Pesti Srácok

Bontási törmelékben turkált Juhász Péter szóvivője, de ismét csak magából csinált bohócot

Bontási törmelékben turkált Juhász Péter szóvivője, de ismét csak magából csinált bohócot

A Népstadion elbontása kapcsán a ferencvárosi önkormányzaton próbált egyet ütni az Együtt helyi önkormányzati képviselője, Baranyi Krisztina, ám méretes öngólt rúgott: ugyanis kiderült, hogy a területet, ahová az építési törmeléket vitték, még az előző, SZDSZ-es kerületvezetés adta bérbe egy magáncégnek, és az önkormányzat korábban hiába akarta, nem tudta felmondani a szerződést. A Népstadion bontása körüli „botrány”, amelyet nem Baranyi, hanem még az Átlátszó robbantott ki, több sebből vérzik. A bontást végző cég ugyanis elárulta: nem építési hulladékról, hanem építőanyagról van szó, hiszen mindazt, amit most ott tárolnak a Határ útnál, újrahasznosítják az új Puskás Ferenc stadionhoz.

Közleményben ugrott neki a minap a ferencvárosi önkormányzatnak a Juhász Péter vezette Együtt szóvivője, Baranyi Krisztina. Neki régi szokása, hogy jó pitbull módjára nem kérdez, hanem támad, és egyből torokra megy. Ezt írta:

Baranyi Krisztina közleményeinek rutinosabb olvasói már sejthették, hogy csak idő kérdése, és kiderül, a fele sem igaz a történetnek. Nekik lett igazuk. Az önkormányzat válaszközleményéből ugyanis kiderül: az önkormányzatnak nagyjából annyi köze van az egész hulladékügyhöz, mint Pilátusnak a krédóhoz. A szóban forgó IX. kerületi ingatlant, ahová a bontási hulladékot vitték, még Gegesy Ferenc (SZDSZ) polgármestersége idején, 1992-ben adták bérbe 35 évre egy magáncégnek, és a bérleti szerződést nem lehet felmondani. A PestiSrácok.hu értesülése szerint a kerület még Gegesy idején, 2008-ban ugyan megpróbálkozott a szerződés felmondásával, de a bíróság ezt nem engedélyezte. Az önkormányzat közleményében többek között az olvasható:

PestiSracok facebook image

Vagyis Baranyi vádjaiból nagyjából annyi felel meg a valóságnak, hogy a IX. kerületben van az ominózus telephely... Az önkormányzat közleménye szerint Baranyi politikai haszonszerzésre, ismertségének növelésére próbálja használni az ügyet, és ezzel súlyos károkat okoz Ferencvárosnak. Úgy tudjuk, az önkormányzathoz semmilyen lakossági bejelentés, panasz nem érkezett az ügyben.

Így néz ki az elbontott Népstadion; Fotó: MTI/Ruzsa István

Az alapsztori is billeg

A Népstadion bontása körüli állítólagos anomáliákról az Átlátszó írt még két hete. Cikkükben azt állították, hogy a kivitelező a bontásból származó hulladék egy részét illegálisan dolgozta fel, illetve rakta le a Határ út ferencvárosi oldalán, egy használaton kívüli ipari területen. A cikk szerint a környezetvédelmi hatóságnak tudomása van a dologról, és szankcióként figyelmeztették a kivitelezőt, a Föld-Trans Kft-t, egyben felszólították, hogy intézkedjen a hulladék elszállításáról. Ám a határozat nem jogerős, mivel a cég fellebbezett ellene. Ám miután a határozat nem jogerős, így nem lehet azt állítani, hogy jogsértés történt volna, hiszen nem zárható ki: a másodfokú környezetvédelmi hatóság vagy a bíróság végül a kivitelezőnek ad majd igazat. A cikk megjelenése után a Föld-Trans Kft. közleményt adott ki, amelyben több ponton cáfolta a megjelenteket:

  • Nem igaz, hogy a kerületet nem értesítették az elbontott anyagok Határ úti telephelyre szállításáról. Az önkormányzat a tevékenységet nyilvántartásba vette. (Ezen túlmenően azonban az önkormányzatnak csak akkor lenne teendője, ha bejelentést kapna arról, hogy a területen törvénysértő tevékenység folyik. Ilyen bejelentést azonban nem kaptak – A szerk.)
  • Az ingatlan igenis szerepel a bontással kapcsolatos dokumentumokban.
  • Nem hulladékot, hanem építőanyagot tárolnak engedéllyel, amelyet újra fognak hasznosítani: a korábbi Népstadionból 9200 köbméter föld és 35 000 köbméter darált beton hasznosul újra az új Puskás Ferenc Stadionban.
  • Nem darálták a törmeléket a Határ úton.

Füllentett már máskor is

Nem először lepleződik le, hogy az Együtt politikusa valótlanságot állít. Májusban például közleményben vádolta meg a ferencvárosi önkormányzatot azzal, hogy „támogatta” Pál Tibor MSZP-s önkormányzati képviselő javaslatát a Budapest Park bezárására. A valóságban a fideszes városvezetés nem támogatta az indítványt, mindössze annyi történt, hogy Bácskai János fideszes polgármester hivatalból továbbította azt a fővárosi vezetésnek, ám sem szándéka, sem hatásköre nincs arra, hogy P+R parkolót hozzon létre a szabadtéri szórakozóhelyen. Már csak azért sem, mert a Budapest Park területe fővárosi tulajdon.

Vagyonosodás kérdőjelekkel

A PestiSrácok.hu korábban arról is írt, hogy Baranyi Krisztina, aki az Együtt szóvivőjeként – pártelnökével, Juhász Péterrel együtt – sokat rugózik kormánypárti politikusok vélt vagyonosodási ügyein, „kifelejtett” a vagyonnyilatkozatából egy „csekély” 40 millió forintért vásárolt XX. kerületi ingatlant. A politikus azzal védekezett, törvényesen járt el, a portálunk által megkérdezett jogászok szerint viszont nem. Arról is beszámoltunk még áprilisban, hogy csalás vétsége miatt nyomoz a rendőrség egy parkolási visszaélés miatt a ferencvárosi vagyonkezelő, a FEV IX. Zrt. feljelentése alapján. Az eljárás ismeretlen elkövető ellen folyik, ám a visszaéléssel érintett jármű üzemben tartója Baranyi Krisztina. A kerületi vagyonkezelő feljelentéséből pitiáner trükközés rajzolódik ki: az autóra ingyenes parkolási engedélyt kértek a kerületbe, ám az azt lehetővé tevő helyi lakcímre csak az engedély kiváltásának idejére jelentkeztek be, s a „kiköltözés” után is ingyen parkolt a családi autó.

Vezető kép: Facebook

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.