Pesti Srácok

„Én egy jottányit nem változtam” – Elvekről és elvtelenségről beszélgettünk Morvai Krisztinával (PS-videó!)

Ígérhetik az ellenzéki pártok, baloldali, liberális politikusok és a velük tartók, hogy megválasztásuk esetén is megtartanák a határzárat, nehogy egy percig is elhiggyük, hogy majd szembemenve európai pártcsaládjukkal, elkezdik verni az asztalt: „nem nem fogadunk be migránsokat” – mondta a PestiSrácok.hu-nak adott brüsszeli interjúban Morvai Krisztina. Az annak idején Jobbik által delegált európai parlamenti képviselő szerint csak otthonról, Magyarországról tűnik úgy, hogy a probléma meg van oldva. Brüsszelből nézve egészen más a kép, hiszen minden nap, szinte minden vita, program a migrációról és a kötelező betelepítésről szól. Morvai Krisztina arról is beszélt: a Soros-terv létezik, csak sokkal összetettebb, mint ami egy rövid kormányzati üzenetbe belefér. A Soros-terv, mint mondta, gyakorlatilag az az értékrend, ami megkövetelt az Európai Unióban, de számunkra elfogadhatatlan: a nyílt társadalom eszméje, a nemzetek, értékek összemosása és az egyediségek, különbözőségek eltörlése, az európai tagállamok egyfajta homogén Európai Egyesült Államokba gyúrásának kísérlete. Soros György pedig rendszeresen jár Brüsszelben, államfőnek kijáró tisztelettel fogadják, tárgyalnak vele, de azt senki sem tudja, miről, mert az Európai Parlamentben a képviselők elé még soha nem állt ki. A jogász, európai politikussal az itthoni politikai helyzetről, választásokról, az alakuló ellenzéki szövetségről és a köztörvényes bűncselekményekkel gyanúsított Czeglédy Csaba képviselő-jelöltségéről is beszélgettünk. A képviselőnő kegyetlenül őszinte kritikával illette mindazokat, akik valaha nemzetinek vallották magukat, ma pedig képesek lepaktálni azokkal, akik legszentebb nemzeti eseményünkön, az 56-os forradalom 50. évfordulóján gumibotozták, gumilövedékkel lőtték, könnygázzal árasztották el őket.

Nehéz helyzetben vagyok, amikor erről kérdeznek, mert hiszen én a Jobbik listájáról kerültem ide az Európai Parlamentbe. De enyhítő körülményként kérem figyelembe venni, hogy én jottányit nem változtam, én ugyanazokat az értékeket képviselem, mint amiért ideküldtek” – mondta. Morvai Krisztina úgy fogalmazott:

A videót László Petra és Füssy Angéla készítette.

PestiSracok facebook image

Vezető kép: László Petra/PS

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.