen a Magyar Villamos Művek ügyében indított büntetőeljárást elsimítsák, összesen hatmillió eurót kért Kocsiséktól Pintér Sándor belügyminiszterre és Polt Péter legfőbb ügyészre hivatkozva. A tábornok ugyanakkor a korábban tett vallomásában tagadta, hogy bűncselekményt követett el, állítása szerint csupán azért kért pénzt az egykori MVM-vezértől, illetve annak közvetítőjétől, hogy kiderítse, Kocsis saját büntetőügyének elsimítása érdekében képes lenne-e akár vesztegetést is elkövetni.

PestiSracok facebook image

Kiss Ernő volt a célszemély

A tárgyaláson felolvastak, egy, a Nemzeti Védelmi Szolgálat által a bírósághoz utólag becsatolt, 2012 január 12-én írt, minősítés alól feloldott feljegyzést. A dokumentumban Zsombok György rendőr ezredes, a védelmi szolgálat volt főigazgató-helyettese által megtartott eligazítást rögzítették. A tájékoztatón a „Milord” fedőnevű technikai ellenőrzés célszemélye, Kiss Ernő vonatkozásában az hangzott el, hogy a folyamatban lévő titkos információgyűjtés során Kocsis István olyan adatokat kíván rendelkezésükre bocsájtani, hogy ő Kissnek összesen egymilliárd forintot adott át annak érdekében, hogy az ellene zajló büntetőeljárást a tábornok kapcsolatai révén befolyásolni tudja. Majd miután Kocsis közölte Kiss Ernővel, hogy a továbbiakban nem kíván fizetni, Kiss felhívta a figyelmét az esetleges negatív következményekre, majd Kocsis szerint ezt követően „feltűnően nagy hatósági aktivitás mutatkozott az ellene zajló eljárásban”.

Kiss_Erno nepszabadsag

Kocsist cáfolja a védelmi szolgálat feljegyzése

Ugyanakkor súlyos ellentmondás, hogy Kocsis a korábbi tárgyaláson tett vallomásábannem említette, hogy egymilliárd forintot fizetett Kissnek, és cáfolta, hogy ez az információ, amit az NVSZ leírt, tőle származott. Ahogy azt is tagadta, hogy említette volna a védelmi szolgálatnak, hogy Kiss neki személyesen azt ígérte, kedvezően tudja befolyásolni milliárdos hűtlen kezeléses büntetőügyét. Pedig a ma ismertetett irat szerint Kocsisra hivatkozva a szolgálat ezt rögzítette. A védelem meg is említette ennek kapcsán, hogy a tanú szavahihetősége finoman szólva is megkérdőjeleződött.

A volt MVM-vezér vagyona egy részét akarta legalizálni?

Ami még érdekesebb, hogy a feljegyzésben a védelmi szolgálat is megemlíti, hogy a Kocsis István által előadott történet hemzseg az ellentmondásoktól, ráadásul szavait nem erősítették meg az addig beszerzett titkos információk sem Kissről. A feljegyzés alapján az NVSZ-nél annak a lehetősége is felmerült, hogy Kocsis "a hatóságoknak elmondott információkkal próbálja a korábban esetlegesen általa elkövetett bűncselekményekből származó illegális bevételtrészben eltüntetni”. A jelentésben ugyanakkor az is szerepelt, hogy ettől függetlenül a volt MVM-vezér által elmondottak felvetették Kiss Ernő, egy, a pénzátadásról az akkori feltételezések szerint tudó, a tranzakció hátterét jól ismerő ügyvéd, illetve Kocsis vonatkozásában a vesztegetés gyanúját. Ezért, illetve annak tisztázása miatt, hogy Kisséket segítették-e védett állományba tartozó hatósági személyek, további felderítést láttak szükségesnek.

kiss erno nepszabi

A tábornok szerint az NVSZ „állam az államban”

A védelem vitatta a vádlottal szemben korábban elrendelt lehallgatás törvényességét, illetve hogy az így szerzett információk egyáltalán felhasználhatók-e a bíróságon bizonyítékként. Kiss a bíróságon tett észrevételében hangsúlyozta, telefonjának lehallgatását nem a később felmerült vesztegetés, illetve a vád tárgyává tett befolyással üzérkedés, hanem minősített adattal való visszaélésre utaló adatok alapján rendelték el. Ezt azonban a törvény szerint nem lehetett volna megtenni, hiszen utóbbi bűncselekmény elkövetésének a lehetősége az ő esetében nem állhatott fenn – állította a dandártábornok. A vádlott nehezményezte, hogy az NVSZ továbbra is fenntartja a titkosítását a telefonlehallgatása elrendelését kérvényező iratnak, amit még a vádat képviselőKözponti Nyomozó Főügyészség sem ismerhetett meg. Az NVSZ önjáró magatartása kapcsán említette meg a vádlott, hogy „kezdi azt hinni”, a Nemzeti Védelmi Szolgálat „állam az államban”. Ennek ellenére megjegyezte, hogy egyik lehallgatás során beszerzett információ sem támasztotta alá bűnösségét.

Címlapfotó: Népszabadság

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.