Metrókorrupció: Többeknek a vádlottak padján a helye, Gyurcsányékat terheli a teljes erkölcsi és jogi felelősség
A 4-es metró beruházása közvetlen szocialista-liberális befolyás és kézi irányítás mellett valósulhatott meg 2010-ig, a szabálytalan és korrupciógyanús szerződések miatt övék a teljes felelősség - jelentette ki a beruházáshoz kapcsolódó korrupciót vizsgáló fővárosi munkacsoport elnöke csütörtökön, a testület jelentéséről beszámoló budapesti sajtótájékoztatón. Borbély Lénárd szerint több embernek is a vádlottak padján lenne a helye.
Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP), Csepel polgármestere elmondta, a testület csütörtökön egyhangúlag fogadta el a metrókorrupcióról szóló jelentését. Az öttagú testület záróülésén négyen voltak jelen, Geiger Ferenc (civil szervezetek) nem tudott részt venni az ülésen. Borbély közölte: a korrupciógyanús közbeszerzések, a jogszabályellenesen - a közbeszerzési eljárás megkerülésével - megkötött szerződések, a cégek kiválasztása, valamint a politikai kampány befolyásolására irányuló tevékenység az MSZP és az SZDSZ felelőssége mind erkölcsi, mind anyagi, mind büntetőjogi vonatkozásban.
Az MSZP-SZDSZ koalíciót érinti a korrupciós botrány
A csepeli polgármester hangsúlyozta, a munkacsoport nem nyomozóhatóság, de a meghallgatások pontosan rávilágítottak arra, hogy "milyen korrupciós modell mehetett végbe" a 4-es metró beruházásakor. Elmondta, a 4-es metró megépítése a 2007-2013-as időszakban az Európai Unió által finanszírozott legdrágább projekt volt. A kormány 2003 májusában döntött arról, hogy részt kíván venni a metróépítésben. Ekkor a miniszterelnök Medgyessy Péter volt, akit Gyurcsány Ferenc követett, majd egy rövid időre Bajnai Gordon. A beruházás tervezett költsége nettó 194,9 milliárd forint volt, a befejezéskor viszont bruttó 452,5 milliárd forint lett a teljes költség. Borbély Lénárd kijelentette: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése alapján a jogszabálysértéseket és a korrupciót tekintve a 4-es metró kivitelezése dobogós helyen áll az Európai Unióban, Magyarországon pedig ez az eddigi legnagyobb korrupciós botrány. Azok a szerződések, amelyek korrupciógyanút keltettek, mind a 2002 és 2010 közötti szocialista-liberális időszakot érintik - mondta, rámutatva arra, hogy az OLAF-jelentés a 2010 utáni időszakot tekintve egyetlen szabálytalanságról számol be, elismerve azt, hogy azzal a főváros új vezetése az egész beruházás egyik legnagyobb problémáját szüntette meg.
A valódi döntéseket Demszky Gáborék hozták meg
Borbély Lénárd emlékeztetett: Tarlós István főpolgármester 2011. január 7-én tett bejelentést a főváros működését és az ország legnagyobb beruházási projektjét alapvetően befolyásoló, nemzetgazdasági jelentőségű ügyben a legfőbb ügyésznek. A bejelentés tárgya a 4-es metró beruházás keretében beszerzett Alstom-szerelvények szerződéskötésének körülményei voltak. Az ügyben nyomozás indult és még ma is tart - mondta. A politikus kifejtette: az uniós támogatás kedvezményezettje Budapest volt, amely a beruházás lebonyolításával a BKV Zrt.-t bízta meg. A vállalaton belül működő DBR Metró Projekt Igazgatóság volt az operatív bonyolításért felelős. A közbeszerzéssel vagy anélkül előkészített szerződéseket a BKV Zrt. igazgatósága hagyta jóvá, és a cég vezérigazgatója írta alá. A fővárosi önkormányzat vezetőinek döntése nyomán különböző időszakokban a 10 milliárd, majd később az 5 milliárd forintot el nem érő szerződések nem kerültek a BKV Zrt. igazgatósága elé, a jóváhagyásuk nélkül születtek meg a megállapodások. Az érintett döntéshozók, tisztségviselők, céget felügyelő delegáltak beszámolói szerint a BKV Zrt. döntéshozatalai formálisak voltak. A DBR Metró Projekt Igazgatóság működésének és döntéseinek felügyelete szintén csak formailag tartozott a BKV Zrt.-hez. A valóságban a döntéseket Demszky Gábor akkori szabad demokrata főpolgármester, a helyettesei és a kabinete hozta meg - mondta Borbély Lénárd, hozzátéve: a testület által meghallgatottak állításai szerint mindemellett a megvalósításhoz szükséges szellemi muníció, szakmai hozzáértés hiánya végig jelen volt a beruházás alatt.
Többeknek a vádlottak padján a helye
Borbély Lénárd beszélt arról is, hogy Medgyessy Péter volt szocialista miniszterelnök nevesítése az OLAF-jelentésben, a hozzá köthető korrupciós botrány - ahol közel 180 millió forint értékű sikerdíjat kapott a családi vállalkozása a metrószerelvények "sikeres" közbeszerzése után -, az MSZP kincstárnokának jelenléte és megbízása is a baloldali pártok kötődését erősíti. Az OLAF jelentése alapján a leginkább korrupciógyanús és szabálytalan szerződéseket egytől egyig Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt kötötték - mondta. "Mindezek alapján a korábbi döntéshozók és azok pártkötődései, valamint annak a ténye, hogy a 2010 előtti legnagyobb ellenzéki pártot - a Fidesz-KDNP-t - minden ellenőrzéstől távol tartották (...), egyértelműen jelzi, hogy a felelősségi kérdés meghatározásakor az MSZP-t és a korábbi liberálisokat terheli a teljes körű anyagi, jogi és erkölcsi felelősség" - fogalmazott Borbély Lénárd. Hozzátette: a szerződésekkel kapcsolatos közbeszerzések elhagyása, az Alstom-szerelvények beszerzésénél körvonalazható korrupciós modell, az átláthatatlanság és azok az összegek, amelyek pártkasszába kerülhettek és azokhoz, akik a politikai döntéshozók voltak, egyértelműen a balliberális vezetéshez köthetőek. Borbély Lénárd közölte, a vizsgálati jelentés a Fővárosi Közgyűlés elé került, arról várhatóan októberben tárgyalhatnak majd a képviselők. Kérdésre válaszolva azt mondta: szerinte néhány embernek a vádlottak padján a helye.
Súlyos visszaélések
Emlékezetes, a Fővárosi Közgyűlés még február 22-én döntött az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentéséhez kapcsolódóan a korrupciót vizsgáló munkacsoport létrehozásáról. A munkacsoport feladata annak kiderítése, hogy kik szerepelnek a metródossziéban, továbbá kik a felelősök és hová kerülhettek az eltűnt pénzek.
Az OLAF-jelentés szerint ugyanis többszörösen felmerül a hűtlen kezelésnek, a csalásnak, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének, a közbeszerzési és koncessziós eljárásban történt versenyt korlátozó megállapodásnak, a vesztegetésnek, a sikkasztásnak, az adócsalásnak, a befolyással üzérkedésnek, a számvitel rendjének megsértésének, valamint a köz- és magánokirat hamisításnak a gyanúja.
A vizsgálat szerint a projekt során mintegy 167 milliárd forint kár érhette a magyar államot. A korrupciós botrány miatt Magyarországnak 59 milliárd forintnyi uniós támogatást kell visszafizetnie Brüsszelnek.
MTI/PS
