Pesti Srácok

A migránsok betelepítését és hazánk szankcionálását is megszavazta az uniónál a magyar baloldal

A migránsok betelepítését és hazánk szankcionálását is megszavazta az uniónál a magyar baloldal

A migránsok Magyarországra telepítését és a kényszerbetelpítést elutasító országok, így hazánk durva pénzügyi szankcionálását is megszavazták a magyar baloldali pártok EP-képviselői az Európai Parlament múlt heti strasbourgi ülésén. A PestiSrácok.hu utánanézett és kiderült, az ellenzéki MSZP-s és DK-s politikusok csont nélkül igent mondtak azon javaslatra, amellyel az Európai Parlament arra szólítja fel Brüsszelt, hogy "hozzon létre közös menekültügyi rendszert, valamint az EU találjon kézzelfogható megoldásokat a migránsok és menekültek jogszerű, legális és biztonságos bejutására az EU-ba". Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő szerint a magyar baloldali pártok EP-képviselői az ország érdekei ellen szavaztak Strasbourgban, a kényszerbetelepítéssel kapcsolatos döntésükkel minden "jóakaratú magyar polgárt hátba támadtak".

Az EU területén lévő migránsok családegyesítésére, közös menekültügyi rendszer felállítására, a migránsok gyors befogadására, a kényszerbetelepítésre és a bevándorlókból nem kérő tagállamok durva pénzügyi szankcionálására is igennel szavaztak a magyar baloldali pártok EP-képviselői az Európai Parlament múlt heti strasbourgi ülésén - nézett utána a PestiSrácok.hu. Az MSZP, a DK és a PM politikusai, Jávor Benedek, Molnár Csaba, Niedermüller Péter, Szanyi Tibor és Ujhelyi István mások mellett azt is megszavazta, hogy az unió minél gyorsabban integrálja és juttassa munkához a migránsokat.

Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő szerint a magyar baloldali pártok EP-képviselői az ország érdekei ellen szavaztak Strasbourgban, a kényszerbetelepítéssel kapcsolatos döntésükkel minden "jóakaratú magyar polgárt hátba támadtak". A politikus keddi budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a magyarországi baloldali pártok EP-képviselői egy európai parlamenti előterjesztés "határozott és büszke" megszavazásával támogatták a kényszerbetelepítést és az azt elutasító országok "durva" pénzügyi szankcionálását. Ezzel szemben "a magyar polgárok elsöprő többségének világos és egyértelmű az álláspontja: nemet mondanak a kényszerbetelepítésre", és felháborítónak tartják a kényszerbetelepítést elvető EU-tagállamok pénzügyi megbüntetését - mondta Deutsch Tamás.

PestiSracok facebook image
Deutsch Tamás:
Deutsch Tamás: A baloldal hátba támadta a magyarokat. Fotó: PestiSrácok.hu

A fideszes politikus a strasbourgi döntésről szólva kifejtette: az EU hétéves költségvetési időszakának közepénél egy felülvizsgálatot kell tartani, az EP az ezzel a folyamattal kapcsolatos szakmai álláspontját határozta meg a szóban forgó jelentésben. Ehhez az előterjesztéshez nyújtottak be szocialista és liberális EP-képviselők egy olyan módosító javaslatot - folytatta -, amely "egyértelműen kiáll a kényszerbetelepítés mellett, és egyértelműen arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy a kényszerbetelepítést elutasító uniós országokkal szemben a pénzügyi szankciók eszközét alkalmazza". A Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt elutasította ezt a módosító javaslatot, ám az EP baloldali többsége "valamennyi magyar baloldali képviselő igenlő szavazatának is köszönhetően" elfogadta - mondta.

Deutsch Tamás szerint a magyar baloldali EP-képviselők "emelt fejjel, kidüllesztett mellkassal, büszkén szavaztak a magyar érdekek ellen". A magyar baloldal pártjai "az itthoni sumákoláshoz képest (...) Strasbourgban kimondták a szót": "a kényszerbetelepítés mellett vannak", az ezt "elutasító EU-s tagországok pénzügyi megbüntetése mellett állnak" - összegezte véleményét. Hozzátette: a magyar baloldalnak ez a "kiállása" arra figyelmeztet, hogy "saját kezünkbe kell vennünk a sorsunk irányítását", amire az október 2-i kvótareferendumon lehetőségük lesz a magyaroknak.

Deutsch Tamást megkérdezték arról, hogy Dimitrisz Avramopulosz migrációért felelős EU-biztos szerint - mint azt egy kedden megjelent interjúban mondta - a magyar népszavazás nem fogja elrettenteni az EU-t migrációs politikájától. A Fidesz EP-képviselője erre úgy reagált: a görög biztos "mondja a magáét", személyében megtestesíti az Európa-szerte a polgárok többsége által elutasított elhibázott uniós menekültpolitikát. Hangsúlyozta: a népszavazáson születendő döntést az EU egyetlen intézménye sem írhatja felül.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.