Pesti Srácok

Napokon belül kiderül, mi lesz a BME gazdaságtudományi karának sorsa

Napokon belül kiderül, mi lesz a BME gazdaságtudományi karának sorsa

Napokon belül kulminálódik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara (GTK) körül kialakult helyzet. A PestiSrácok.hu értesülése szerint az utolsó pillanatban az egyetem vezetése bejelentkezett, hogy mégis igényt tartana a GTK-ra. Úgy tudjuk, a héten még kétszer ülnek le a felek tárgyalni a maradás feltételeiről. Ugyanakkor egy másik forrás szerint az intézmény inkább saját maga szedálná le az ország egyik legerősebb karát, amely saját bevételeinek jelentős részét adja, mintsem, hogy önként átnyújtsa az ELTE-nek.

Nem menne újdonságszámba, ha a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara (GTK) az ELTE „szárnyai alatt" folytatná a jövőben. Évente átlagosan 5-6 alkalommal történik hasonló átszervezés a mintegy 170 felsőoktatási kar között országszerte. Volt már olyan, hogy egész intézmény költözött, de van példa szétválasztásra. Ezeket, a mostani esetet leszámítva, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kezdeményezte, főként működésből adódó problémák miatt.

A GTK-nál azonban egy egészen speciális eset áll fenn, ugyanis a kar már jó ideje kínlódott a BME alatt, amikor felmerült az ELTE-be integrálódás lehetősége. Miután a BME láthatóan nem törekedett az egyetem belső, főként a GTK-t feszítő problémák enyhítésére, a kar dékánja megkereste az ELTE vezetését, majd később az Emberi Erőforrások Minisztériumát. A tárca azonban eleinte nem akart belefolyni a vitás helyzetbe, csak miután egyértelmű vált, hogy szükség van külső beavatkozásra. Ekkor adták ki közleményüket, amelyben állást foglaltak a GTK, ELTE-be való beolvasztása mellett. Az átszervezéssel kapcsolatos tárgyalásokra a BME válasza az volt, hogy Józsa János rektor tavaly novemberben eltávolította a helyéről Andor Györgyöt. A BME ezt követően elzárkózott mindennemű kommunikációtól egészen a hét elejéig, amikor is egyeztetésre hívta a GTK-t. A botrány végkifejletére nem kell sokat várni, a folyamat legkésőbb jövő hét elejéig lezárul. A feleknek addig kell egyezségre jutni, amely elvben egyet jelent a GTK korábbi problémáinak orvoslásával.

Minden előzmény nélkül eltávolították a helyéről Andor Györgyöt, a GTK dékánját. Fotó: bme.hu
PestiSracok facebook image

Úgy tudjuk, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar feltételei a BME berkein belül való maradáshoz azon pontok megvalósulása, amelyeket korábban már megfogalmaztak a GTK helyzete címet viselő dokumentumban,kiegészülve egy személyi kérdéssel. A kar olyan elbánást szeretne az egyetem részéről, amely egyenértékű a képzési portfóliójával és gazdasági helyzetével. A GTK szervezeti, gazdálkodási, tudományos minősítési rendszerének autonómiáját szeretné megkapni cserébe a maradásért, valamint azt, hogy a kar korábbi dékánja visszakapja pozícióját.

Címlapfotó: bme.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.