Nem kótyavetyélik el a földvagyont

Nem potenciális miniszterelnök-jelölt, mert nem tud ultizni – nyilatkozta Lázás János szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján. A kancelláriaminiszter elképzelhetetlennek nevezte az állami földvagyon áron aluli értékesítését, beszélt a horvát-magyar zöldhatár lezárásáról, és az EB furcsa viselkedéséről az Altus-ügy kapcsán.

• a földvásárlásokhoz a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) összesen 150 milliárd forintos hitelkeretet biztosít
• év végére az illegális határsértők száma eléri a 6-700 ezret, ez indokolja a horvát zöldhatár lezárását
• hibrid vagy kizárólag elektromos autók után nem kell regisztrációs adót, illetékeket, gépjárműadót és cégadót fizetni
• a kormány prioritásai között szerepel a kórházak, iskolák, óvodák energetikai korszerűsítése
• az Európai Bizottság furcsa mód tiltakozik Altus-ügyben
• a kormány támogatja Budapest és Pest megye szétválását
• Lázár nem potenciális miniszterelnök-jelölt, mert nem tud ultizni

Nem fogják elkótyavetyélni a földvagyont

A kormány az árveréseken szeretné a legjobb árat elérni – mondta Lázár János. A kancelláriaminiszter bejelentette, november 16-án kezdődnek az eladásra kínált állami földek nyilvános árverései. Lázár elképzelhetetlennek nevezte, hogy áron alul értékesítenék az állami földvagyont, mint fogalmazott, „nem fogjuk elkótyavetyélni a magyar állami vagyont". A befolyó pénzt egy beruházási alapba gyűjtik.

Az árverések hat megyében kezdődnek meg, az ezekben értékesítendő földparcellák adatait - például a helyrajzi számokat és a kiinduló árakat - várhatóan még csütörtök este nyilvánosságra hozzák a földalap honlapján. A földvásárlásokhoz a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) összesen 150 milliárd forintos hitelkeretet biztosít. A húszéves futamidejű, kedvezményes hitel első tíz évében - a jegybank növekedési hitelprogramjának keretében - a kamat mértéke 1,95 százalék lesz, és a második tíz évben is kamattámogatott - hasonlóan 2 százalék körüli kamatozású - hitelt biztosít majd az MFB. A kölcsön összege minimum 3 millió, maximum pedig 300 millió forint lehet. Akik haszonbérleti szerződéssel rendelkeznek az árverésre bocsátott föld esetében, azoknál a szükséges önerő mértéke 10 százalék, mindenki másnak 20 százalék. Az MFB a Budapest Bankot bízta meg azzal, hogy a földhitelt minden földvásárlónak hozzáférhetővé tegye - fűzte hozzá a miniszter.

A földeladások indokaként Lázár János ismét kifejtette, fennáll a veszélye annak, hogy néhány év múlva külföldiek - Brüsszelen keresztül - megpróbálnak földet szerezni Magyarországon. A kormány szerint a termőföld megvédésének egyik eszköze az, ha lehetőséget biztosít a magyar földműveseknek földvásárlásra. Lázár János hangsúlyozta, „Magyarország csatába kell, hogy szálljon a külföldiek földszerzésével szemben".

Hamarosan döntés születik a horvát zöldhatár lezárásáról

Orbán Viktor kormányfő csütörtöki brüsszeli tárgyalásain és a következő napok egyeztetésein múlik, hogy a kormány milyen döntést fog hozni a horvát zöldhatár lezárásával kapcsolatban. A határzárnak technikai akadálya nincs.

Az adatokat ismertetve a kancelláriaminiszter elmondta, 378 ezer 647 illegális bevándorló érkezett Magyarországra, a magyar-szerb határzár óta a szerb szakaszon néhány százan, Horvátország felől viszont 180 ezren az elmúlt egy hónapban. Mint mondta, az a veszély fenyeget, hogy év végére a határsértők száma eléri a 6-700 ezret, ami indokolttá teheti a horvát határzár alkalmazását.

