Ejnye-bejnye helyett felfüggesztettet kér az ügyészség Gergényire

PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu

A Fővárosi Törvényszék még tavaly októberben meghozott elsőfokú ítéletébena legenyhébb szankcióban, megrovásban részesítette Gergényi Péter vezérőrnagyot, volt budapesti főkapitányt és egyik vádlott-társát, Mittó Gábort a 2006 őszi eseményekkel összefüggésben elkövetett cselekmények miatt. A volt budapesti főkapitány elöljárói intézkedés elmulasztása, a negyedrendű vádlott, aki a tévészékház ostrománál a rendőri erők helyszínparancsnoka volt, parancs iránti engedetlenség miatt kapott megrovást. Az ügyben megvádolt további tizenkét rendőrtiszt, köztük Bene László altábornagy, volt országos főkapitány és Dobozi József vezérőrnagy, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) volt parancsnoka esetében a bíróság megszüntette az eljárást. Ennek oka javarészt az volt, hogy bár a törvényszék szerint feltehetően történtek kötelességszegések, így a vádbeli cselekmények enyhébb, vétségi alakzata megállapítható lenne, ám az kilenc év elteltével már elévült, nem büntethető. Pedig a vádhatóság képviselője a tárgyaláson is utalt arra, hogy rendőri vezetők magatartásukkal gyakorlatilag azt üzenték beosztottjaiknak, hogy bármit megtehetnek, mert a bűncselekmények el lesznek tussolva. Noha a parancsnokoknak kötelességük lett volna fellépni a törvénysértő rendőrök ellen, ezt nem tették, így velük szemben a bűnpártolás gyanúja is felmerült.

Súlyosabb büntetést kértek Gergényiékre

Az ügyészség képviselője már az elsőfokú ítélet kihirdetése után jelezte, hogy fellebbez az ítélet ellen, a mai napon pedig megérkezett a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség indítványa is a Fővárosi Ítélőtáblára, amelyben súlyosabb büntetés kiszabását kérték Gergényi Péter volt budapesti főkapitányra, valamint Mittó Gábor helyszínparancsnokra – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t Csiha Gábor, a fellebbviteli főügyészség szóvivője. Az ügyészség mindkettőjük esetében felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott, igaz, azzal a kitétellel, hogy előzetesen mentesüljenek a büntetett előélet hátrányos jogkövetkezményei alól. Bene László egykori országos rendőrfőkapitány, Dobozi József volt Rebisz-parancsnok és tíz társuk vonatkozásában a főügyészség pedig az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte. Szerintük ugyanis törvénysértő döntést hozott az elsőfokú bíróság akkor, amikor katonai vétségnek minősítette a vádlottak tetteit. A vádhatóság azon az állásponton van, hogy Benéékkatonai bűncselekményeketkövettek el, melyeknek elévülési ideje öt év, és mivel a 2006-os események után a nyomozás négy évvel később megindult, cselekményük még nem évült el – mondta Csiha Gábor, hozzátéve, hogy rájuk nézve azért nem kérheti a főügyészség a bűnösség kimondását, mivel velük kapcsolatban a törvényszék első fokon nem foglalt állást, hanem megszüntette az eljárást. Csiha Gábor megjegyezte azt is, arra számítanak, hogy még ebben az évben döntés születhet az ügyben.

Gyurcsány szerint ártatlanok a volt rendőri vezetők

Emlékezetes, hogy a perben Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt is tanúként hallgatta meg az elsőfokú bíróság. A Demokratikus Koalíció jelenlegi elnöke a tárgyaláson elmondta, ártatlannak tartja a megvádolt rendőri vezetőket. Persze a volt kormányfő rendőrterrorral kapcsolatos korábbi nyilatkozatait ismerve ezen cseppet sem kell meglepődni. A DK jelenlegi elnöke, aki a 2006 őszén, saját nyilatkozata szerint több alkalommal is közvetlenül tárgyalt rendőrségi vezetőkkel, olyan kijelentést is tett, hogy “a rendőrök maximum hibákat, de nem törvénysértéseket követtek el”. A PestiSrácok.hu-hoz eljutott írásbeli indoklás szerint Gyurcsány emellett még úgy vallott, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, akkori kabinetfőnöke, a későbbi titokminiszter, Szilvásy György által összehívott Nemzetbiztonsági Kabinet, “sem a kormány, sem ő nem kapott olyan információt a titkosszolgálatoktól, hogy valamilyen törvénytelen akció készülne”. A tárgyaláson Gyurcsány még azt is kijelentette, ezt nekik az azóta már kémkedés miatt első fokon börtönre ítélt volt kémfőnök, Galambos Lajos is megerősítette. Kiss Károly tanácsvezető bíró azonban arra hívta fel a DK jelenlegi elnökének figyelmét, hogy szavainak teljes mértékben ellentmond, hogy Galambos úgy nyilatkozott, “a szolgálatoknak voltak információi arról, hogy egyesek törvénysértésekre készülnek”. Az indoklásban az is megtalálható, hogy a Wikileaks-iratok szerint a tévészékház ostromakor és 2006. október 23-án „izraeli ügynökök és kommandósok azonosító jelvény nélkül” Budapesten voltak, ám Gyurcsány úgy vallott, neki erről nem volt tudomása és válaszában azonnal az akkori ellenzéket támadta, miszerint “az Amerikai Nagykövetség azt jelentette, hogy a Fidesz elnökéhez közvetlen kötődő körök állnak a Budapesten kirobbant zavargások mögött”.

Nem válaszolt a bíró kérdésére

Gyurcsány többszöri felszólítására sem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésére, hogy az egyik rendőri vezető parancsmegtagadást követett-e el, avagy sem. A bukott miniszterelnök kijelentette, inkább büntessék meg, „de esze ágában sincs segíteni a bíróságot”. A DK elnöke tagadta azt is, hogy bármilyen utasítást adott volna a hatóságoknak a rendőrterrort megelőzően. Amikor ezt Gyurcsány egyébként a bíróságon is előadta, a hadbíró figyelmeztette, hogy amennyiben önmagát, vagy hozzátartozóját bűncselekménnyel vádolná, a válaszadást megtagadhatja. A PestiSrácok.hu-nak korábban nyilatkozóVölgyesi Miklós, nyugalmazott legfelsőbb bírósági tanácselnök szerint az akkori ellenzéki tüntetés szétverését a rendőri vezetés politikai háttértámogatás, utasítás nélkül nem merte volna meglépni.

Címlapfotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu