Pesti Srácok

Köszönet a hősöknek - Egy hónapig tart az ’56-os hangulat a Pesti Srácok Emlékparkban

Köszönet a hősöknek - Egy hónapig tart az ’56-os hangulat a Pesti Srácok Emlékparkban

Hivatalosan is megnyílt a Pesti Srácok ’56-os Emlékpark, amely több mint egy hónapon át rendezvények sokaságával, történelmi, kulturális, életmódbeli és gasztronómiai visszaemlékezésekkel eleveníti fel a 60 évvel ezelőtti világot az érdeklődőknek. A sajtótájékoztatón részt vett Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és az ’56-os Emlékbizottság társelnöke, Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere, Rácz József Sándor ’56-os elítélt szabadságharcos, valamint Stefka István, a PestiSrácok.hu lapigazgatója, számos 56-os interjúkötet szerzője.

Schmidt Mária elmondása szerint az emlékév célja, hogy megköszönjük a még köztünk lévőknek, amit 60 éve tettek, valamint elmondani azoknak, akik nem látták, hogy a magyar nép hogyan küzdött a szabadságáért.„Ezek az októberi ifjak 1848 márciusi ifjainak utódai. ’56-ban olyan emberek ragadtak fegyvert, és harcoltak a szabadságért, akik nem erre készültek. Hétköznapi emberek voltak, akiket a történelem más feladat elé állított, de ők megfeleltek ennek, megtették, amit megkövetelt a haza” – mondta az Emlékbizottság társelnöke, hozzátéve, hogy reményeik szerint A magyar szabadság éve az együttműködésről és a büszkeségről fog szólni.

Józsefváros polgármestere örömét fejezte ki, hogy az a városrész adhat otthont a Pesti Srácok Emlékparknak, ahol 1956-ban az első lövések eldördültek, és ahol olyan szimbolikus helyszínek találhatók, mint a rádió épülete, a Corvin köz vagy az egykori Köztársaság tér. „Az egykor szebb napokat látott városrész a 70-80-as évekre hírhedté vált, ami nem független 56-tól. A kádári diktatúra így büntette a városrészt a forradalomban és a harcokban játszott szerepéért, és így alakult ki az a városkép, amely nem volt méltó a megelőző két évszázad városképéhez” – mondta Kocsis Máté, aki szerint ezt nem szégyenként, inkább büszkeségként fogják fel. Hozzátette, ez az évforduló a nemzeti identitásunk megerősítésére is kiváló alkalom:

PestiSracok facebook image

Stefka István felelevenítette, hogy a Pesti Srácok ’56-os Emlékparknak helyet adó Horváth Mihály tér környékén nőtt fel, ott volt az 56-os harcok idején, és azt is látta gyerekként, ahogy mosóteknőkben cipelik el a halottaikat az apák és nagyapák. Stefka István szerzője többek között a PestiSrácok.hu oldalán is elérhető Ötvenhat arcai című kötetnek, s most ő szólaltatta meg Rácz József Sándort, aki másodéves orvostanhallgatóként szintén a Józsefvárosban harcolt annak idején. „Amikor 24-én meghallottam a tankokat, megszületett bennem a döntés, hogy harcolni fogok a hazámért, mert ettől magasabb, szebb célt nem lehet elképzelni. Aznap este már őrt álltam a Corvin közben – mondta az egykori pesti srác. – Egyszer rámlőtt egy tank, és éppen hogy megúsztam. Sok ilyen mozzanat volt, de mindent megtettek, hogy felszabadítsuk az országot, és az maga dönthessen a sorsáról.”

'56-os hagyományőrzők (kép: PestiSrácok / Horváth Péter Gyula)
A Magyar Tartalékosok Szövetsége '56-os hagyományőrzői - Fotó PestiSrácok.hu/Horváth Péter Gyula

Rácz József Sándor a Politikai Foglyok Országos Szövetsége 56-os tagozatának elnökeként is mindmáig feladatának tartja az ’56-os eszme éltetését, mert – mint mondta – négy társa fekszik a 301-es parcellában.

Rácz József Sándort életfogytig tartó börtönre ítélték a Corvin köz körüli ellenállásban való részvételéért, a '63-as amnesztiával szabadult, de az orvosi egyetemet sosem folytathatta, kétkezi munkásként ment nyugdíjba.

Az emlékpark programjai az emlekpark.pestisracok.hu címen találhatóak meg, ma a Nagy Imre szerepéről szóló történészvitával, majd este hét órakor az Pesti Srácok 1956 Fénylő arcai – összművészeti előadással folytatódik a program. Az előadások egy részét a PestiSrácok.hu nyitóoldalán élő (stream) közvetítésben is láthatják.

Hagyományőrzők a Pesti Srácok Emlékpark előtt - Fotó: Horváth Péter Gyula

PESTISRÁCOK.HU - Fotó: Horváth Péter Gyula, Videó: Szabó Fruzsina, Kerekes Kozmi András és Tihanyi Rita.

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.