Pesti Srácok

Gellert kaphat a takarékok integrációja - baloldali és külföldi vállalkozók a nyeregben

Gellert kaphat a takarékok integrációja - baloldali és külföldi vállalkozók a nyeregben

Egyre inkább úgy tűnik, lyukra futottak azok az elemzők, akik a takarékszövetkezeti rendszer két éve elkezdődött megújítását kormányközeli üzletemberek mutyijaként igyekeztek bemutatni. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő által az FHB Jelzálogbank ellen kezdeményezett per is láttatja: a befektetett állami milliárdok dacára nem az állam, hanem off-shore lovagok és más külföldi, továbbá a baloldali holdudvarhoz sorolt pénzemberek kaszálhatnak majd nagyot a takarékok integrációján.

Alkotmánysértésről, botrányról, az oligarchaállam előretöréséről, rablásról és lerohanásról írt néhány felhevültebb ellenzéki orgánum, amikor 2013. nyarán körvonalazódtak a kormány tervei a takarékszövetkezetek integrációjának kikényszerítésére. Pedig nyomós érvei voltak a kormánynak, hiszen a többnyire a Kádár-rezsim volt vidéki pénzügyesei és középsúlyú kiskirályai által felügyelt takarékok körül valóban gyülekeztek a viharfelhők, majd a 2014-15-ös évek bankbotrányai is bebizonyították, hogy brutális károkat tudnak okozni a gazdaságban a zavaros hátterű kisebb pénzintézetek bedőlései. E véleményformálók mégis igyekeztek az Orbán-kormánnyal szembeni ellenállási mozgalomként láttatni a korábbi tulajdonosok dacolását. Mindezek tükrében valódi meglepetést okozott az FHB Jelzálogbank Nyrt. karácsony utáni, teljes titokban előkészített "átváltozása", amellyel egy kormánypártiként csak nagyon nehezen aposztrofálható érdekkör lépett a takarékszövetkezetek élére, éppen a magyar állam kárára.

Ezzel az átváltozással függ össze, hogy kedden bejelentette a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.: fenntartja az FHB ellen benyújtott keresetét. Az MNV közleményében hangsúlyozta: "az állam álláspontja egyértelmű, és egyértelmű volt az FHB december 28-i közgyűlésén is. Az állam részt kíván venni a tőkeemelésben, mégpedig úgy, hogy az elsőbbségi részvényjegyzési jogát fenntartja", s mivel ebből a lehetőségből, mint tulajdonost a közgyűlés határozatával kiszorították, december 30-án bírósághoz fordultak, a keresetben kérve az FHB társasági határozatainak hatályon kívül helyezését, valamint azt, hogy a bíróság a jogellenes határozatok végrehajtását függessze fel.

PestiSracok facebook image

Már az ok is pikáns, amiért az állami vagyonkezelő közleményben volt kénytelen megerősíteni, hogy komolyan gondolta a szilveszter előtti bejelentetését az FHB elleni per megindításáról: a bankcsoport elnöke, azaz Spéder Zoltán nagyvállalkozó lapjaiban, az Index.hu-n és a Portfolio.hu-n ugyanis olyan cikkek jelentek meg a hét elején, amelyekből az derül ki, hogy aki az FHB-t támadja, az Orbán Viktort támadja. (Nem kell érzékeltetni, hogy mennyire furcsán hat a miniszterelnökért való aggódás egy olyan lapcsoportban, amely egy éve még minden bizonyíték nélkül, mégis eltökélten és első kézből híresztelte az amerikai adminisztráció vádjait az állítólagos milliárdos korrupcióról, jelentősen alápakolva a kibontakozó tüntetéseknek.) A kissé gyerekes felütésekben mindkét orgánum (ITT és ITT) felidézte a miniszterelnök a takarékszövetkezetek 2014. december 10-i évzáró ünnepségen díszvendégként elmondott szavait, miszerint a kormány is érdekelt a takarékok sikereiben, mert azok "stabilitást és nyugalmat hozhatnak a gazdaságba", hiszen ha a gazdaságban baj van, akkor "mindenki osztrák lesz, német, vagy amerikai, s rögtön hazaszalad", szemben a nemzeti befektetők tulajdonában álló takarékokkal. "A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akciója szembe megy az állam eddig nagyon is egységes és következetes politikájával. Ha innen nézzük, a lépés legjobb esetben is csak egy felejthető epizódja lesz a szilveszteri bakiparádénak" - fejezte ki reményét a két Spéder-lap.

