Pesti Srácok

Romagyilkosságok: decemberben állhatnak újra bíróság elé a katonai titkosszolgálat volt vezetői

Romagyilkosságok: decemberben állhatnak újra bíróság elé a katonai titkosszolgálat volt vezetői
Csontos István a romagyilkosságok perének tárgyalásán

Decemberben folytatódhat a romagyilkosságokhoz kapcsolódó, közokirat-hamisítással vádolt, első fokon bűncselekmény hiányában felmentett katonai titkosszolgák büntetőügye a Fővárosi Ítélőtáblán – tudta meg a PestiSrácok.hu. Emellett Csiha Gábortól, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivőjétől úgy értesültünk, hogy a titkosított ügyet másodfokon tárgyaló táblabíróságtól az elsőfokú ítélet elmeszelését és új eljárás lefolytatását kérte a bíróságnak ma benyújtott fellebbezésében az ügyészség.

PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu

Az elsőfokú döntés hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte a közokirat-hamisítással vádolt volt KBH-s tisztek ügyében a bíróságtól a Fővárosi Ítélőtáblának ma benyújtott indítványában a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség – értesült a PestiSrácok.hu Csiha Gábortól, a főügyészség szóvivőjétől. Ismert, aFővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa még júliusban, bűncselekmény hiányában mentette fel a romagyilkosságokkal összefüggésben hivatalos személy által elkövetett okirat-hamisítás vádja alól az egykori Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) három tábornokát és egy alezredesét. A per során a védelem vitatta, hogy védenceik iratotokat hamisítottak, továbbá megkérdőjelezték, hogy a vád tárgyát képező dokumentumok közokiratok lettek volna. Az ügyész már az ítélet után bejelentette, hogy nem ért egyet a döntéssel, majd két héttel ezelőtt meg is érkezett a felettes ügyészségre a Központi Nyomozó Főügyészség írásos fellebbezése. A fellebbviteli főügyészség megalapozottnak találta a főügyészség által leírt indokokat, ezért a mai napon továbbították az iratokat a Fővárosi Ítélőtábla Ruzsás Róbert vezette katonai tanácsának. Úgy tudjuk, mivel a bíróságnak három hónapon belül döntenie kell a határnapokról, várhatóan decemberben folytatódik a másodfokon is zárt ajtók mögött zajló, titkosított per.

PestiSracok facebook image
kisleta

Hazudott a tartótiszt

A romagyilkosságokhoz kapcsolódó, katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben négy emberrel szemben még tavaly novemberben emelt vádat hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt a Központi Nyomozó Főügyészség. Noha a minősített ügy minden részlete titkos, ennek ellenére úgy értesültünk, az ügyészség azt rója a négy vádlott terhére, hogy a sorozatgyilkosság nyomozása során hamis adatokkal félretájékoztatták az ügyben eljáró Nemzeti Nyomozó Irodát és az ügyészséget, később pedig a Nemzetbiztonsági Bizottságot is. A romagyilkosságok kapcsán a PestiSrácok.hu írta megelőször, hogy H. Ernővel szemben a Pest Megyei Főügyészség korábban büntetőfeljelentés megtételére is indítványt tett a sorozatgyilkosságot tárgyaló Budapest Környéki Törvényszéken. A törvényszék később meg is tette a szükséges lépéseket. Indítványban a főügyészség kijelentette: azzal, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal a főügyészség megkeresésére letagadta, hogy a hat áldozatot követelő romák elleni gyilkosságsorozat negyedrendű vádlottjával, Csontos Istvánnal titkos kapcsolatban állt, valamint azzal, hogy az egykori hivatásos katona tartótisztje, H. Ernő „a nyomozó hatóság előtt, az ügy lényeges körülményeire vonatkozó valótlan tartalmú nyilatkozatot is tett”, minősített hamis tanúzást követhetett el. Utóbbi bűncselekmény még súlyosabb megítélésű is, mint a közokirat-hamisítás, amelynek gyanúja azért állhat fenn, mert H. Ernő jelentését a Csontossal fennálló titkos kapcsolatról később meghamisították.

Állam az államban: a volt honvédelmi minisztert is átverték a KBH egykori vezetői

A Honvédelmi Minisztérium még 2013 augusztusában közölte a nyilvánossággal, hogy a romagyilkosságok ügyében súlyos mulasztások történtek a Katonai Biztonsági Hivatalnál, hiszen a titkosszolgálati vezetők a KBH titkos kapcsolatát a romagyilkosságok negyedrendű vádlottjával Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter, a nyomozó hatóság és a parlamentnek az ügyet vizsgáló albizottsága előtt is eltitkolták. A negyedrendű, jogerősen tizenhárom évre ítélt vádlott, Csontos István ugyanis valaha hivatásos katonaként szolgált, és őt ezalatt a Katonai Biztonsági Hivatal beszervezte. A romák ellen elkövetett sorozatgyilkosság ügyében a KBH 2008 júliusától folyamatos kapcsolatban állt az NNI-vel, mégsem adott át semmilyen általa tudott adatot Csontosról a nyomozóhatóságnak. 2009 júliusában – a tiszalöki támadást követően – az NNI illetékesei ugyanis Csontos Istvánra vonatkozóan igényeltek konkrét információkat, hiszen a támadásban mint sofőr, Csontos is részt vett, és amíg a társai gyilkoltak, ő Polgárnál várakozott az autóban, ahol a rendőrök igazoltatták: felvették az adatait, majd elengedték. Mivel utólag kiderült, hogy az elkövetés éjszakáján a tetthely közelében volt, továbbá tudni lehetett róla, hogy katona volt, az NNI illetékesei információt kértek róla. A KBH-tól mégsem adták át a nyomozóknak például azt az információt, hogy Csontos István a KBH ügynökeként dolgozott, továbbá “skinhead beállítottságú, garázda személyiség”, vagyis tökéletesen beleillett az elkövetői profilba. Ha ez megtörténik, az utolsó gyilkosság előtt elfoghatták volna a romagyilkosokat. Emiatt felmerül a kérdés, hogy az okirat-hamisítással vádolt katonai titkosszolgák, illetve más, egykori KBH-s személyek ellen indult-e még más, súlyosabb bűncselekmény miatt nyomozás.

gulyás józsef atv.hu

Nem tudni, nyomoznak-e más ügyekben a volt KBH-sok ellen

Gulyás József,a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának egykori tagja, a romagyilkosságok ügyében a nemzetbiztonsági szolgálatok felelősségének kivizsgálására 2009. őszén alakult parlamenti tényfeltáró munkacsoport vezetője a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy a bizottság tagjai szerint a KBH-nál történt „mulasztások” felvetették súlyos bűncselekmények gyanúját, ezért arra kérték a Legfőbb Ügyészséget, hogy e tárgykörben folytassanak le egy alapos vizsgálatot, amire végül nem került sor. Gulyás József annyit azonban hozzátett, elképzelhető, hogy az ügyészségen folyamatban volt, vagy lehetolyan, egykori KBH-sokat érintő, a romagyilkosságokhoz kapcsolódó nyomozás, amelynek minden egyes részlete, így maga az eljárás ténye is államtitok. Noha korábban a PestiSrácok.hu is úgy értesült , hogy az okirat-hamisításnál súlyosabb bűncselekmény gyanúja is felmerült a katonai titkosszolgákkal kapcsolatban, a Központi Nyomozó Főügyészség semmilyen tájékoztatást nem adott arról portálunknak, hogy a négy vádlott ellen zajlik-e még más eljárás is.

Címlapfotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.