Fejlesszünk együtt! - További segítségre van szükségük a tanároknak
Két héttel ezelőtt tartottak megbeszélést a Fejlesszünk együtt! programról, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával augusztus közepén indított útjára az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A találkozóra kevesen mentek el és az elhangzott eredményekből úgy tűnik, az érintett 1000-1500 pedagógus csöppet sem optimista. Segítségre lenne szükségük, továbbképzés és tankönyv formájában, mert az új tantárgy olyan képességeket kíván, aminek a kifejlesztésére több idő kellett volna. Sokan úgy érzik, magukra maradtak a feladattal, miközben a komplex természettudományok bevezetésének célja az lett volna, hogy felkeltsék a gyerekekben a természettudományok iránti vágyat és formálják bennük az ilyen irányú szemléletet.
Tavasszal dőlt el, hogy a szakgimnáziumokká átnevezett szakközépiskolákban egy komplex természettudomány nevű tantárgyváltja majd fel ősztől a reál tárgyakat, vagyis a fizikát, kémiát, biológiát és földrajzot. Mivel az új tantárgyhoz nem készült tankönyv, segítségképpen az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával elindította a Fejlesszünk együtt! programot. Ezt a programtervet támogatja és megvalósulását segíti többek között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), több felsőoktatási intézmény, szakmai szervezet és a Prezi. A cél az volt, hogy egy olyan ismeretanyagot állítsanak össze a négy természettudományos tárgyból, amely felkelti a gyerekek érdeklődését a természettudományok iránt és fejleszti természettudományos gondolkodást.
Közöny lett úrrá a tanárokon
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet székházában két héttel ezelőtt megtartott találkozón összegezték az eddigi eredményeket. Itt hangzott el, hogy az OFI munkatársai a szeptemberi tájékoztató kampány során tíz helyszínre mentek el, hogy bemutassák a tanároknak a rendelkezésükre álló segítséget, azokat a tanári segédanyagokat, amelyeket a Nemzeti Köznevelési Portálon érhetnek el ingyenesen. "Ezekre az alkalmakra azonban meglehetősen kevesen mentek el, összesen 460-an" - mondta el a PestiSrácok.hu-nak dr. Szalainé Tóth Tünde a Nemzeti Pedagógus Kar Ember és természet szakmai tagozat elnöke. Ennél kevesebben voltak azok, akik vállalták, hogy közreműködnek a tantárgy tanításához szükséges anyagok kidolgozásban, kipróbálnák, véleményeznék a szakmai anyagokat.
Szomorú tény az is, hogy a Nemzeti Köznevelési Portálon (NKP) elérhető tanári eszközcsomagra eddig nagyon kevés pedagógus volt kíváncsi, pedig a mostanra 22 témakörre bővült ismeretanyag teljesen jól használható és szinte minden benne van, amire szükség lehet.
A tanárok az iskolák profiljának megfelelően tudnának belőle csemegézni
- tette hozzá. Ennek ellenére nem túl nagy az érdeklődés az eszközcsomag iránt. Azt azonban érdekes statisztikai adatnak tartja az egyébként biológia-kémia szakos tanárnő, hogy az a kevés látogató főként a legfrissebb témaköröket böngészi.
Ahány iskola, annyi szokás...
Iskolánként eltérő megoldást találtak ki a komplex természettudomány tanóra megtartására - derült ki az OFI által készített kérdőívből. A legtöbb iskolában osztályonként egy pedagógus tanít. Majdnem ugyanennyi intézményben az a metódus, hogy a különböző szaktanárok egyszerre vannak bent az órán vagy témákra megosztva váltják egymást. A legmegdöbbentőbb mind közül az volt - és ez nem egyedi elszigetelt eset - hogy több iskolában az óraszámok miatt az alapvetően humánnak számító történelem-földrajz szakos tanárra bízták a tantárgy oktatását.
Elképzelni is nehéz, hogy ők hogyan taníthatnak
fűzte hozzá Dr. Szalainé Tóth Tünde.
És miből tanítanak?
Főként tankönyvből
- mondja a szakember. Legtöbben a korábbi szaktárgyi tankönyvekhez nyúlnak vagy az interneten keresnek plusz dolgokat az órához. A OFI rákérdezett a tanároknál arra, szerintük vajon "alkalmas-e ez a komplex természettudomány tantárgy a természettudományos szemlélet fejlesztésre?" A tanárok többsége szerint úgy, ahogy most van, nem alkalmas a tantárgy a szemlélet formálásra és fejlesztésre. Véleményük szerint azt kellene elérnia diákoknál ez alatt az egy év alatt, hogy megszeressék a természettudományokat, és utána ők eldöntik akarnak-e vele hosszabb távon foglalkozni.
A Nemzeti Pedagógus Kar Ember és természet szakmai tagozat elnöke egyébként úgy látja, a Fejlesszünk együtt! program nagy önállóságot vár el a tanártól. Szerinte jó dolog benne, hogy a tanár az osztály profiljára tudja szabni, hogy milyen mélységig tanít meg egy-egy témakört. Az biztos, hogy előzetes felkészülést igényel a tanár részéről és feltétele a digitálisan felszerelt osztályterem. Felvet azonban egy kérdést: "ki tudja-e minden tanár használni ezt az önállóságot?" Szaktanácsadóként azt tapasztalja, sokaknak szüksége van szakmai „sorvezetőre”, például egy jó tankönyvre, mert nem merik vagy nem szeretnék kihasználni az önállóságot, tanári szabadságot. Mint mondja a szakgimnáziumi közismereti tantárgyakat tanító kollégáknak sokszor az a legnagyobb gondjuk, hogyan kössék le 45 percig a motiválatlan diákokat.
Segítségre van szükségük
Véleményét mások is osztják, miszerint helyesebb lenne a tantárgyat természettudománynak hívni a komplex természettudományok helyett. Ahhoz, hogy a tantárgy elérje célját, vagyis megtanítsa a diákokat a természettudományos gondolkodásra, nem elég a heti három óra. Aggodalmát fejezete ki amiatt, hogy azzal, hogy a szakgimnáziumok a saját profiljukhoz igazítják a tantárgy oktatását, elvesznek bizonyos tartalmak és kimaradnak területek. Például, amikor egy vegyipari szakgimnázium a kémia oldaláról közelítik meg a témákat, ott előfordulhat, hogy nem érintik az öröklődés területét - amely az általános iskolákban egyáltalán nem volt tananyag -, és ha kimarad a szakgimnáziumokban is, akkor semmi ismerete nem lesz egy érettségizett szakembernek a tulajdonságok öröklődéséről és a genetikai információ lényegéről – érzékeltette a problémát dr. Szalainé Tóth Tünde.
Hosszútávon a tanárképzés változására van szükség, legalább arra, hogy a természettudományos szakos hallgatók néhány kredites tantárgy keretén belül tanulhassanak „komplex természettudományt” is
– szögezi le. A szakember szerint a tanároknak segítségre van szükségük, hiszennagy a bizonytalanság. Hozzátette: Tovább kellene folytatni a tájékoztató előadássorozatot, az eszközcsomagok használatához kellenek továbbképzések és a jó tankönyv. Ha ezeket nem kapják meg a tanárok, akkor nem lesznek motiváltak és csak „púp lesz a hátukon”a tantárgy. A diákok pedig nem fogják megszeretni a természettudományokat.
Címlapfotó: vakbottyangimnazium.hu