A Portfolio.hu névtelen szerzője azt ugyanakkor elmulasztotta megemlíteni, hogy

Orbán 2014-es óhaja óta gellert kapott a takarékszövetkezeti integráció, és a magyar tőke helyett éppen a felemlegetett osztrák tőke, illetve egy kiismerhetetlen hátterű off-shore-csoport, továbbá a nagyok világában Csányi Sándor OTP-vezér oldalán szocializálódott, majd a baloldali-liberális politikai térfélen helyezkedő Spéder Zoltán érdekeltségei álltak az integráció élére (lásd korábbi írásunkat!).

Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy miközben a december 28-i közgyűlésen a részvénykibocsátással végrehajtott tőkeemelésből kizárták (és így tulajdoni hányadának radikális csökkentésére kényszerítették) az FHB-ban többek között a nyugdíjpénztárakból származó tőke fialtatásával jelen lévő államot, egy nagy titokban előkészített ügylettel behúzták az FHB-ba a takarékszövetkezeteket. Így az FHB Jelzálogbank egyszerre próbált meg kimenekülni az évek óta halmozódó veszteségei okán folyó jegybanki felügyeleti eljárás alól és biztosította be vezető pozícióját a szövetkezetek élén. Az FHB Jelzálogbank honlapján a közgyűlés után két nappal, december 30-án közzétett adatokból ugyanis kiderült, hogy a 30,4 milliárd forintos értéken kibocsátott új részvényeket harminc kijelölt takarékszövetkezet és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. vehette meg. Utóbbiról az FHB honlapját böngészve kiderül, hogy takarékszövetkezeti bank a Magyar Postával folyt részvényadásvétel eredményeképpen már 2014-ben jelentős részben az FHB felügyelete alá került. Persze ismerni kéne a karácsonyi részvénykibocsátás vevőkörének pontos megoszlását, de

a tények egyre inkább arra engednek következtetni, hogy a közelmúltban a takarékszövetkezetek egymást erősítő és stabilizáló integrációja helyett inkább a Spéder-vagyon integrációja ment végbe, ráadásul a formálódó, sajtóhírek szerint majd az OTP-hez mérhető erejű új hazai pénzintézeti csoportban (FHB-s részvénycsomagjaik révén) csendestársként a külföldi, részben off-shore tőke is fontos pozícióhoz jutott.

Persze mindez nem jöhetett volna létre, ha a Simicska Lajos legszűkebb udvartartásából miniszterré, majd a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkárává avanzsált Németh Lászlóné nem teszi lehetővé, hogy Magyar Posta Zrt. és az FHB Jelzálogbank Nyrt. egyfajta véd- és dacszövetségre lépjen a piacon. Az állami és a privát szféra e furcsa szövetsége a vezető posztokon ülő emberek kicserélésétől több tízmilliárd forintnyi állami tőke rendelkezésre bocsátásáig számos formában megnyilvánult. Mindezek a bonyolult összefüggések is láttatják, pillanatnyilag elég nehéz megmondani, hogy ki megy szembe a "következetes politikával" és kik gazdagították valójában a szilveszteri bakiparádék tárházát.

PESTISRÁCOK.HU - A vezető képen Spéder Zoltán látható a Portfolio.hu rendezvényén/Fotó: Népszava

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

A magyar poptörténet feledésbe merült arcai (III. rész) – Ihász Gábor és a legnagyobb zenész-sztori a Kádár-rendszerből

Magyar ugar 2023 október 3.
Az egykor szebb napokat megélt, nem csak elhunyt, de mára méltatlanul kissé elfeledett zenei előadók sorában eddig Uhrin Benedek és Flipper Öcsi került sorra. Előbbiről azt írtam, hogy egy „anomália” volt, hiszen valójában semmi nem predesztinálta volna arra, hogy sikeres zenei előadó legyen, ám ez, ha csak rövid időre is, de mégis megtörtént. Utóbbi viszont igazi zenei-színpadi embernek született, gargantuálisan nagy sztár kellett volna, hogy legyen, és egy rövid ideig tényleg ott is volt a csúcson, de önsorsrontó hajlamai sajnos átvették az irányítást az élete fölött, és 46 évesen maga mögött hagyta ezt a világot.