Az MSZP és a Jobbik sara, hogy külföldiek is licitálhatnak magyar földekre
Magyarország a visegrádi országokkal egy jelentős felajánlást tett ma, hiszen 300 rendőrt és határőrt küldünk Görögországba az uniós határ védelméhez - kezdte a szokásos csütörtöki Kormányinfót Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ismertette, Magyarország továbbra is úgy gondolja, a török-görög határon kell megállítani a bevándorlást."A magyar társadalom türelmetlenül várja, hogy történjen is valami. Egy-egy görög hajós többet tesz a migrációs hullám megfékezése érdekében, mint az uniós miniszterek. Mi azon uniós országok közé tartozunk, akik nem megszervezni, hanem megállítani akarjuk a bevándorlást" - fogalmazott a tárcavezető. Kiemelte, Orbán Viktor miniszterelnök Máltán van, az uniós találkozón képviseli a magyar álláspontot.
Lázár János ismertette, miután Szlovénia és Ausztria is kerítést épít, a bevándorlók a magyar-román határon próbálkozhatnak majd a jövőben.
"Hazánk kész arra, hogy a magyar-román határon is felépítse a határzárat, de csak végső és kritikus helyzetben kezdjük majd el az építkezést. Minden eszköz, erőforrás és szükséges anyag rendelkezésre áll a munkához" - szögezte le a miniszter. Megjegyezte, hiba volt az osztrákok részéről, hogy magas lóról tárgyaltak Magyarországgal, mert most már ők is kerítést építenek, csak kapunak hívják oldalszárnyakkal, oldalelemekkel.
"Nekünk három problémával kell szembenéznünk. Egy: Merre indulnak majd el a bevándorlók, ha Szlovénia és Ausztria is bezárja a kapukat. A második kérdés a németekre nem jellemző kaotikus belbiztonsági helyzet. Németország vissza akarja toloncolni a menekülteket, visszatoloncolással fenyeget. Érdekes, mert korábban éppen meghívót küldtek a bevándorlóknak, most azonban már fenyeget Berlin. Magyarország nem akarja visszafogadni a migránsokat, mert nem Magyarországon léptek az unió területére. Lehetetlen, hogy ide toloncoljanak vissza embereket. A magyar kormány ellenáll, nem hagyjuk, hogy ide bárkit is visszatoloncoljanak. A harmadik probléma: A kötelező letelepítési kvóta kérdésköre. Elképzelhetetlennek tartom, hogy ide telepítsenek le bárkit is. Nem bevándorlásellenesek vagyunk, hanem az országot védjük, a társadalom érdekeit vesszük figyelembe" - egyértelműsítette Lázár János. Hozzátette, a magyar társadalmat kell megerősíteni.
Hétfőn kezdődnek a földárverések - tért át egy másik témára Lázár János. "Az Európai Bizottság akceptálta, hogy földhöz akarjuk juttatni a gazdákat és meg akarjuk erősíteni az agrártársadalmat. A bizottság ahhoz ragaszkodott, hogy a külföldieket ne zárjuk ki a földvásárlás lehetőségéből. Hétfőn 105 ezer gazda előtt nyitjuk meg a földvásárlás lehetőségét. Közöttük 222 nem magyar állampolgár van. A jelentést erről megkaptam, a 222 külföldinek többségében magyar neve van" - tájékoztatott a Miniszterelnökség vezetője.
Lázár János bejelentette, az Európai Bizottságnál a Jobbik és az MSZP is feljelentette a magyar kormányt a földértékesítés, és a hozzá kapcsolódó hitellehetőség miatt. További 20 ezer hektár földterletet is árverésre bocsátanak - árulta el Lázár, aki kitért arra, hogy majd megvizsgálják, mi legyen azokkal a földekkel, amiket nem tudnak eladni, mert a föld "nem minden áron eladó".
Az új tulajdonos felülvizsgálhatja a meglévő földhaszonbérletet - mondta a tárcavezető. A kormány lehetőséget teremt arra, hogy az új tulajdonos felülvizsgálhassa a bérleti viszonyokat. A tulajdonos viszont a piaci viszonyoknak megfelelő aranyakorona érték fölé nem emelheti a bérleti díjat - tette hozzá, megemlítve, hogy azért lehet, hogy valaki a jelenlegi csaknem négyszeresét fizeti majd.
Nemzetgazdasági érdek, hogy bizonyos vállalkozások, cégcsoportok mintagazdasággá váljanak - mondta a "lex Csányira" utalva Lázár János.
