Már a NAV is nyomoz a Quaestor börtönviselt strómanja után

Költségvetési csalás bűntettének gyanújával a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is nyomozást indított abban a Quaestor-ügytől elkülönített eljárásban, amely a bukott strómant, Orgován Bélát érintheti, aki 2015 márciusában tíz napra papíron átvette a Quaestor vezérigazgatói tisztségét Tarsoly Csabától - értesült a PestiSrácok.hu a NAV Bűnügyi Sajtóirodájától. A Quaestor-vezérrel és társaival szemben bűnszervezetben elkövetett csalás, sikkasztás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában. Büntetőügyüket tavaly nyáron kezdte el tárgyalnia Fővárosi Törvényszék. Tarsoly Csabával szemben a vádirat 753 rendbeli bűncselekményt tartalmaz. A vád szerint a bűnszervezet Tarsoly irányítása alatt működött, hozzá csatlakozott a Quaestor-csoport vezetőtestületének még három tagja, őket könyvelők, informatikusok és más vezető beosztású alkalmazottak segítették. Az ő feladatuk volt egyebek mellett a felügyelet megtévesztése, az eltulajdonított értékekről titkos nyilvántartás vezetése, valamint az ügyfeleket megtévesztő marketinges kampány menedzselése, majd egy piramisjátékhoz hasonló rendszert hoztak létre. Ha a bíróság bűnösnek találja őket, 5-től 25 évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak.

Tarsoly helyét vette át, papíron

A brókerbotrány kirobbanása után nem sokkal derült ki, hogy egy nyolc általánost végzett, üzletszerű kéjelgés elősegítése és emberölés kísérlete miatt is elítélt korábbi tápiósági közmunkás, Orgován Béla lett Tarsolyék helyett a cég vezetője. A Quaestor-stróman saját – kiszivárgott - vallomásában azt állította, hogy azért vállalta el a vezérigazgatói szerepet, mert ki szerette volna próbálni magát ügyvezetőként, illetve úgy látta, ezzel meg lesz alapozva a jövedelme. Orgován a Quaestor bukásának előestéjén lett a Quaestor Invest Kft. ügyvezetője, szolgálataiért bruttó 250 ezer forintos havi fizetést ígértek neki, de végül ebből persze semmi nem lett. Nem sokkal később a Quaestor Pénzügyi Zrt. vezérigazgatói posztjára is felkérték, ezt a munkát 500 ezer forintért vállalta el, de végül a fizetését sem vehette fel a büntetett előéletű stróman.

Mindent aláírt, amit kértek tőle

A nyomozóknak elmondta azt is, hogy őt a botrány kirobbanása előtti napokban választották ki, találkozott is Tarsoly Csabával, de nem sokat beszélgettek. Ő minden aláírt, amit kértek tőle, vezetőként ráadásul engedélyt adott arra, hogy Tarsoly öncsődöt jelentsen. Tarsoly később visszavette a cégek vezetését. Orgován a vallomása szerint nem látott abban semmi furcsát, hogy egyből a kinevezése után valaki átveszi tőle a feladatokat. Tarsolyt pár nappal később vették őrizetbe, Orgovánt és egy másik személyt pedig közokirat-hamisítással gyanúsították meg. Kérdésünkre az ORFK kommunikációs osztálya közölte, hogy utóbbi személy vonatkozásában a Nemzeti Nyomozó Iroda a nyomozást befejezte és az ügy iratait vádemelési javaslattal megküldte az illetékes ügyészségnek. Az okirat-hamisítással továbbra is gyanúsított Orgován Béla ellen folyó eljárást ugyanakkor a rendőrség - hatáskör hiánya miatt - részben elkülönítette és áttette a hatáskörrel rendelkező Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, ahol az adóhatóság tájékoztatása szerint költségvetési csalás miatt rendeltek el nyomozást, egyelőre ismeretlen tettes ellen.

Több ügyben nyomoznak még

A Quaestor-üggyel összefüggésben több elkülönített eljárás is folyamatban van. Tavaly októberben írtuk meg, hogy Tarsolyékat bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős kárt okozó csalással és más bűncselekményekkel is gyanúsítja már a Nemzeti Nyomozó Iroda. A kár, ahogy az alapügyben, itt is milliárdos nagyságrendű, a tíz gyanúsított közül pedig nyolc személy a már bírósági szakban lévő eljárásnak is érintettje. A rendőrség tájékoztatása szerint azóta újabb gyanúsítások nem történtek, a nyomozás határidejét pedig márciusig hosszabbították meg. A másik, szintén a brókercéget érinthető eljárás a Központi Nyomozó Főügyészségen vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettének gyanúja miatt múlt év márciusa óta zajlik, továbbra is ismeretlen tettes ellen. Ennek előzménye, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2009-es vizsgálata során feltárták, hogy Tarsoly Csabáék valótlan adatokat adtak le a felügyeletnek, ám ezek után megúszták három milliós bírsággal. Ibolya Tibor fővárosi főügyész szerint a PSZÁF-nak ekkor fel kellett volna jelentenie a Quaestort, mivel csaltak az adatokkal, de ez „valamiért” mégsem történt meg. A főügyész a KNYF-hez fordult és nevek megemlítése nélkül feljelentést tett a PSZÁF korábbi vezetői ellen.

Címlapfotó: magyarvagyok.info