Czeglédy Csaba szerint azzal nincs baj, ha azt írjuk, Gyurcsány hazudott a bíróságon
Megkezdődött a bíróságon annak a sajtópernek a tárgyalása, amelyet azért indított Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke a PestiSrácok.hu ellen, mert a 2006-os rendőrterrorról szóló egyik cikkünkben úgy vélekedtünk, a volt miniszterelnök a rendőri vezetők perében hamisan tanúskodott a bíróságon. Gyurcsány állítja, bűncselekménnyel vádoljuk, ezért helyreigazítást követel, szerintünk viszont az általunk ismert tények és nyilatkozatok tükrében annyi minimum kijelenthető, hogy az egykori kormányfő meghallgatásakor az igazság nem minden részletét bontotta ki a bíróság előtt.
Pénteken megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken annak a sajtó-helyreigazítási pernek a tárgyalása, amelyet azért indított Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök a PestiSrácok.hu ellen, mert a 2006-os rendőrterror tíz éves évfordulójáról szóló cikkünkben úgy vélekedtünk, a bukott miniszterelnök hamisan tanúskodott a bíróságon. A DK-elnök keresetében leszögezte, hogy szerinte nem követett el hamis tanúzást. Az egykori kormányfőt egyébként az a Czeglédy Csaba szocialista politikus képviseli, akiről portálunk több írást is közölt már. Erről bővebben itt és itt olvashat. A bukott miniszterelnök jogi képviselője a bíróságon főképp azt szajkózta és nehezményezte, hogy cikkünkkel és főleg annak címével a Demokratikus Koalíció elnökét bűncselekménnyel vádoltuk.
Véleményt közöltünk
Ugyanakkor portálunk jogi képviselője, ifjabb Balsai István azzal érvelt a bíróságon, hogy Gyurcsány mint politikus, volt miniszterelnök, és jelenleg, mint a Demokratikus Koalíció párt elnöke közéleti szereplőnek tekintendő, így a véleménynyilvánítás szabadsága szélesebb körben védelmezi a vele kapcsolatos írásokat, tudósításokat. Azaz egy vélemény leírása nem lehet sajtó-helyreigazítás alapja. Hozzátette még, hogy Gyurcsány szerepével kapcsolatban az általunk megismert – a volt miniszterelnököt cáfoló – tények és nyilatkozatok alapján fogalmaztunk meg véleményt és vontuk le azt a következtetést, hogy az egykori kormányfő nem mondott igazat a rendőri vezetők perén tett vallomásában. Ezt alátámasztva azzal érveltünk a bíróságon, hogy noha például Gyurcsány azt vallotta, nem ő adott utasítást az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján elkövetett rendőri erőszakra, ezt a kijelentést cáfolja Balsai István volt miniszterelnöki megbízott által 2011-ben készített, majd az Országgyűlés által nagy többséggel elfogadott jelentés is, amely szerint a rendőri vezetők nem szakmai tévedésből, hanem felsőbb politikai utasítás alapján cselekedtek 2006 őszén. Balsai jelentése szerint szükségszerű lett volna vizsgálni Gyurcsány Ferenc politikai és jogi felelősségét is. A jelenlegi alkotmánybíró által fémjelzett jelentés kiemelte, Gyurcsány Ferencnél felvetődhetett a terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is. Megemlítettük azt is, hogy Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke is úgy nyilatkozott a PestiSrácok.hu-nak, hogy a 2006. október 23-ai megemlékezés szétverését a rendőri vezetés politikai háttértámogatás, utasítás nélkül nem merte volna meglépni és a parancs kiadására pedig egyedül Gyurcsánynak volt lehetősége.
