Lázár szerint Soros a pénze segítségével erőlteti meggyőződését a világra
Antidemokratikus, hogy valaki nem a rá leadott szavazatokkal, hanem a pénzével érvényesül – vélte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a szokásos csütörtöki kormányinfón, amikor a sajtó arról érdeklődött, ízlésesnek tartja-e, hogy Soros György személyében olyan embert támadnak, aki által a kormány több tagja is ösztöndíjban részesült. Mint mondta, Orbán Viktor is szívesen visszafizeti Soros pénzét, ha kéri.
Lázár János elmondta, hogy Orbán Viktor, aki szintén Soros-pénzből tanult, szívesen visszafizeti neki azt a pénzt, ha kéri. Problémának tartja, ha ez a pénz azt jelenti, hogy azt kell közvetíteni, amit Soros György gondol. Soros kapcsán az a kérdés, hogy valaki felhasználhatja-e a rendelkezésére álló pénzösszegeket arra, hogy saját meggyőződésének helyet csináljon, miközben annak nincs demokratikus legitimációja – mondta Lázár. Antidemokratikus, hogy valaki nem a rá leadott szavazatokkal, hanem a pénzével érvényesül – vélte. A sajtótájékoztatón egyébként előkerült az is, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő szintén Soros jóvoltából doktorált a CEU-n, azt ugyanakkor nem volt hajlandó elárulni, hogy mekkora összeggel szállt be a magyar származású üzletember a tanulmányaiba. A politikus szerint egyébként sincs köze 2001 előtti tanulmányainak ahhoz, hogy most melyik oldalon politizál.
Orbán Viktor, Németh Zsolt és Szájer József is a tőzsdeguru pénzén tanulhatott nemzetközi hírű amerikai illetve angol egyetemeken. Orbán a Soros-féle Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, illetve Soros ösztöndíjával tanulmányozta az oxfordi Pembroke College-ban az angol liberális politikai filozófia történetét. Kovács Zoltán kormányszóvivő elsők között került be 1992-ben a frissiben alapított Közép-Európai Egyetemre, ahol ráadásul 2002-ben PHD fokozatot is szerzett. Kovács egyébként – legalábbis életrajza szerint – kiemelkedő szakmai tanulmányutakat köszönhet Soros Györgynek, hiszen 1994 és 1995 között egyéves ösztöndíjjal Oxfordban tanulhatott a The Queen’s College-ban.
Cafetéria és béremelés
A kormány arra kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, vizsgálja meg a következő napokban, hogyan lehetséges készpénzesíteni a cafeteriát. A tervek szerint a magánszektorban a 450 ezer forintos cafeteriát úgy alakítanák át, hogy abból 100 ezer forint készpénz lenne, 350 ezer forint pedig SZÉP-kártyára kerülne. A közszférában 100 ezer forintot fizetnének készpénzben, 100 ezret pedig SZÉP-kártyára. Varga Mihálynak ezt a lehetőséget kell megvizsgálnia - közölte Lázár János. Jövőre 787 milliárdot fordítanak a közszféra dolgozóinak béremelésére, ez mintegy egymillió embert érint. A miniszter kiemelte: a magyar gazdaság növekedési üteménél nagyobb arányú béremelést valósítanak meg, de a közszférában régóta elmaradt béremelést pótolni kell. Lázár János közölte: 2017-ben a költségvetés bevételei fedezik a működtetéshez szükséges költségeket. A fejlesztések nélkül szufficites lenne a büdzsé, a fejlesztésekkel nullás egyenlegű, de az ország érdekében költeni kell a fejlesztésekre - mutatott rá.
Ide ne toloncolják vissza a menekülteket
Lázár János közlése szerint több európai uniós tagállam is Magyarországra akar visszaküldeni bevándorlókat, de ide nem lehet visszatoloncolni senkit, Görögországba kell küldeni az embereket. Magyarországra különböző uniós tagállamokból mintegy 52 ezer embert akarnak visszatoloncolni, a legtöbbet Németországból. Az ország viszont minden partnerének jelzi, hogy ezek a bevándorlók Görögországon keresztül érkeztek, és ha nem is regisztráltak ott, ez nem jelenti azt, hogy Magyarországra kellene küldeni őket - mondta. Lázár János felvetette, hogyan lehetséges az, hogy Törökországgal megegyezik az EU, azt biztonságos országnak tekinti, Görögországot viszont nem. Ez nem tartható álláspont - jelentette ki.
Magyar szervezetek feljelentése miatt vizsgálódik Brüsszel
Értelmezhetetlennek tartja Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt Magyarország ellen indított uniós kötelezettségszegési eljárást. Földügyben, amelyben újabb szakaszba lépett az Európai Bizottság eljárása, a tárcavezető nagy vitára, "háborúra" számít. Az eljárás értelmezhetetlen, mert a magyar állam egyetlen gyermekről sem tartja nyilván a származását. "Fogalmam sincs, az Európai Bizottság honnan tudja, hogy ki cigány és ki nem" - tette hozzá Lázár János. Megjegyezte, a brüsszeli eljárás magyarországi szervezetek bejelentése alapján indult el. Földügyben a Miniszterelnökség vezetője úgy nyilatkozott: a magyar és a brüsszeli álláspont távol áll egymástól, mert a magyar törvényhozás úgy döntött, külföldiek és gazdasági társaságok nem vehetnek földet Magyarországon. Ebben a kérdésben nagy vita, háború lesz - fogalmazott.
Forrás: MTI/atv.hu/24.hu, Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
