Nyerő játék - Lottótörténetek a mítoszokon túl (X)

A Szerencsejáték Zrt., Magyarország nemzeti lottótársasága jövőre ünnepli 25. születésnapját. Ez alkalomból a társaság támogatásával a PestiSrácok.hu hétről hétre videó- és cikksorozattal idézi fel a hazai szerencsejáték történetének legfontosabb mérföldköveit. Kevesen tudják például azt, hogy a magyar szerencsejáték történetének meghatározó gyökerei az első kerületben, jórészt a Budai Várnegyed falai között bújnak meg. Felidézzük a fogadók, tea- és kávéházak misztikus világát. Szó esik aztán a szocialista idők szerencsejátékáról: a vágyott lottóházakról, tárgynyereményekről és az első, televízióban közvetített lottósorsolásról. A lottótársaság játéktörténeti szakértője segítségével sorra vesszük azokat a tárgyakat, relikviákat és plakátokat, amelyek a Szerencsejáték Zrt.-vel eggyé váltak, arculatát sok évre meghatározták. A szerencsejáték rejtélyes világában számos urbánus legenda létezik Totó-, Lottónyertesekről, sorsolásokról vagy elveszett szelvényekről, a leghíresebb sztorikat ismét elővesszük, de a mítoszokon túl olvasóink megismerkedhetnek a lottó jövőjével is. Végül a szerencsejáték világának egyik legnépszerűbb ágával, a sportfogadással is foglalkozunk.

A lottózás mágikus és sötét kora

Azok a könyvek, melyek az álmok és számok összefüggését magyarázták, vagyis megadták, hogy egy-egy álomképnek melyik szám felel meg, igen népszerűek voltak, ám a gyűjtödéknek tilos volt ezeket árulnia. Budán 1836-ban német nyelven kiadott álmoskönyv és annak bővített és egyszerűsített változatai gyakran kínáltak egy-két-három szám kiválasztására statisztikákat. 1874-ben, abban a hónapban, amikor egy újságcikk az 1873. évi tőzsdei összeomlást a mohácsi vészhez hasonlította, s az álmoskönyveket használó lottózók tömegesen tették meg a 15, 2, 6 számot, a budai kislutrin sok nyereményt fizetett a szervező, mert a 15-2-6 három szám az öt kisorsolt között volt. A másik nagy esemény 1891-ben volt, amikor a millenniumi ünnepségeknek első ízben felvetődött tervére sokan játszották meg a 18-9-6-os számkombinációt. Ekkor is előfordult egy 18, 9, 6-os együttállás a kisorsolt számötösök közt. A véletlennek ezek a játékai csak táptalajt adtak a babonának, és még inkább felcsigázták a játékszenvedélyt, úgyhogy a közvéleményben mind több hang hallatszott a játék egyre aggasztóbb elharapódzása ellen. A XIX. századi lottózási szokásokra jellemző volt, hogy minél rosszabbak voltak az életviszonyok, annál inkább nőtt a játékszenvedély és annál szélesebb rétegekre terjedt ki. Az 1873-as gazdasági válságot követő években a kislutri forgalma a magyar Lottó egész addigi fennállása alatt a legmagasabb, majdnem évi négymillió forint volt.

Egyre kevesebb lottónyertes vállalja a nyilvánosságot?

A magyarországi Lottó 1957 március 7-én indult máig tartó diadalútjára. Az első húzás nyertes számai szerencsére megörződtek az utókornak, így a Fortuna kegyeiben bízók máig megjátszhatják a 16, 61, 71, 77, 89 számokat. A lottó történetének első, öttalálatos szelvényét 1957 április 11-én húzták ki, a szerencsés nyertes pedig özv. Ring Sándorné, budapesti lakos volt. Mint azt a hölgy elárulta, családtagjainak életkorát játszotta meg, telitalálatos szelvénye pedig 855 000 Ft-ot ért. Ma már különös, de a szerencsejáték indulása utáni években a nyertesek még büszkén vállalták, hogy a sajtóban nevük és lakhelyük is megjelenjen. Az egymilliós határt először 1959 hatodik játékhetében lépte át az öttalálatos, a nyertes szelvény 1 455 015 Ft-ot ért. A pénznyeremény mellett roppant népszerű volt a tárgynyeremény sorsolás, amit havonta tartottak, s ezeken az eseményeken kerültek kisorsolásra a roppant népszerű Lottó házak lakásai. Az épületek a főváros akkoriban legforgalmasabb helyein épültek, így, többek között a Mártírok útján, a Múzeum körúton, a Nagykörút és az Üllői út sarkán álltak. A másik legnépszerűbb nyeremény, elsősorban a vidéki játékosok körében a családi ház volt. Ám a sorsoláson számtalan, kisebb, mégis értékes tárgyat is kisorsoltak, ami gyorsan növelte a játékos kedv fellendülését. A szerencsések így juthattak hazánkban leggyorsabban személygépkocsihoz, de a motorkerékpár, televízió, lemezjátszó, magnetofon, fényképezőgép, mosógép, varrógép, porszívó, padlókefélőgép, karóra nyereményeket is nagy örömmel fogadták a szerencsés nyertesek. A tárgynyeremények- és a 4-5 millió forint alatti pénznyeremények nyerteseinek többsége örömmel vállalta a nyilvánosságot. Természetesen akadt olyan időszak is, amikor Fortuna szűkebben mérte kegyeit. A leghosszabb, telitalálat mentes időszak 1957-58-ban volt, s összesen 58 héten keresztül tartott.

Csak egy szám

Hihetetlenül népszerűek voltak maguk a nyilvános lottósorsolások, amelyeket először a a rádió, majd egyre gyakrabban a televízió is közvetített. A húzások ideje alatt számos, érdekes történet játszódott le, mint például 1974-ben Kisterenyén. A számsorsolásra kisorsolt idős hölgy, a 33-as, kihúzott szám helyett a 11-est mondta ki. Amikor a tévedésére felhívták a figyelmét, elpirulva vallotta be, hogy sem írni, sem olvasni nem tud, sem a betűket, sem a számokat nem ismeri. Arra a kérdésre pedig, hogy miért a 11-es számot mondta, azt válaszolta, hogy a lánya által megjátszott számok közül erre emlékezett.

'56 totó legendája

Egy másik történet 1956-ra, annak is október 23-jára nyúlik vissza. A történet szerint H. Béla targoncavezető telitalálatot ért el a Totón, s nyereményét pedig éppen 23-án vette át. A forradalom kitörése miatt azonban félt hazavinni az összeget, ezért állítólag elásta egy játszótéren. Azonban nem érezte úgy, hogy biztonságban lenne, ezért a pénzt (körülbelül félmillió forintot) bevitte egy környékbeli kocsmába. Ott aztán többször megvendégelte a környékbelieket, az idillnek pedig egy szovjet tank vetett véget, ami szétlőtte a becsületsüllyesztő közintézményt. Az érdekes történet, amely nem nélkülözte ugyan a valóság alapjait, s amelyet „Telitalálat“ címen meg is filmesítettek, valószínűleg mégsem így történt teljesen. A nyeremény, mely az akkori időkben rendkívüli mértékű volt, valóban egy szakmunkás, Radspiller Béla tenyerébe hullott, és valóban ő volt a 12 főmérkőzésés magyar Totó legnagyobb nyereményét elérő játékosa, sorsának alakulásáról azonban mai napig semmi biztosat nem tudunk.

Totó kupa a legnagyobb magyar focistának

Az 1947-ben indult Totó telitalálat nyertesei között is akadt érdekes személyiség. A Mateosz kosárlabda csapatának ügyvezetője, Horváth István, az általa nyert nyereményből úgy döntött, készíttet egy kupát, amit felajánl az 1947-48 évi legeredményesebb góllövőjének. A Népsport 1948 július 9-i száma részletesen beszámolt a kupa átadásáról. Horváth István serlegét még évekkel később is „magán totó kupaként“ emlegették, s rangját csak emelte, hogy a Horváth által díjazott sportolót, Puskás Ferencet később a világ legjobb labdarúgójának is megválasztották.

A magyar Skandi

1999 október 4-én jelent meg egy új, hétközi játék, mely a Skandináv Lottó fantázianevet kapta. 35-35 számból 7-et, 7-et sorsolnak géppel és kézzel. A közvéleményt elsősorban az foglalkoztatta, természetesen a könnyebbnek vélt játék nyerési esélyei mellett, hogy van e köze a játéknak, a nevében hirdetett skandinávokhoz? Kiderült, hogy, bár a skandináv államok már 1993-ban felajánlották a részvételt saját, közös, 6/48-as paraméterűvű szerencsejátékukban a magyarok számára, ám a csatlakozás mégsem jött létre. Így hát csak nevében „azonos“ a játék, valamint abban, hogy a magyar lottó gépi hálózatát, melyet akkor a világ legbiztonságosabb rendszerének tartottak, a svéd EssNet tervezte és gyártotta le a magyar fél számára. A skandináv lottó hamar népszerűvé vált a magyar fogadók között, ám az Ötöslottó mai napig őrzi megdönthetetlennek látszó egyeduralmát a hazai számsorsjátékok között.