Furcsa, hogy az EB tiltakozik az Altus-ügyben

A Miniszterelnökség vezetője kitért arra is, hogy a kormány az Altus-üggyel kapcsolatos iratok nyilvánosságát kéri és tiltakozik a zárt bizottsági meghallgatások ellen. Utalt arra, hogy csütörtökön zárt ülésen hallgatják meg Walter Deffaa-t, az EB Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának vezetőjét. Furcsának minősítette, hogy az EB rendszeresen számon kéri a transzparenciát Magyarországon, most viszont titkolózik. A kormány még az iratbetekintés lehetőségét sem kapta meg. A tárcavezető értékelése szerint Gyurcsány Ferenc cégének támogatása beavatkozás a magyar belpolitikába, és ez ellentétes az EU alapokmányaival. Hozzátette, reméli, hogy az EP kellő figyelmet fordít erre.

Szintén kérdésre nagy hibának minősítette, hogy Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi ügye sokáig elhúzódott. Komoly nemzetbiztonsági érdek fűződik ahhoz, hogy tisztázzuk, a Jobbiknak egy kémtevékenységgel vádolt EP-képviselőhöz, illetve a mögötte álló megbízókhoz vagy vélelmezett erőcsoportokhoz milyen köze van.

Átfogó reform – A jövőben az adózó nem ellenfél, hanem partner lesz

A miniszter arról is beszélt, hogy a kormány átfogó adóeljárási reformot tervez. Rövidesen a Ház elé kerül az adóhatóság szervezeti és személyzeti átalakítására vonatkozó javaslat, emellett készül egy 2017-2018-tól hatályos, adótartalmi változásokat hozó reform is. Érdemi változásnak ítélte, hogy a tervek szerint 2015-ben az adóhatóságnak kell elkészítenie a bevallásokat. A fuvarozóknak kedvező változások lesznek a helyi adórendszer és a gépjárműszerzési illetékek vonatkozásában, s a kormány döntött arról is, hogy hibrid vagy kizárólag elektromos autók után nem kell regisztrációs adót, illetékeket, gépjárműadót és cégadót fizetni. Lázár hangsúlyozta, a versenyképesség javítása érdekében is elengedhetetlen egy szolgáltató adórendszer bevezetése, ami nem ellenfelet, hanem partnert lát az adózókban.

A tárcavezető áttörésként beszélt arról, hogy január 1-jétől elektronikusan is lehet ügyeket intézni a közigazgatásban az e-kártya bevezetésével, amelyből évente akár 200 ezret is kiállíthatnak. A kancelláriaminiszter hozzátette, csak olyan településeken merülhet fel okmányirodák bezárása, ahol már megnyitották a kormányablakot.

Az energetikai korszerűsítéshez a jövőben szükség lesz az önerő bevonására

A 2020-ig tartó EU-s költségvetési ciklusról szólva Lázár János közölte,lakossági energetikai korszerűsítésekre a következő időszakban csak visszatérítendő támogatás áll majd rendelkezésre. Az Európai Bizottság (EB) új szabályai ugyanis nem teszik lehetővé a vissza nem térítendő támogatásokat ezen a területén. A visszatérítendő - de kamatmentes - támogatásra összesen százmilliárd forintot fog biztosítani a kormány, a fejlesztési bank pedig hitelez majd, de ehhez önerőre is szükség lesz.

A miniszter jelezte ugyanakkor, hogy jelentős célnak tartják a közösségi létesítmények - például kórházak, iskolák, óvodák - energetikai korszerűsítését, ez áll az első helyen, hogy csökkenjenek a fenntartási költségek. Lázár János hozzátette, a következő két hétben társadalmi konzultációt folytatnak majd a 2020-ig tartó ciklus pályázatairól.

Budapest és Pest megye szétválása a települések érdeke

Megerősítette egyúttal azt a kormányzati szándékot, hogy a Pest megyei települések érdekében Budapest és Pest megye külön régió legyen az EU-s pénzek elosztása szempontjából. Az ügyben munkacsoportot jelölnek ki, a döntést pedig legkésőbb 2016-ban meg kell hozni, hogy 2020-tól Pest megye önálló legyen vagy a települések más megyékhez csatlakozzanak az EU-s fejlesztési pénzeket tekintve.

Lázár nem lesz miniszterelnök, mert nem tud ultizni

Megkérdezték arról is, hogy egy sajtóban megjelent hangfelvétel szerint a miniszterelnök az utódjára vonatkozó kritériumokat sorolta a Bibó Szakkollégiumban tavasszal. Megnyugodhat az ország, a családja és pártja is - felelte, majd magyarázatként hozzáfűzte, „sem ultizni nem tudok, sem nyelveket nem beszélek és az összes többi potenciális föltételnek sem felelek meg, (...), nem vagyok az esélyesek között".