Szabadkereskedelmi tárgyalások: az unió üzent, az USA még hallgat, a GMO-lobbi harcra kész
Miközben Magyarország az Európai Unión belül évek óta élen jár a genetikailag módosított élőlények (GMO) elleni harcban, most az európai közösség is erős üzenetet küldött a génmódosításban más szemléletet képviselő Amerikai Egyesült Államoknak. Az Európai Parlament ugyanis a minap világossá tette, bizonyos feltételekhez köti az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás jövőbeli támogatását. Az EP határozata szerint nem képezhetik az unió és Washington közötti tárgyalások és majdani megállapodás részét a GMO-k és az állatok mezőgazdasági célú klónozása. Az Európai Parlament az amerikai cégek többletjogaira is határozott nemet mondott. "Jelentőségében mind a két pont kiemelkedik" - tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t az Alapjogokért Központ. A GMO Kerekasztal egyik tagja, Roszík Péter portálunknak leszögezte, az unió üzenete valóban erős, és üdvözlendő, a kérdés az, hogy az USA elfogadja-e Brüsszel feltételeit.
SZARVAS SZILVESZTER - PestiSrácok.hu
Néhány hónapon belül alapjaiban változhatnak meg az EU és az USA közötti gazdasági kapcsolatok, ehhez ugyanakkor az is szükséges, hogy a két fél szentesítse az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodást. Az átfogó egyezmény a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét hozná létre. A tét tehát óriási, a megállapodás aláírása előtt pedig az érdekérvényesítés kerül középpontba.
Az Európai Parlament 2015. július 8-i plenáris ülésén néppárti és szocialista konszenzussal elfogadott határozat világossá tette, hogy az EP bizonyos feltételekhez köti az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás jövőbeli támogatását."A dokumentum szövegének egyik legjelentősebb rendelkezése az a pont, amely felszólítja az Európai Bizottságot, hogy azokon a területeken, amelyeken az EU és az USA igen eltérő szabályokkal rendelkezik, például a GMO-k és az állatok mezőgazdasági célú klónozása ne is folytasson tárgyalásokat, mivel azok semmiképpen sem képezhetik a majdani megállapodás részét. A magyar Alaptörvény szintén tartalmaz a genetikailag módosított mezőgazdasági termékekre vonatkozó tilalmat, ezért volt magyar szempontból különösen fontos, hogy a tiltás bekerüljön az EP határozatába is" - tájékoztatta portálunkat az Alapjogokért Központ. Ismert, Magyarország az Európai Unión belül évek óta élen jár a genetikailag módosított élőlények (GMO) elleni harcban.
Az Alapjogokért Központ szerint jelentőségében a dokumentum azon pontja is kiemelkedik, amelyben az EP elutasítja a tagállamok és az amerikai befektetők közötti jogviták rendezésére felállítandó magánbíróságok rendszerét és helyette olyan fórumot követel, amelyben államilag hivatásos bírák demokratikus eljárásban hoznak döntést a vitás kérdésekben."A magyar sajtóban megjelent hírekkel ellentétben sem az Európai Néppárt, sem pedig az Európai Szocialisták magyar képviselői nem támogatták a magánbíróságok rendszerét. Épp ellenkezőleg, a Néppárt egységesen elutasította azt, de nem támogatta döntőbíróságok felállítását a Szocialisták többsége, köztük a magyar képviselők sem. Bár a most elfogadott határozat még mindig nem felel meg teljesen a magyar álláspontnak, amely a külföldi befektetők tekintetében minden alternatív, a tagállami szuverenitást sértő vitarendezési fórumot elutasít, az elfogadott dokumentum mégis hatalmas előrelépésként értékelhető. Az Európai Parlament ugyanis egyértelműen, nagy többséggel adta a Bizottság tudtára, hogy kész megvétózni akár a szabadkereskedelmi megállapodás egészét is, amennyiben a végleges szöveg értelmében az EU piaca megnyílna a GMO-k előtt. Az EP azt is rögzítette, hogy elfogadhatatlan számára a Bizottság által javasolt vitarendezési eljárás, amely értelmében a külföldi befektetők az európai versenytársaiknál kedvezőbb helyzetbe kerülnének" - ismertette az Alapjogokért Központ.
