Máig nincsenek felelősei a 2006-os véres rendőri túlkapásoknak
Felsőbb utasításra nem vonták felelősségre az elszabadult rebiszeseket Fotó: csepel.info
Tíz éve nincsenek felelősei azoknak a véres rendőri brutalitásoknak és túlkapásoknak, amelyek Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök őszödi beszédének kiszivárogtatása után kezdődő tüntetéssorozat résztvevőit, valamint vétlen járókelőket érték. A 2006-os őszi események miatt Bene László volt országos és Gergényi Péter volt budapesti rendőrkapitány, valamint társaik ellen zajló eljárásban első fokon nevetségesen enyhe ítéletet hozott a Fővárosi Törvényszék, az akkori politikai vezetés pedig nem került a vádlottak padjára. A 2006-os törvénysértések hátterét vizsgáló Balsai-jelentés, illetve a bizottság munkájában kulcsszerepet vállaló Völgyesi Miklós szerint is megkerülhetetlen lett volna Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök büntetőjogi felelősségre vonása.
Emlékezetes, tíz éve szivárogtatták ki Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét, amit a bukott miniszterelnök az MSZP zártkörű frakcióülésén mondott el 2006. május 26-án. A beszéd tartalma óriási felháborodást keltett és országszerte spontán tüntetések kezdődtek. Gyurcsány és a kormány lemondását követelték. Másnap a tüntetők egy - erőszakos, garázda - csoportja megrohamozta a Magyar Televízió székházát, amit nem tudtak megvédeni a vidékről odavezényelt, rosszul felszerelt rendőri osztagok. Tény, hogy sok rendőr az erőszakos garázdák miatt súlyosan megsérült és halálfélelmet élt át, miközben a felső vezetés nem intézkedett az erősítésről. A következő napon a rendőrség gyakorlatilag bosszúhadjáratot indított és a 2006 -os őszi rendőrterror idején több száz embert vettek őrizetbe az azonosító nélküli, utcára kivezényelt, maszkban és sisakban szolgálatot teljesítő , elszabadult rebiszesek. A bíróság első fokon, futószalagon csaknem kétszáz embert helyezett előzetes letartóztatásba. A döntések 95 százalékát végül korrigálta ugyan a másodfokú bíróság, de addig az ártatlanul fogvatartott fiataloknak jogsértések özönét kellett elviselniük. Utóbbiak közé tartozik Csáki Lívia és Garamszegi Laura is. Megpróbáltatásaikról a PestiSrácok.hu is beszámolt,
A szégyen napja
A őszi események legvéresebb és legbrutálisabb napja 2006. október 23-a volt. Ismert, az 1956-os forradalom kitörésének ötvenedik évfordulóján a fővárosi Astoriánál a Fidesz ünnepi tömeggyűlést szervezett. A megemlékezés végeztével, az onnan hazafelé igyekvő békés civilekre a rendőrség lovasrohama rászorította az őszödi beszéd miatt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök távozását immár szeptember 17-e óta hiába követelő tüntetőket, s a rendőrség az egybepréselt tömeget egyként kezelve kezdett az oszlatásukba. Ma már tény, hogy aránytalan mértékben, szükségtelenül és törvénysértően alkalmaztak erőszakot a rendőrök. A diktatúrákat idéző megfélemlítő akciónak 167 sérültje volt (köztük 17 rendőr és 5 külföldi), 33-an szorultak kórházi kezelésre. Gumilövedékek miatt fél szemére megvakult a tüntetések két résztvevője is. Hiába éltek több százan is panasszal bántalmazásuk miatt az ügyészségen, mivel a sisakban, maszkban, azonosítószám nélkül oszlató rendőrök többségét nem lehetett azonosítani, csupán hatuk ellen emeltek vádat 2007 áprilisáig. A mai napig az sem derült még ki, hogy kik juttatták kórházba a Fidesz egykori szóvivőjét, Révész Máriuszt, akit szintén összevertek az egyenruhások. Fordulat a 2006-os ügyekben a 2010-es kormányváltás után történt, amikor maga Orbán Viktor miniszterelnök tett ígéretet arra, hogy kivizsgálják a történteket, emellett a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomozást indított a 2006-os őszi események miatt, melynek eredményeként Bene László volt országos főkapitányt, Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt, Dobozi József, a Rendészeti és Biztonsági Szolgálat (REBISZ) volt parancsnokát és Mittó Gábort, a Szabadság tér helyszíni vezetőjét, valamint 14 társukat csupán elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolták meg, azaz a a tíz évvel ezelőtti gyalázatért, szemkilövetésekért, a viperákért, az azonosítószám mellőzéséért nem kell felelniük. Gergényiék egyébként megrovással megúszták az első fokú büntetőpert.
Gyurcsány megúszta a felelősségre vonást
A Központi Nyomozó Főügyészség vádjával szemben sokkal súlyosabb megállapításokat tett Balsai István volt miniszterelnöki megbízott, aki szerint a rendőri vezetők nem szakmai tévedésből, hanem legfelsőbb politikai utasítás alapján cselekedtek 2006 őszén. Balsai jelentése szerint szükségszerű lett volna vizsgálni Gyurcsány Ferenc politikai és jogi felelősségét is. A jelenlegi alkotmánybíró által fémjelzett jelentés ugyanis kiemelte, Gyurcsány Ferencnél felvetődhetett a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is. Balsai magyarázatul hozzátette:
A törvényi szabályozásra figyelemmel a terrorcselekménynek nem csak a külföldi sajtóhírekből és mozifilmekből a közvélemény által is ismertebb cselekmény minősülhet, hanem hatályos büntetőjogunk szerint a lakosság megfélemlítése is, amennyiben az erőszakkal párosul.
A volt miniszterelnöki megbízott szerint „ami 2006. október 23-án történt Budapest belvárosában, az alkalmas volt a lakosság megfélemlítésére, ugyanis nemcsak a közterületeken jelen lévők, de a tévénézők tudatában is alappal keletkezhetett reális félelemérzet.” A jelentés hangsúlyozta, megalapozottan feltehető, hogy az október 23-i tömegoszlatást vezető rendőri vezetők “nem gondatlanságból vagy egyszerű szakmai tévedésből, hanem magatartásuk következményeit előre látva annak a tudatában cselekedtek, hogy ezzel a békés állampolgárok gyülekezési jogát korlátozzák“. Völgyesi Miklós nyugalmazott legfelsőbb bírósági tanácselnök 2011 októberében terrorcselekmény miatt feljelentést is tett Gyurcsány és a politikai-rendőri vezetés ellen, azonban az ügyészség végül nem indított nyomozást. Pedig szerinte az ellenzéki tüntetés szétverését a rendőri vezetés politikai háttértámogatás, utasítás nélkül nem merte volna meglépni. A parancs kiadására pedig egyedül Gyurcsánynak volt lehetősége - tette hozzá.
Címlapfotó: csepel.info
