Pesti Srácok

Minority Safepack – Sürget az idő, még ötvenezer aláírás kell a millióhoz!

Minority Safepack – Sürget az idő, még ötvenezer aláírás kell a millióhoz!

Egészen pontosan 51.127 aláírás hiányzik a Minority Safepack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés sikerességéhez – bár a szervezők hangsúlyozzák, a hibásan kitöltött adatok miatt több aláírásra is szükség lehet az egymilliónál. Ha a kezdeményezés sikeres, az Európai Unió kénytelen lesz szembenézni azzal a ténnyel, hogy minden hetedik uniós polgár valamilyen nemzetiség vagy kisebbség tagja. Fontos eredmény, hogy a szükséges hét helyett már nyolc tagállamban is összegyűltek a minimálisan szükséges aláírások. Még tizenkét nap van hátra, a gyűjtés lezárultáig.

A 2017 májusában útjára indult európai kisebbségvédelmi kezdeményezés eredményessége attól függ, összegyűlik-e legalább hét uniós tagállamban minimum egymillió aláírás. A sikeres aláírásgyűjtés kötelezné az Európai Uniót, hogy érdemben foglalkozzon Európa őshonos nemzeti kisebbségeivel. Mint portálunknak Vincze Lóránt, a kezdeményező Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke ezzel kapcsolatban korábban elmondta, felháborító, hogy az uniós intézmények a jelenleg is bevándorló kisebbségek számára biztosítanak előjogokat például az anyanyelvi oktatás terén, miközben az őshonos nemzeti kisebbségi nyelvoktatás elsikkad. Úgy vélte, Európának előbb saját kultúrájára, nyelvi sokszínűségére kellene figyelnie, azt a védelmébe vennie, és csak azután foglalkozni az újonnan bevándorló kisebbségek kérdésével. Napjainkban több mint 300 különböző őshonos nemzeti kisebbség él Európában. Minden hetedik európai polgár valamely őshonos nemzeti kisebbséghez tartozik, illetve beszél egy regionális vagy kisebbségi nyelvet. A kisebbségek valós súlyát, jelentőségét úgy tudjuk érzékeltetni: ha ezeket az embereket egy országba terelnénk, az Európai Unió egyik legnépesebb államát alkotnák.

Mint korábban is írtuk, az európai polgárjogi aláírásgyűjtések második feltétele, hogy legalább hét tagállamból gyűljenek össze a minimálisan szükséges aláírások. A Minority Safepack ezt a kritériumot már túl is teljesítette, hiszen nyolc tagállamban gyűlt össze a szükséges aláírás, Bulgáriában, Dániában, Spanyolországban, Horvátországban, Magyarországon, Lettországban, Romániában és Szlovákiában. Érdemes ugyanakkor felidézni, Vincze Lóránt korábban sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Nyugat-Európában elkényelmesedtek a kisebbségek. Bár ezek a kisebbségek is lelkesednek a Minority Safepack által megfogalmazott célokért, amikor a tényleges munkavégzésre, kampánytevékenységre, aláírásgyűjtésre került a sor, már kevésbé voltak aktívak. A számokat tekintve íme néhány megdöbbentő, vagy inkább sajnálatos adat. Ausztriában 7.500, a bevándorlók iránt extra érzékenységet mutató Németországban 16.800, a kisebbség szót el sem ismerő Franciaországban 5.500, a saját elnyomása ellen küzdő Írországban 220, Portugáliában 75, a tolerancia mintaállamában, Svédországban pedig mindössze 1.400 aláírás gyűlt össze. Külön pikáns, hogy a legnagyobb nemzetiségi erőt felmutató Spanyolországban csupán 48 ezren írták alá a kezdeményezést. Ennyire szolidárisak más nemzetiségekkel a katalánok.

Vincze Lóránt egy sajtótájékoztatón arról is beszélt, az akció sikertelensége visszavetné az Európai Unióban a kisebbségvédelmi küzdelmet. Az elkövetkezendő legalább tíz évben ezzel a kérdéssel nem lehetne az EU fórumai elé állni. Ugyanakkor elmondta, a sikeres aláírásgyűjtést követően az Európai Bizottság szervereinek segítségével egyeztetik az aláírásokat. Három hónap áll rendelkezésre arra, hogy igazolják a kellő számú aláírás hitelességét, és az erről szóló iratokkal lehet végül az EB-hez fordulni. A bizottságnak ezek után három hónapja van arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljön a kezdeményezés képviselőivel, és parlamenti vitanapot kezdeményezzen az Európai Parlamentben. Ha ott a kisebbségvédelmi kezdeményezést támogató határozat születik, megkezdődhet a jogszabályalkotás, amely legalább két évet vehet igénybe.

PestiSracok facebook image

Ha még nem írta alá a kisebbségvédelmi kezdeményezést, ITT megteheti.

Forrás: PestiSrácok.hu; fotó: Minority Safepack

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!