Az EP szerint tehát csak ezen feltételek teljesülése esetén hagyható jóvá a szabadkereskedelmi megállapodás. A dokumentumot a Parlament 448 igen szavazattal, 247 nem és 11 tartózkodás mellett fogadta el. A határozatot csak két frakció utasította el egységesen: a Zöldek (GREENS) és az Európai Egységes Baloldal (GUE/NGL). Előbbi az európai zöld pártokat, míg utóbbi az Unió radikális baloldali és kommunista pártjait tömöríti.
Az Alapjogokért Központ álláspontja szerint az egyezmény formálódó szövegének egyik legvitatottabb pontja éppen a fent is említett, úgynevezett befektető-védelmi vitarendezési záradék, amely az államok és a külföldi befektetők közötti jogviták rendezését hivatott megoldani. A Bizottság legutóbbi javaslata értelmében a viták eldöntésére olyan magán döntőbíróságokat állítanának fel, amelyek tagjait a felek (EU és USA) előzetesen jóváhagyják. Ezek a bíróságok nem lennének alárendelve az egyes államok jogszabályainak, de még a joghatóságot megállapító nemzetközi szabályok sem vonatkoznának rájuk.
"Jelentőségében tehát kiemelkedik az EP határozatának erre vonatkozó pontja, amely egyfelől rögzíti, hogy az amerikai beruházóknak megkülönböztetés-mentes bánásmódban kell részesülniük, de azt is kimondja, hogy az ilyen befektetők semmiképpen se rendelkezhessenek több joggal, mint uniós versenytársaik. Sőt, a dokumentum még ennél is tovább megy: felszólítja a Bizottságot, hogy a jelenlegi tárgyalási álláspontban szereplő magán döntőbíróságok rendszerét váltsa fel a beruházók és államok közötti vitarendezés egy olyan rendszerével, amelyre a demokratikus elvek és felügyelet érvényes" - közölte az Alapjogokért Központ. Ennek keretében az esetleges ügyeket államilag kinevezett, független hivatásos bírók nyilvános tárgyalás keretében átlátható módon bírálnák el.
Az európai döntéshozók tehát egyértelműsítették, hogy a megállapodás tárgyalása során az EU tagállamainak érdekeit kell szem előtt tartani, s olyan irányba terelik a Bizottságot, hogy az kizárólag szigorú feltételek támasztásával tárgyalja le a szabadkereskedelmi megállapodás minden részletét az Egyesült Államokkal.
Az ügyben, különösen a GMO tiltásával kapcsolatban a PestiSrácok.hu a Biokontroll Kft. ügyvezetőjét, a magyarországi GMO Kerekasztal tagját, Roszík Pétert is megkereste, aki fontosnak nevezte az Európai Parlament határozatát.
"A parlament erős üzenetet küldött az Amerikai Egyesült Államoknak, deklarálta, hogy miről tárgyalhat a Bizottság, a kérdés csak az, hogy a másik fél belemegy-e a feltételekbe. Az ügyet természetesen a GMO-lobbi sem fogja szó nélkül hagyni. Azt ugyanis látni kell, hogy a világban mintegy 148 millió hektáron termesztenek genetikailag módosított növényeket, 6-7 ország, így például az USA is jelentős GMO területekkel bír. Az Egyesült Államok mellett Kanada, Argentína, Brazília és Kína az, amely jelentős területeken engedi szabadjára a GMO-t" - nyomatékosította Roszík Péter. Kiemelte, nagy az eltérés az USA és az EU GMO-val kapcsolatos szabályozásában."Az Egyesült Államok a lényegi azonosság elvét alkalmazza, tehát amely GMO szinte azonos az eredeti terménnyel, az szabad utat kap, s az USA nem vizsgálja a GMO-k környezetre, egészségre gyakorolt hatását. Ezzel szemben az unió a kockázati szempontú megközelítést alkalmazza és sokkal szigorúbb a kérdésben. Még a közösségen belül is kiemelkedik Magyarország, amely évek óta élen jár a GMO elleni küzdelemben, termesztés szempontjából az egyik legtisztább uniós tagállam hazánk. Az újabb előrelépés az lenne, ha Magyarország nem csak a termesztésre, hanem az élelmiszerekre is kiterjesztené a GMO-mentességet" - tette hozzá Roszík Péter.
Vezető fotó: srbijadanas.net
