Bűncselekmény történhetett a Budaházy-ítélet szövegezésekor – akár hatályon kívül is helyezhetik a verdiktet
Nyomozást rendelt el az ügyészség a Budaházy György és társai elleni elsőfokú ítélet írásba foglalása kapcsán – értesült a PestiSrácok.hu. Az ügyben a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tett feljelentést, ugyanis az elsőfokú határozat leirata jóval azután született meg, hogy az eljáró bíró, Kenéz Andrea szolgálati viszonya megszűnt. Így viszont fölvetődik a gyanúja, hogy valaki más fejezte be helyette az ítélet szövegezését. Ez viszont bűncselekmény lehet, ami a Budaházyra és társaira kiszabott összesen 125 évnyi fegyházbüntetés hatályon kívül helyezését vonhatja maga után.
Február 19-i hatállyal nyomozást rendelt el a Központi Nyomozó Főügyészség Kaposvári Regionális Osztálya a Budaházy György és társai ellen folyó büntetőper elsőfokú ítéletével összefüggésbena Nemzeti Jogvédő Szolgálat tavaly decemberi feljelentése alapján – értesült a PestiSrácok.hu.
- A nemzeti jogvédők ügyvezetője, Gaudi-Nagy Tamás szerint ugyanis az elsőfokú határozat kézbesítése bőven azután történt meg, hogy az eljáró bíró, Kenéz Andrea szolgálati jogviszonya megszűnt. Fölvetődött tehát annak gyanúja, hogy az írásbeli ítéletet legalább részben nem az a bíró készítette, aki aláírta, vagyis hamis közokirat.
A Fővárosi Ítélőtáblán folyó másodfokú eljárás elején kérte Budaházy ügyvédje, hogy függesszék fel a terrorizmussal vádoltak elleni büntetőper lefolytatását a nyomozás lezárásáig, a tábla bírója, Lassó Gábor, azonban ennek lehetőségét egyelőre elvetette. A tanácsvezető bíró félórás tanácskozás után ugyanis kijelentette, felfüggesztésre nincs szükség. Hozzátette: amennyiben bebizonyosodik, hogy az elsőfokú döntés bűncselekmény révén született, az perújításra ad majd lehetőséget. A Kenéz Andrea által másfél éve kihirdetett döntéssel nem a határidő sokszoros túllépése volt az egyetlen probléma Budaházyék szerint. A törvényszék úgy szabott ki a fővádlottra 13 év szabadságvesztést, hogy az ítélet szóbeli indoklásából nem derült ki, a bíróság szerint mit követett el pontosan a nemzeti radikálisok ikonjának számító Budaházy, s hogy ezt milyen bizonyítékok támasztják alá.
Portálunk tavaly februárban elsőként számolt be arról, hogy benyújtotta lemondását Kenéz Andrea, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke, aki a Budaházy-ügy vádlottjait összesen 125 év fegyházra ítélte 2016 augusztusában. Információnkat a Fővárosi Törvényszéken megerősítették. Egyúttal jelezték, a bírónő háromhónapos lemondási idejét tölti, és azalatt folyamatosan dolgozik a Budaházy-ügy elsőfokú ítéletének írásba foglalásán, amit egyébként már hónapokkal azelőtt be kellett volna fejeznie. Akkor azt írtuk: információink szerint a lemondás hátterében az állt, hogy Kenézt megviselték a bírálatok, amelyeket a szigorú ítélet miatt kapott.
Gaudi-Nagy: Ki kell deríteni, kik hamisították meg az ítéletet!
Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője portálunknak elmondta: ha szakmailag korrekt lesz a nyomozás, akkor komoly esély van arra, hogy kiderüljön, kik és milyen körülmények között gyártották le példátlan módon, feltehetőleg bűncselekmények útján, utólag a Budaházyékat 125 év fegyházzal sújtó, törvénysértő elsőfokú ítéletet a tárgyaló bíró távozása után. Mint azt kiemelte:
Nemcsak a meghurcolt vádlottak, de minden polgár és az igazságszolgáltatás érdeke is, hogy az ítélethamisítást elkövetők személyét felderítsék, tisztségükből mielőbb eltávolítsák és példásan megbüntessék. Értelemszerűen ezek után azonnal fel kell függeszteni a Fővárosi Ítélőtáblán már zajló másodfokú eljárást, és meg kell szüntetni minden kényszerintézkedést a vádlottakkal szemben.
Gaudi-Nagy szerint ha bebizonyosodik, hogy bűncselekmény útján született az ítélet, akkor meg is kell szüntetni a terrorcselekmény miatt már közel tíz éve zajló eljárást is. Hozzáfűzte, minden segítséget készek megadni a nyomozó ügyészségnek az eddigieken túl is a bizonyítékok rendelkezésre bocsátásával. Véleménye szerint mielőbb ki kell hallgatni Kenéz Andreát az ügy volt bíróját is. Hangfelvétel, több tanú, továbbá maga az ítélet egyes képtelen részei támasztják alá, hogy jogállamban megengedhetetlen gaztett történhetett, visszaélve a bírói hatalommal. Hozzátette:
Bízom benne, hogy a migránsokat védő és adócsalók jogaira annyira érzékeny liberális jogvédők és baloldali közéleti szereplők is felemelik végre hangjukat ebben botrányos ügyben.
Kenéz Andreának nem a Budaházy-per volt az egyetlen olyan büntetőügye, amelyben nem tartotta be az ítélet írásba foglalására előírt törvényes (hatvan napos) határidőt. Például a Tocsik-ügyben körülbelül egy évig tartott, míg leírta a verdiktet. Emiatt fegyelmi eljárást is kezdeményezett ellene a Fővárosi Törvényszék (akkor még Fővárosi Bíróság) elnöke. Szintén Kenéz tárgyalta az elhíresült olajszőkítős Energol-ügyet, ahol 2005-ben, két év után visszalépett a bíráskodástól, így aztán újra kellett kezdeni az egész pert, amit végül négy év után tudtak csak lezárni. Szintén ő tárgyalta az Egymásért alapítvány ügyét, amelyben az ítélethirdetés szünetében a hét év szabadságvesztésre ítélt Földesi-Szabó László elsőrendű vádlott fogta magát, és kiszökött a teremből. A Kenéz Andrea vezette bírói tanács ezt nem vette észre, és mire föltűnt nekik, már késő volt. Földesi-Szabó csak hetekkel később került elő.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
