Az ügyész szerint kizárólag Tarsoly engedélyével történhetett a lopás a Quaestornál

A Quaestor-ügyben a Fővárosi Főügyészség még február 5-én nyújtotta be a vádiratot. Tarsoly Csabát és tíz társát jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett sikkasztással, csalással és más bűncselekményekkel vádolják. Az ügyészség összesen öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére. Tarsoly Csabával szemben a vádirat 753 rendbeli bűncselekményt tartalmaz, a büntetési tétel 5-től 25 évig terjedő szabadságvesztés lehet. Az összes vádbeli cselekmény elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint, az ügynek több mint 30 ezer sértettje van. A vádirat 2500 oldal, amit több napon át ismertet az ügyész. Quaestor-károsultak nevében mintegy negyvenen tartottak flashmobot a"tisztességes kártalanításért" demonstrálva a Fővárosi Törvényszék épületénél a tárgyalás előtt. Elhangzott, 32 ezer károsult képviseletében az ellen is tiltakoznak, hogy feljelentéseik dacára az ügyészség csak azokat emelte be név szerint a vádba, akiket 50 millió forintosnál nagyobb kár ért és csak 20 milliárd forint kár értékben, valamint az ellen, hogy 12 ezer károsult "egyetlen fillért sem kapott". Az épület bejárati lépcsőin álló demonstrálók többször azt skandálták: "Tolvaj banda!", "Maffia!", "Igazságot!", "Nem hagyjuk!", "Elég volt!", "Hol a pénz?".

Nincs akadálya a tárgyalás megkezdésének

A tárgyalóteremben többen fekete pólóban jelentek meg, amelyen a Quaestor-gate felirat olvasható. A tárgyalás elején Idzigné Novák Csilla bírónő ismertette, hogy informatikai szakértőt vontak be, hogy az eljárás adatai a vádlottak és védőik számára a tisztességes eljárás keretében hozzáférhetők legyenek. A szakértő előzetes jelzése szerint informatikai támogatás - egy célszoftver - kell az adatok feldolgozásához. Tarsoly Csaba védője, Papp Gábor a tárgyalás megkezdése akadályának nevezte, hogy a több mint kétmillió oldalnyi bizonyítási anyag elolvasásához legalább öt hónapra van szükség, amelyre még az ügyészségnek sem lehetett ideje, nemhogy a védelemnek vagy akár a bíróságnak. Az ügyvéd szerint súlyosan sérül a vádlottak azon joga, hogy megfelelően felkészülhessenek a perre, ezért kezdeményezte, hogy először a szakértőt nyilatkoztassák az ügyben, és csak azután kezdődjön meg a vád ismertetése. Ekkor az egyik károsult a hallgatóság közül bekiabált és megkérdezte, hogy „miért csak a vádlottaknak jogai, a sértetteknek miért nincsenek?”. A bírónő elmondta, megérti az indulatait, de kérte, hogy tartsa tiszteletben a tárgyalás rendjét. A bíróság egyébként az indítványt elutasította.

Tarsoly a börtönkörülményekre panaszkodott

A tárgyaláson Tarsoly Csaba elsőrendű vádlott - akit bv –őrök vittek a tárgyalóterembe, de a tárgyaláson a büntetés-végrehajtás kommandósai is jelen voltak - is szót kért és elmondta, most először van lehetősége, hogy reagáljon arra a „mocsokáradatra”, ami 16 hónapja zajlik ellenük. Hozzátette , egyetért a sértetti állásponttal, hogy az igazságnak ki kell derülnie, ugyanakkor az ártatlanság vélelme őt is megilleti. Elmondta, az előzetes letartóztatása rendkívüli módon megnehezíti a felkészülését és a börtönben nincsenek olyan körülmények, hogy akár a nyomozati iratok áttanulmányozására lehetősége lehessen. Panaszkodott arról is, hogy nincs olyan számítógép a börtönben, ahol a nyomozati anyagot át tudná nézni . “Elővettem a kockásfüzetemet, mint Galambos Lajos” – emelte ki Tarsoly, aki hangsúlyozta azt is, hogy “a Quaestor-vagyon megtartásán, gyarapításán dolgoztunk még a büntetés-végrehajtási intézetben is”. A Quaestor-vezérnek ennek ellenére többen a tárgyalás szünetében azt kiabálták, hogy „szégyellje magát”.

Már a 90-es években elkezdődött a csalássorozat

A Földváry Csaba ügyész által felolvasott vádirat szerint már 1996-ban megkezdődtek a pénzügyi csalások és milliárdos volt a hiány. Ekkor Tarsoly Csaba utasítására létrehoztak egy módszert, hogy az ügyfelek tudta és beleegyezése nélkül tulajdonítsák el az ügyfélvagyont. Ennek a rendszernek az alapja egy technikai számla volt, mely titkos volt, a cégcsoporton belül csak kevesen tudtak róla. Azt azonban már nem lehetett megállapítani, hogy kinek a megbízása alapján hozták létre. A technikai számla használatának köszönhetően a bróker rendszerben az egyes ügyfelek értékpapírszámláinak egyenlege változatlan maradt. A felhalmozott hiányt a heted- és nyolcadrendű vádlott közreműködésével, hamis könyveléssel fedték el. A legnagyobb problémák 2005-ben kezdődtek, 2006-ra már 15 milliárdos mínuszban voltak, miközben folyamatosan zajlott az ügyfélvagyon eltulajdonítása – hangzott el a tárgyaláson. 2007-ben a növekvő problémák miatt hozták létre a Quaestor Financial Hrurira nevű céget, ennek a célja az ügyészség szerint már konkrétan csak a bűncselekmény folytatása volt. Tarsoly 2007-től rendszeresen vett át például készpénzt bizonylat nélkül, amit saját céljaira használt fel.

Az ügyész szerint Tarsoly nélkül nem valósult volna meg a lopás

Az elsőrendű vádlott egyébként az utolsó pillanatig igyekezett az általa vezetett bűnszervezetet fenntartani, hiszen amikor a Magyar Nemzeti Bank munkatársai tavaly év elején megkezdték az ellenőrzést, a Quaestor-vezér agresszív fellépéssel akarta elérni, hogy a vizsgálódást csak másnap folytassák le – mondta el az ügyész, hozzátéve, hogy Tarsoly Csaba, a Quaestor vezetője határozott fellépésű, ellentmondást nem tűrő személyiség volt, aki az utasításokat kizárólag szóban adta és akinek engedélyével tehették csak meg az ügyfélvagyon ellopását. Az ügyész szerint emellett Tarsoly a cégcsoport valamennyi cégének vagyonát saját vagyonának tartotta és a legnagyobb természetességgel akként is kezelte. Elhangzott, a Quaestor vezetőjének két bizalmasa a harmadrendű vádlott M. Zsolt és a negyedrendű K. Péter volt, akik kezdettől fogva tagjai voltak a bűnszervezetnek. Ők szintén tudtak az ügyfélvagyon megcsapolásáról és a nagy hiányról – áll a vádiratban, melynek ismertetése holnap folytatódik.

Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu