Pesti Srácok

Náciztak, szárnyas kapuztak, most a migránsok miatt újra vasfüggönyt húznak a magyar határra az osztrákok

Náciztak, szárnyas kapuztak, most a migránsok miatt újra vasfüggönyt húznak a magyar határra az osztrákok

Száz kilométer hosszú kerítést épít az osztrák-magyar határszakaszra a magyar határzár miatt Magyarországot korábban lenácizó Ausztria. Az osztrák vasfüggöny már nem "kapu lesz oldalsó szárnyakkal", hanem fizikai határzár. Az osztrák kerítésépítés bizonyítja, hogy a migrációs krízis hatékony kezelésének ügyében Bécs úgy váltogatja álláspontját, mint más a fehérneműjét...

Hosszú, mintegy száz kilométernyi kerítést telepít Ausztria az osztrák-magyar határszakaszra - jelentette osztrák rendőrségi forrásra hivatkozva a dpa német hírügynökség, de az osztrák kerítésépítésről a német Die Zeit is írt. A német sajtóorgánumok szerint a 300 kilométeres határszakasz egyharmadát zárná le Ausztria, amelyre már minden előkészületet megtettek, így akár néhány nap alatt felhúzhatják a határzárat. Bécs akkor áll majd neki az építkezésnek, ha újabb menekülthullám érné el Ausztriát. A tervek szerint az intézkedés akkor lép érvénybe, ha naponta több mint 30 migráns közelíti meg a zöldhatárt. Jelenleg egyébként naponta húsz bevándorló lép Ausztria területére.

Pikáns, de Bécs nem a menekültáradat megállításával próbálja legitimálni kerítésépítését, hanem a német dpa szerint mindezt úgy kommunikálja, hogy Ausztria csak Magyarországra és a magyar kormányra akar nyomást gyakorolni, hogy Budapest fogadja vissza a magyar-osztrák határon átlépő menedékkérőket. Ismert, a magyar kabinet korábban világossá tette, Magyarország egyetlen menekültet sem vesz vissza nyugatról.

Az osztrák kerítésépítés azért is érdekes, mert korábban éppen Werner Faymann akkori osztrák kancellár nácizta le Magyarországot és az Orbán-kormányt a menekültügyi intézkedések és a magyar-szerb határon felhúzott kerítésépítés miatt. Tavaly novemberben pedig, amikor Faymannék 3,7 kilométer hosszú kerítést építettek az osztrák-szlovén határ egy részére az ex-kancellár azt találta mondani, hogy az nem is kerítés, hanem "kapu oldalsó szárnyakkal". Az osztrák kerítésépítés bizonyítja, hogy a migrációs krízis hatékony kezelésének ügyében Bécs úgy váltogatja álláspontját, mint más a fehérneműjét...

PestiSracok facebook image
APA17660838 - 27032014 - RUST - STERREICH: BK Werner Faymann am Donnerstag, 27. MŠrz 2014, anl. der Klubtagung 2014 der Wiener SP in Rust. APA-FOTO: HERBERT NEUBAUER
Faymann a magyar kerítés miatt nácizta le az Orbán-kormányt, most már Bécs is határzárat épít. APA-FOTO: HERBERT NEUBAUER

A két ország miniszterelnöke, Christian Kern és Orbán Viktor egyébként július 26-án találkoznak, hogy bevándorlási kérdésekről egyeztessenek.

Vezető fotó: bild.de

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.