Zajlik a bürokrácia csökkentése, 110 törvény módosítása van folyamatban - nyomatékosította a miniszter, aki szerint olcsóbbá és egyszerűbbé válik az állam a jövőben. Bejelentette, a nagycsaládosok gyerekeinek ingyenes lehet az útlevél kiállítása, ezt egy társadalmi szervezet kérte, ajánlotta. Megjegyezte, erről a kabinet jövő héten dönt, és ez csak 700 millió forint bevételkieséssel járna.
Az állami földek értékesítéséből befolyó pénz sorsát is elárulta Lázár János, eszerint az összeg egy részét a kormány olyan ipari parki területek megvásárlására fordítaná, amelyekre a nagyvárásoknak nagy szüksége van. Az ipari parkok, az ipari termelés növekedése munkahelyeket teremt - hívta fel a figyelmet a miniszter.
A Kormányinfón Lázár Jánosnak felvetették, ha a 222 külföldi állampolgár is vehet földet, és ha ők kimerítik a maximális 300 hektárt, összesen megvásárolhatják az értékesítendő földek 20 százalékát. Minderre a tárcavezető úgy válaszolt: ők úgy külföldiek, hogy valószínűleg magyarok, egyébként pedig semmi másba nem kötött bele Brüsszel, csak ezt az egy kompromisszumot kellett elfogadni. Lázár hozzátette, nem is biztos, hogy helyben lakók az illetők, az sem, hogy akarnak egyáltalán földet venni. A miniszter szerint komoly eredmény, hogy kizárták viszont a nem helyben lakókat és a jogi személyeket a földvásárlásból.
Kovács Zoltán kormányszóvivő minderre úgy reagált, nem újdonság, hogy az MSZP mindenhol feljelenti a magyar kormányt, de az már igen, hogy most már a Jobbik is feljelentgeti külföldön a magyar kabinetet. Lázár János Kovács Zoltán szavaira reagálva megjegyezte: "Elérte az MSZP, hogy a brüsszeli feljelentése hatására külföldiek is vehetnek földet Magyarországon, gratulálunk az MSZP-nek".
Lázár a PS-nek
Lázár János a PestiSrácok.hu kérdésére leszögezte: a földművességhez szigorú feltételeknek kell megfelelni, jelenleg ennek 222 külföldi állampolgár felel meg.
"Nehéz egyszerre védeni a földet a külföldiektől, és biztosítani a földműveseknek a lehetőséget a földvásárlásra. A kormány a kockázatot igyekezett minimalizálni, az MSZP ugyanakkor elérte, hogy 222 külföldi előtt mégis meg kellett nyitnunk a licitálás lehetőségét. A 222 ember osztrák, német és román állampolgár, többségüknek magyar neve van, tehát feltehetően ők magyarok, és Magyarországon élnek. Meggyőződésem, hogy a lehetőségekhez képest jó kompromisszumot kötöttünk az Európai Bizottsággal" - mondta portálunknak Lázár János. Azon kérdésünkre, hogy például Dániában vagy Franciaországban nem vásárolhatna magyar gazda termőföldet, akkor az Európai Bizottság miért kényszerít ránk olyat, amit más tagállamra nem tudna rákényszeríteni, a miniszter leszögezte: nagy csata zajlik az unióban.
"A magyar földtörvény passzusait erősen támadja az unió, és az Európai Bizottságnak is fáj, hogy nem adunk lehetőséget a külföldieknek. A magyar kormány birtokvédő politikát folytat. Ne felejtsük, ma külföldi cégek Romániában korlátlanul vásárolhatnak termőföldet, ennek ugyanakkor Magyarország és Lengyelország is ellenáll. Az Európai Bizottság hadműveletet folytat azért, hogy Magyarországon jogi személyek is vásárolhassanak földet. Lehet, hogy a bizottság egy-két éven belül ezt rá is kényszeríti Magyarországra, addig azonban a mostani helyzet jó" - szögezte le Lázár János.
A tárcavezetőtől azt is megkérdeztük, habár már november van, a kormány a költségvetésből mégsem utalta még át a BKK-nak a korábban megígért 24 milliárd forintot.
"November 18-án tárgyaljuk a BKK finanszírozását. Az ügynek nem én vagyok az előterjesztője, csak hogy megnyugtassam Tarlós István főpolgármestert" - jegyezte meg viccesen a Miniszterelnökség vezetője.
