Egyelőre homályban marad, hogy milyen titkosszolgálati visszaélések történhettek a Gyurcsány-kormány idején
Noha komolyan felvetődött annak a lehetősége, hogy feloldhatják a kémper titkosítását, a PestiSrácok.hu információi szerint erre egyelőre mégsem kerül sor, így még várnunk kell rá, hogy megtudjuk, milyen titkosszolgálati játszmák és visszaélések történhettek a Gyurcsány-kormány idején. Korábbi lapértesülések szerint az akkori NBH egyes vezetői tudtával a magyar elhárítás kényes adatai kerülhettek orosz kézbe, hiszen Galambos Lajos volt kémfőnök lehetővé tette, hogy magukat bolgárnak mondó orosz titkosszolgák bejussanak a „Cég” épületébe és poligráfos vizsgálat alá vessenek aktív magyar titkosszolgálati középvezetőket.
Elsőként a Magyar Idők írt arról, hogy a kémper minősítését a titokgazda, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) már felülvizsgálta, ám politikai jóváhagyás még nem született arról, hogy megtudhatjuk-e, mit kerestek az oroszok a magyar elhárítás épületében. Portálunk azonban úgy értesült, hogy kedd délelőtt meghozták a belügyi döntést, amely szerint egyelőre nem változtatnak az ügy minősítésén.
Kényes adatok kerülhettek orosz kezekbe
Ahogy arról már többször beszámoltunk, korábban több lap is írt a kémügy feltételezett hátteréről. Eszerint a feljelentést a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és az Alkotmányvédelmi Hivatal tette 2011 tavaszán, a nyomozást pedig 2011 júliusában kezdte el a Budapesti Katonai Ügyészség államellenes bűncselekmények gyanúja miatt. A Heti Válasz korábbi információi szerint az NVSZ olyan bizonyító erejű dokumentumokkal rendelkezett, amelyek igazolják, hogy a Gyurcsány-kormány idején az akkori NBH egyes vezetői tudtával a magyar elhárítás kényes adatai kerültek orosz kézbe, állítólag a MOL megszerzése érdekében. A hetilap szerint az NVSZ egy olyan fedett akció részleteit derítette fel, amelyben az NBH Liszt Ferenc repülőtéren szolgáló munkatársai a reptér védelmét ellátó Zömök Kft. embereivel együttműködve lehetővé tették, hogy poligráfos ellenőrzéssel megbízott, magukat bolgároknak kiadó oroszok és eszközeik feltűnés nélkül érkezzenek majd távozzanak. A történet egy részét az Indexnek megerősítette az NBH volt műveleti igazgatója, Katrein Ferenc is. Szerinte 2007-ben Galambos Lajos lehetővé tette, hogy magukat bolgárnak mondó orosz titkosszolgák bemehessenek a „Cég” épületébe, és poligráfos vizsgálat alá vessenek aktív magyar titkosszolgálati középvezetőket.
Megúszták a titkosszolgálati vezetők
Szilvásyékat első körben elmeszelte a bíróság, ám a Debreceni Törvényszék 2013-as ítéletét hatályon kívül helyezték. Az új eljárásban már a Kaposvári Törvényszék járt el, amely tavaly szeptemberben felmentette a vádlottakat. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség fellebbezésében Galambos Lajos elsőrendű vádlottat kémkedéssel, P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát bűnsegédként elkövetett kémkedéssel vádolja, azonban az eddig felbujtóként számon tartott Szilvásy Györgyöt a kémkedés kapcsán hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt vonnák felelősségre. A Gyurcsány-kormány egykori titokminisztere terhére azt róják, hogy az államellenes bűncselekményről nem előre, hanem utólag, a szintén bűnpártolással vádolt, a hírhedt olajmaffiózóval, Portik Tamással kétszer is együtt ebédelő Laborc Sándor jelentéséből szerzett tudomást, ám feljelentés helyett mindketten „kármentésbe”, azaz feltételezhetően az ügy elsimításába kezdtek. Mindezek miatt a fellebbviteli főügyészség Galambos Lajos esetében végrehajtandó szabadságvesztés, a többi vádlott vonatkozásában pedig felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását kérte a bíróságtól. A Fővárosi Ítélőtábla azonban szeptember 25-én helybenhagyta a Kaposvári Törvényszék ítéletét és jogerősen felmentette a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatóját, Galambos Lajost és utódját, Laborc Sándort, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét, Szilvásy Györgyöt és P. László cégvezetőt a kémkedés és bűnpártolás vádja alól.
Vezető kép: Magyar Idők
