Rétvári Bence: Az MSZP Brüsszelt szeretné kiszolgálni a kényszerbetelepítéssel
Az MSZP Magyarország helyett Brüsszelt szeretné kiszolgálni a kényszerbetelepítéssel. Kunhlami Ágnes pedig összekeveri a szezont a fazonnal azon kijelentésével, miszerint egy sikeres kvótareferendum veszélyezteti a magyar gyermekek jövőjét és elvonja a társadalom figyelmét az oktatásról és a „rohadó kórházakról” – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Rétvári Bence. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közlése szerint a Magyar Kórházszövetség és a tárca javaslatai között sok tekintetben hasonló az irány, de ez egy hosszú tárgyalási folyamat lesz, melynek célja a betegek és nem más szereplők érdekében kialakult kompromisszum és a kórházi struktúra oly módon való átalakítása, hogy az gazdasági szempontból optimális legyen.
Sok tekintetben hasonló az irány a Magyar Kórházszövetség és a minisztérium javaslatai közt. A mostani kormányzati javaslat térségi szinten hozná be a kancellárokat. A Kórházszövetség 2014-es javaslata talán még ennél is ambiciózusabb volt, ugyanis kimondta az "egy megye egy kórház elvet"és megyei szinten nem csak az összes kórházat vonta volna egy igazgató irányítása alá, de az alap- és szakellátási intézményeket is – mondta PestiSrácok.hu-nak Rétvári Bence. A kancellárrendszer egy olyan modell, amelyik – egy hasonló adósságokkal küzdő területen – a felsőoktatásban már bevált. Nem csak, hogy sikeresen konszolidálta az intézmények adósságát, de növelte is a készpénz állományát – hangsúlyozta az EMMI parlamenti államtitkára. Mint mondta, ott is "hasonló kérdések és aggályok vetődtek fel a bevezetés előtt, mint most az egészségügyben."
Az egyetemi sikerek, a felsőoktatásban stabilizálódott gazdasági helyzet jól mutatja, hogy a kancellárrendszer jól működik, ezért nincs kétség afelől, hogy a megfelelő változtatások mellett az kórházak esetében is beválik majd
– fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.
Tovább egyeztetnek a kórházszövetséggel és várják a javaslataikat, amelyek mentén közösen tudják majd kialakítani az új struktúrát. A cél a kórházak gazdasági helyzetének optimalizálása.
Olyan időben zajlik az átalakítás, amikor forrástöbblet van az egészségügyben, ugyanis jövőre a GDP fél százalékával jut több az ágazat számára. Ezt kell kihasználni és belefogni a strukturális átalakításokba, mivel az egészségbiztosítási alap főösszege jövőre 2000 milliárd fölé nő. Az új rendszert jövő januártól szeretnék elindítani, addig hosszú és intenzív tárgyalások várhatók az érintettekkel. Az államtitkár bízik abban, hogy minden egyeztetéssel közelebb kerülnek az álláspontok és akár már szeptemberben le tudnak tenni konkrétumokat a kormány illetve a Parlament elé.
Rétvári Bence a Kelenföldre tervezett "szuperkórházat" ért kritikákkal kapcsolatban úgy fogalmazott, a terület kiválasztását komoly előkészítő munka előzte meg, komplex szempontrendszer alapján döntöttek. A könnyű megközelíthetőség volt a legfontosabb prioritás. A szuperkórházak lényege, pedig, hogy minden vizsgálat egy helyen elérhető legyen a betegek számára. Ezek a központok az év 365 napjában, minden területen teljes körű ellátást biztosítanak majd, vagyis a jövőben nem fordulhat elő olyan, hogy valakit átküldenek egy másik intézménybe.
A kényszerbetelepítés sorskérdése a mostani generációnak. "Nem szabad összemosni sem az oktatás ügyével, sem az egészségüggyel" – hangsúlyozta Rétvári, reagálva Kunhalmi Ágnes pénteki kijelentésre, miszerint a sikeres népszavazás komoly károkat okozhat az oktatásnak, az október 2-i referendum pedig csak figyelemelterelés.
Hazánk az első az európai nemzetek sorában, amely népszavazással dönthet arról, kivel akar együtt élni és kivel nem. A brüsszeli javaslat Európára erőltetésének következménye a brexit is, amely jól mutatja, hogy az EU vezetése teljesen elveszítette a realitás talaját
– mondta az államtitkár.
Emlékeztetett, hogy 2010-ben a magyar oktatási rendszer teljes csődben volt, az előző kormány 1300 milliárdos adósságot halmozott föl. Az intézményeket az állami kézbe vétel mentette meg. Az akkori helyzet, az iskolák körüli bizonytalanság mind a tanárok, mind a diákok teljesítményére rányomta a bélyegét. Éppen ezért volt szükség arra, hogy az állam felelősséget vállaljon ezen a téren.
Hozzátette, az MSZP nem csak az inflációt nem követte az oktatási kiadások terén, de több száz milliárdot vont el összességében a területtől a 2002-es és a 2006-os költségvetésben. "Csak a 13. havi fizetések megvonásával több mint 70 milliárdot vettek el a pedagógusoktól. Az egészségügyben végrehajtott privatizációval pedig 1700-ról 1500 milliárdra csökkentették az egészségügyi alap összegét" – fejtette ki az államtitkár.
A kényszerbetelepítés egy sorskérdés. Meghatározza Európa közbiztonságát, gazdaságát, kulturális valamint a terrorizmussal kapcsolatos helyzetét, éppen ezért fontos, hogy mindenki elmondja ezzel kapcsolatban a véleményét
– hangsúlyozta Rétvári Bence, hozzátéve, az "MSZP Magyarország helyett inkább Brüsszelt szeretné kiszolgálni, és a kényszerbetelepítés pártján vannak." Ha nem így lenne, ki mernének állni és nemet mondanának a brüsszeli javaslatra.
Forrás: PestiSrácok.hu , fotó: PestiSrácok.hu/Horváth Péter Gyula
