Továbbra is stabil, eredményes és gyors az ügyészségi munka

Polt Péter legfőbb ügyész pénteken ismertette az ügyészség 2016. évi beszámolóját, amellyel kapcsolatban a Legfőbb Ügyészség sajtótájékoztatót tartott. Az ügyészség véleménye szerint változatlanul stabil, jó eredményeket mutat, és kellően gyors az ügyészségi munka.

Lényegében csökkent a bűncselekmények száma 2016-ban

A büntetőügyészi tevékenységgel kapcsolatban elhangzott, a sajtótájékoztatón felsorolt statisztikai adatok az ügyészség eredményességét mérik. Sinku Pál, a Legfőbb Ügyészség (LÜ) főosztályvezetője elmondta, a regisztrált bűncselekmények mintegy 3,8 százalékos emelkedést mutatnak 2015-höz képest, ugyanakkor ezt az adatot nagyban befolyásolta egy olyan Zala megyei eset, amelynek során egy eljárásban több mint húszezer csalásra derült fény, minden sértett esetében külön feljelentéssel. Az ominózus esetben egy személy bankártyaadatokhoz jutott, amelyek alapján hamis bankkártyákat állított elő és így követett el nagyszámú visszaélést. Megjegyezte, ha ezt az egy konkrét esetet levonjuk, akkor az látszik, hogy az előző évihez képest a regisztrált bűncselekmények száma csökkent, a tendencia tehát továbbra is csökkenő bűnözési rátát mutat. Ezt erősíti meg különben a regisztrált elkövetők száma is.

Sinku Pál arról is beszélt, a vagyon elleni bűncselekmények, ezen belül a lopás is csökkenő tendenciát mutat, a teljes bűnözési skálán ez korábban 60-70 százalékot tett ki, míg 2016-ban 50-60 százalék közé csökkent. Elmondta, ezzel szemben a közlekedési bűncselekmények, ezen belül is az ittas járművezetéssel kapcsolatos szabálysértések száma emelkedett, ez azonban véleménye szerint annak volt köszönhető, hogy a rendőrség ellenőrző funkciója erősödött.

Nőtt a hivatali visszaélések száma

Sinku Pál kitért arra, hogy az embercsempészések száma 2015-höz képest jelentősen, mintegy felére csökkent, amely eredmény a határzár létrehozásához köthető, hiszen az embercsempész útvonalak más irányokba, útvonalakra tevődtek át. Elmondta, a 2016-os évben emelkedett a hivatali visszaélések száma, megjegyezte ugyanakkor, hogy ez feltehetően annak is köszönhető, hogy a korrupció földerítésére létrehozott szakszolgálatok az elmúlt három évben egyre hatékonyabban dolgoznak. Megjegyezte, hogy a sokszereplős ügyek felgöngyölítéséből származó feljelentések száma is jelentős befolyással lehet az éves adatokra, ilyen eset adódott 2016-ban Csongrád megyében, ez befolyásolta a tavalyi számokat.

Komolyan vette az ügyészség az OLAF ajánlásait

A Legfőbb Ügyészség főosztályvezetője arról is beszélt, a sajtó részéről több kritika fogalmazódott meg azzal kapcsolatban, hogy az OLAF figyelmeztetéseire nem kellő mértékben reagált az ügyészség. Ezzel kapcsolatban elmondta, 2016-ban tíz OLAF ajánlás érkezett, és mind a tíz esetben az ügyészek pozitív intézkedéseket tettek. Hat esetben rendeltek el nyomozást, a másik négy esetben a nyomozás már folyamatban volt vagy jelenleg is folyamatban van. Újságírói kérdésre elhangzott, a tíz OLAF-feljelentés többek közt a Megaimpex, az Alstom, a Biotalentum, az Instant Web, az Öveges program, az EU költségtérítés valamint a fiatal gazdák támogatásával kapcsolatban érkezett.

Kevesebb ügyet dobtak vissza másodfokon

Bodonyi István, a Legfőbb Ügyészség bírósági főosztályának helyettes vezetője a vádemelésekkel kapcsolatos tájékoztatásokat követően a váderedményességet érintő 2016-os adatokat ismertette, amelyet változatlanul kedvezőnek nevezett, mivel az hasonlóan a megelőző évekhez, 2016-ban 97,5 százalékos volt. Hozzátette, az esetek 81 százalékában a bíróság a váddal mindenben egyezően mondta ki a vádlottak bűnösségét. Bodonyi István arról is beszélt, 2016-ban az előző évhez képest, mintegy 20 százalékkal csökkent a másodfokon hatályon kívül helyezett elsőfokú határozatok száma. Nem volt szükség az elsőfokú eljárások megismétlésére, amely az elsőfokú döntések javuló megalapozottságára, miközben a másodfokú bíróság is gyakrabban élt az elsőfokú határozat megváltoztatásának lehetőségével. Ennek következtében összességében gyorsult és javult a hatékonyság.

Kormányhivatalnok és NAV-alkalmazott is elbukott az ellenőrzésen

Judiné Vida Angéla, a közérdekvédelemmel foglalkozó főosztály vezetője beszélt a bántalmazott hozzátartozók védelmében elrendelt távoltartások, gyermekvédelmi, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi ügyek kapcsán végzett ügyészségi tevékenységről. Az ügyészség 1.274 esetben hozott távoltartási végzést hozzátartozók között, a hozzátartozó védelme érdekében, ezen kívül 628 esetben küldött jelzés a gyámhivatal felé családon belüli erőszak veszélye miatt. A korrupciós szűrésekről szólva a szakember elmondta, 743 úgynevezett megbízhatósági eljárás nyomán 26 feljelentés született, 13 rendőr, 5 büntetés-végrehajtási, 4 kormányhivatali, 2 adóhivatali és 1-1 bevándorlási hivatali, illetve katasztrófavédelmi dolgozó ügyében. Hozzátette, ezekben az eljárásokban mesterségesen létrehozott élethelyzetekben idéznek elő vesztegetési szituációkat, és azt vizsgálják, hogy hivatali kötelezettségeiknek megfelelően járnak-e az érintettek, azaz vesztegetés ellenében eltekintenek –e hivatali kötelezettségeiktől. Az ügyészség a környezet-, és természetvédelem tárgykörében is indított eljárást, számszerint 34 esetben. Ezek között ebtartók ellen, illetve haszonállat éheztetése ügyében indult eljárás.

Az OLAF nem tett ajánlást a felcsúti kisvasút ügyében

Belovics Ervin, a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese kérdésre válaszolva elmondta, a felcsúti kisvasút ügyében az EU Csalás Elleni Hivatala nem tett ajánlást, nem is vizsgálódott. Arra a kérdésre, hogy mi a szakmai véleménye az uniós ügyészségről, a szakember annyit mondott, hogy ha megfelelően működik az OLAF és az Eurojust - az EU tagállami közti büntető igazságszolgáltatási együttműködés -, akkor az ki tudja váltani az uniós ügyészséget. A legfőbb ügyész helyettese arra a kérdésre, hogy Polt Péter legfőbb ügyész miért nem vett részt a beszámolójáról szóló sajtótájékoztatón, annyit mondott, a legfőbb ügyész úgy döntött, "minket kér meg a tájékoztatásra".

Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; kezdőkép: budapest-fotó.hu