Pesti Srácok

Már a rendőrség is nyomoz a Tarsoly-interjú ügyében

Már a rendőrség is nyomoz a Tarsoly-interjú ügyében

Rágalmazás miatt indított nyomozást a bűnszervezetben elkövetett csalással és sikkasztással vádolt Quaestor-vezér, Tarsoly Csaba kijelentései ügyében a rendőrség - értesült a PestiSrácok.hu. Tarsolyt tavaly novemberben jelentette fel a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mert szerintük a brókerbotrány főszereplője a Magyar Narancsnak adott interjújában olyan valótlan állításokat tett, amik "kimerítették a rágalmazás és becsületsértés tényállásait".

Rágalmazásmiatt folytat nyomozástTarsoly Csaba, a Quaestor volt vezetőjének a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB), illetve annak tisztségviselőivel kapcsolatoskijelentései ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t az ORFK kommunikációs szolgálata. A rendőrség még annyit árult el, hogy egyelőre nincs gyanúsított az ügyben, így a január 24-éig meghosszabbított nyomozás ismeretlen tettes ellen zajlik.

Az ügy előzménye, hogy a Quaestor-vezér a Magyar Narancsnak adott interjúbanolyan állításokat tett, amik az MNB szerint kimerítették a rágalmazás és becsületsértés tényállásait, emiatt büntetőfeljelentést tettekTarsoly Csaba ellen. Az erről szóló, tavaly novemberben kiadott közleményükben többek között azt írták, hogy "visszautasítják a Magyar Narancsban megjelent, Tarsoly Csabával készült interjúban a volt elnök-vezérigazgatónak az MNB-vel vagy annak tisztségviselőivel kapcsolatosan megfogalmazott valótlan állításait”. Tarsoly a hetilapnak azt állította, hogy két nappal a bukás előtt kapott egy ígéretet “a megfelelő helyről”, ami szerint ha elmegy Windisch László MNB-alelnökhöz és bevall neki mindent, megmenthetik a Quaestort. Windisch nem akarta jegyzőkönyveztetni a vallomást, végül csak az ő kérésére tették meg mégis. A Quaestor-vezér arról is beszélt, hogy felügyelet vizsgálatai szerinte mindig rendben találták cége ügyeit.

A közlemény ugyanakkor rámutatott, hogy Tarsoly vallomásának jegyzőkönyvben való azonnali rögzítéséhez – az interjúban megjelent hamis állítással szemben – az MNB alelnöke ragaszkodott, erre a meghallgatás során sor is került. A jegybank a Tarsoly Csaba által elmondottakról és az aznap a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. (QÉP) székhelyén végzett helyszíni vizsgálat tapasztalatairól a rendőrséget még aznap, azonnal tájékoztatta.

PestiSracok facebook image
Tarsoly Csaba a tárgyalóteremben az ellene és társai ellen indított büntetőper tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken 2016. július 12-én. Az ügyészség öt vádpontban 5458 rendbeli csalást és sikkasztást ró a vádlottak terhére. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Megpróbálta félrevezetni a felügyelet munkatársait

Cáfolták azt is, amikor a Quaestor-vezér arról beszélt, hogy Windisch határozatlan volt a 2015. március 9-i találkozón, amikor Tarsolyék bejelentették, hogy a Hrurira Kft. öncsődöt kér: Az MNB alelnöke „határozatlanság" helyett a valóságban tisztázó kérdéseket tett fel a Quaestor Financial Hrurira (Hrurira) állítólagos – s mint utóbbi kiderült, hamis – „öncsődjét" bejelenteni kívánó Quaestor-vezetőknek – írják a közleményben. Szerintük Tarsoly az első meghallgatás során még mindig – hamis csődhelyzetre hivatkozva – megpróbálta félrevezetni a felügyeleti munkatársakat, és továbbra is leplezni próbálta a vádirat szerinti bűncselekmények elkövetését. Hangsúlyozták, valótlanul állította Tarsoly, hogy az MNB március 9-i, a QÉP-nél lefolytatott helyszíni célvizsgálata azt állapította volna meg, hogy az ügyfelek vagyona maradéktalanul megvan, valamint azt is, hogy a Hrurira vagy más Quaestor-kibocsátó számára az MNB 440 milliárd forintnyi kötvénykibocsátást engedélyezett volna hosszú éveken át.

A Quaestor-vezérrel és társaival szemben bűnszervezetben elkövetett csalás, sikkasztás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában. Büntetőügyüket tavaly nyáron kezdte el tárgyalni a Fővárosi Törvényszék. Tarsoly Csabával szemben a vádirat 753 rendbeli bűncselekményt tartalmaz. Ha a bíróság bűnösnek találja őket, 5-től 25 évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak.

Forrás: PestiSrácok.hu, fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.