Kanadából is támadnak a milliárdokra éhes multik
Miközben az EU és az USA között köttetendő szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) a kritikák kereszttüzébe került a génmódosított élelmiszerek behozatala és a tagországok törvényeit kikerülő független bíróságok felállításának terve miatt, addig a Kanadával folyó szabadkereskedelmi tárgyalások (CETA) zavartalanul folynak. Mivel a multicégeknek Kanadában is vannak leányvállalataik, tulajdonképpen nincs is szükségük a TTIP-re, hogy szabadon perelhessék a tagországokat, ha sérülnek a gazdasági érdekeik. A portálunknak nyilatkozó civil szakértő arról beszélt, a multicégek jogászainak volt ideje kitanulni, hogyan perelhetik dollármilliárdokkal az akadékoskodó országokat, és miként lehet elképzelhetetlen bevételekre szert tenni egyetlen kapavágás nélkül, pusztán pereskedéssel. Azokban az országokban, ahol előnytelenül kötötték meg a kétoldalú gazdasági szerződéseket, a törvénykezés és az ítélkezés is megbénult, mert a döntéshozók nem akarnak Mexikó sorsára jutni, amely csak eddig 200 milliárd dollárt fizetett nagyvállalatoknak kártérítés címén.
Sajtóhírek szerint utolsó szakaszába ért az Európai Unió és Kanada között létrejövő szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) előkészítése. A szerződéstervezet a TTIP-hez hasonlóan lehetőséget teremt az állandó, intézményesített vitarendezési bíróság felállítására. A közlemény szerint a megállapodással mind a kanadai, mind az uniós polgárok és a vállalkozások számára igazságosabb és átláthatóbb rendszer született. Amint elkészülnek a fordítások az unió hivatalos nyelveire, a megállapodás végleges szövegét megkapja az Európai Tanács és a Parlament jóváhagyásra, amely várhatóan még a tavasszal megtörténik. A megállapodás 2017 elején léphet hatályba.
A hír kapcsán portálunk megkereste Fidrich Róbertet, a Magyar Természetvédők Szövetségének programszervezőjét. A téma civil szakértőjétől a PestiSrácok.hu arról érdeklődött, miért csak a TTIP-től hangos az európai sajtó, ha a Kanadával kötendő szabadkereskedelmi egyezmény hasonló veszélyeket rejt. Fidrich Róbert elöljáróban elmondta, az EU tulajdonképpen bárkivel is köt szabadkereskedelmi egyezményt, a multicégek megtalálják a módját, hogy pereken keresztül ráerőltessék akaratukat a demokratikus nemzetekre.
A multicégek már két évtizede próbálkoznak
Fidrich Róbert portálunknak úgy fogalmazott, látni kell, hogy a multinacionális érdekszféra több mint két évtizede szeretne tető alá hozni egy, a globális kereskedelem zavartalanságát biztosító egyezményt. Elsőként az OECD tagállamok próbálkoztak az úgynevezett Multilaterális Befektetési Egyezmény (MAI) megkötésével, a tervezet kiszivárgását azonban heves tiltakozás követte szerte a világon, emiatt aztán ezt végül elkaszálták. Ugyanezzel később a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) is megpróbálkozott, és a tárgyalás különböző fordulóin megpróbálták visszacsempészni a MAI egyes elemeit. Az ezredforduló táján megerősödött a globalizáció kritikája, számos fejlődő ország jelezte, hogy egy ilyen egyezmény előnytelen lenne a számára, ezért végül ezek a tárgyalások is sikertelenül zárultak. A szerződés megkötésében érdekelt gazdasági, politikai körök megértették, hogy a közvélemény és a civil kontroll fokozott jelenléte miatt képtelenek lesznek tető alá hozni egy globális kereskedelmi egyezményt, ezért országok közötti kétoldalú szerződések megkötésén keresztül próbálkoztak tovább.
Az EU és Kanada között kötendő szabadkereskedelmi egyezményt (CETA) viszonylag fű alatt kezdték tárgyalni 2009-ben. A kanadai egyezmény felé igazán a TTIP-tárgyalások elindulása után fordult a figyelem. Az EU és USA közötti szabadkereskedelmi egyezményt ugyanis nemcsak a genetikailag módisított élelmiszerek (GMO) behozatala miatt támadták, de a befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS) miatt is, amely lehetővé tenné, hogy az egyes tagállami szabályozásokat kikerülve a multinacionális cégek jogi úton érvényesíthessék akaratukat. Mivel a társadalmi ellenállás miatt az Európai Bizottság társadalmi konzultációt kezdeményezett a kérdésben, amelyen az ISDS csúnyán elvérzett, az EB végül kénytelen volt változtatni az eredeti elképzelésen. Jelenleg az úgynevezett befektetési bírósági rendszer (ICS) mechanizmusát próbálják az egyezménybe integrálni, ami azonban a kritikusok szerint csak a nevében különbözik az ISDS-től. A probléma abból adódik, hogy a jóval előrehaladottabb állapotban lévő, Kanada és EU közötti CETA-rágyalás is tartalmazza ugyanezt az államok fölötti, független vitarendezési mechanizmust. A CETA megkötésével több tízezer multinacionális cég indíthatna pereket az EU ellen kanadai leányvállalatain keresztül.