Saját bizalmasai is cáfolták vallomását
A törvényszéken emellett még arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a volt miniszterelnök tanúvallomását saját korábbi beosztottjainak elmondásai is cáfolták a rendőri vezetők perén, és erre a pert tárgyaló bíró is utalt az egyik tárgyaláson. A volt miniszterelnök ugyanis a bíróság előtt arról beszélt, hogy a titkosszolgálatoktól nem érkezett arra vonatkozóan jelzés az televízió ostroma előtt, hogy rendbontó cselekményre készülnének bizonyos csoportok és ezt nekik, az azóta már kémkedéssel vádolt volt titkosszolgálati főnök, Galambos Lajos is megerősítette. A rendőri vezetők perét első fokon tárgyaló bíró, Kiss Károly azonban arra hívta fel meghallgatásakor a DK elnökének figyelmét, hogy szavainak ellentmond, hogy Galambos a per korábbi tárgyalásán úgy nyilatkozott, a szolgálatoknak voltak információi arról, hogy egyesek törvénysértésekre készülnek. Gyurcsány az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján történt események tisztázásával kapcsolatban is ellentmondásba keveredett, hiszen azt állította, tudtak róla és tájékoztatták is a Fideszt, hogy kockázatai lehetnek az Astoriánál tervezett megemlékezésnek. Gyurcsány szerint a titkosszolgálatoktól olyan jelzéseket kaptak, hogy rendzavarók bizonyos körei összekeveredhetnek a fideszes megemlékezőkkel. Csakhogy a bíróság emlékeztette a volt miniszterelnököt, hogy Szilvásy György a nemzetbiztonsági és honvédelmi bizottság együttes ülésén ennek éppen az ellenkezőjéről számolt be.
Ha azt írjuk, Gyurcsány csak hazudott, nem lettünk volna beperelve
Megjegyeztük azt is, hogy Gyurcsány egyik kijelentését maga az elsőfokú ítélet indoklása is cáfolja. A DK-elnök ugyanis azt mondta, hogy az akkori kormányon belül nem volt olyan elvárás, hogy a 2006 őszén törvénytelenségeket elkövető rendőröket megóvják a felelősségre vonás alól. Ezzel szemben az írásos ítélet azt tartalmazza, hogy a Gyurcsány-kormánynak és a kormánypártoknak nem volt érdekük, hogy a bűncselekményeket elkövetett rendőröket a lehető leggyorsabban eljárás alá vonják, ezért az erre vonatkozó törvényjavaslatot feltehetően „egy befolyásos kormánypárti politikus megfúrta”. 2007-ben ugyanis volt olyan felvetés, hogy katonai eljárásban vizsgálják a tévéostrom éjszakán és az október 23-án történteket, így, ha a javaslatot elfogadják, jóval korábban megkezdődhettek volna a felelősségre vonások és nem kellett volna hosszú éveket várni Gergényiék bíróság elé állítására. Gyurcsány jogi képviselőjének, Czeglédy Csabának a kérdésére azt is hangsúlyoztuk, a kifogásolt cikk címét, hogy "A 2006-os rendőrterror fő felelőse kétség kívül Gyurcsány, aki a bíróságon is hamisan tanúzott" úgy is érthetjük, hogy a bukott miniszterelnök feltételezhetően "az igazság nem minden részletét bontotta ki a bíróságon". Czeglédy erre később rávágta, hogy ha ezt adtuk volna az írás címének, akkor nem lettünk volna beperelve. Azaz Gyurcsánynak, úgy tűnik, azzal nem lett volna baja, ha leírjuk, hazudott a bíróságon. Ami egyébként nem mellékesen egyet jelent a hamis tanúzással...
A sajtó-helyreigazítási perben november 30-án hoz döntést a bíróság.
Pontosítás
A 2016. november 18. napon megjelent „Czeglédy Csaba szerint azzal nincs baj, ha azt írjuk, Gyurcsány hazudott a bíróságon” címmel megjelent cikkünk címében és tartalmi részében közölteket azzal pontosítjuk, hogy dr. Czeglédy Csaba, Gyurcsány Ferenc jogi képviselője a tárgyaláson azt mondta, hogy a PestiSrácok.hu Szerkesztősége ezerféle címet adhatott volna perbeli cikknek. Például, ha az lett volna a cikk címe, hogy Gyurcsány Ferenc össze-vissza beszél, vagy ellentmondásba keveredett, nem kellett volna bíróság elé állni. Továbbá amennyiben a perbeli cikk címében az szerepelt volna, hogy nem biztos, hogy Gyurcsány Ferenc az igazság minden részletét kifejtette, akkor sem lett volna bírósági per. A perbeli cikk címe azonban dr. Czeglédy Csaba szerint egy konkrét bűncselekménnyel hozta összefüggésbe Gyurcsány Ferencet.
Címlapfotó: MTI