A multik megtalálják a módját, hogy perelhessék a nemzetállamokat
Fidrich Róbert elmondta, számtalan amerikai multinacionális cég van, amelyeknek vannak kanadai leányvállalatai. Ezt a kiskaput kihasználva a CETA-n keresztül ugyanúgy perelhetnék az EU tagállamait. Innentől tehát nincs is szükségük arra, hogy az EU végül aláírja az USA-val kötendő szabadkereskedelmi egyezményt. Európa gyakorlatilag bárkivel köthet szabadkereskedelmi egyezményt, a multik megtalálják a módját, hogy leányvállalataikon keresztül perelhessenek.
Egy kapavágás nélkül is dollármilliárdokat lehet szerezni
Az amerikai multinacionális cégek már eddig is rengeteg tapasztalatot szereztek azokon a kétoldalú kereskedelmi egyezményeken keresztül, amelybe beillesztették a befektető-állam vitarendezési mechanizmust - fejtette ki portálunknak Fidrich. Az eltelt évtizedek során a jogászok és a multinacionális cégek rájöttek, hogy ezeket a lehetőségeket nagyon jól ki lehet használni, meg lehet támadni egy demokratikus állam által hozott döntést, és akár egyetlen kapavágás nélkül sokmilliárdos bevételekre lehet szert tenni. Az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény (NAFTA) 22 évvel ezelőtt lépett hatályba. Ezt kihasználva amerikai multinacionális cégek számos alkalommal perelték be Mexikót illetve Kanadát. Utóbbi ellen harmincnál is több pert indítottak, és a már lezárult ügyek után eddig 170 milliárd dolláros kártérítés megfizetésére kényszerült Kanada. A Mexikói kormány körülbelül 200 milliárd dollár kártérítés kifizetésénél tart. A TransCanada Co. nevű cég idén januárban azért perelte be az Obama-kormányt, mert az USA nem engedélyezett egy kőolaj-vezetéket, ezért 15 milliárd dollár kártérítést követel. Egy másik esetben a kanadai Gabriel Resource Jonathan hasonló indokokból indított pert 2014-ben a román állam ellen a verespataki aranykitermelés akadályozása miatt. A beruházó cég négymilliárd dollár kártérítést követel. Bár ez a per még nagyon korai stádiumban van, mégis egy Anglia és Románia közötti befektetési egyezmény teremtett rá lehetőséget. Hasonló mechanizmus alapján perelhette be a Philipp Morris egy hong kong-i leányvállalatán keresztül az ausztrál államot.
A döntéshozók is rettegnek, hogy milliárdokra perlik az országukat
Fidrich Róbert hozzátette, nem csak az a probléma, hogy beperelik az egyes országok kormányait, de ezekkel a perekkel megbénítják a környezetvédelmi, vagy a szabad kereskedelmet fékező jogalkotást. A NAFTA-egyezmény megkötését követően, miután néhány cég perre ment a környezetvédelmi intézkedések miatt, látványosan lelassult a környezetvédelmi jogalkotás. Az állami szervek ódzkodnak a döntéshozataltól, mert attól tartanak, hogy emiatt beperlik az országot, és sokmilliárd dollár kártérítést kell fizessenek.
Az Európai Bizottság nem akarja, hogy a tagállamok beleszóljanak a dolgába
Fidrich Róbert kiemelte, a sajtóban számtalan félreértésekre okot adó hír jelent meg, miszerint az Európai Bizottság bejelentette volna az egyezmény megkötését. Az MTI arról írt, hogy idén tavasszal az Európa Tanács és az Európai Bizottság is megkapja véleményezésre a törvény szövegét, amely szintén idén tavasszal meg is történik. Ugyanakkor Cecilia Malmström az EU kereskedelmi biztosa sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a CETA-szerződés szövegét várhatóan júniusban fogják a tagállamok elé terjeszteni véleményezésre, emiatt az Európai Parlament legkorábban októberben tűzheti napirendre ezt a kérdést.
A két hír közötti differenciából is az látszik, hogy az Európai Bizottság minél hamarább szeretné elérni, hogy hatályba lépjen az egyezmény. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy jelenleg is vita van a tagállamok és az EB között, hogy egy ilyen egyezmény vegyes hatáskörű -e, vagy az EU a tagállamok megkérdezése nélkül is megköthet egy ilyen egyezményt. Az Európai Bizottság éppen ezért fordult tavaly az Európai Bírósághoz az EU és Szingapúr közötti kereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban. A precedensértékű döntés fogja majd kimondani, hogy dönthet -e az egyezmény megkötéséről az EU a nemzetállamok mindegyikének jóváhagyása nélkül. Több tagállam, köztük Németország és Franciaország is egyértelművé tette, hogy a CETA- és a TTIP- is vegyes-egyezménynek tekinti, tehát a tagállamok jóváhagyása is szükséges a megkötésükhöz. Ha egyetlen tagállam is megvétózza, az egyezményből nem lesz semmi. Kérdéses tehát, hogy egyrészt lesz-e joga a tagállamoknak érdemben beleszólni abba, hogy hatályba lépjen a CETA, és természetesen az is, hogy hazánk és más tagállamok milyen álláspontot alakítanak ki a szerződéssel kapcsolatban, ha az EB megküldi a szerződés-tervezetet véleményezésre.
Forrás: PestiSrácok.hu/MTI
Címlapfotó: globalresearch.ca
